Hogy mi az a kognitív mobilitás, azt néhány mondatban elég nehéz lenne összefoglalni, hiszen a fogalomba beletartozik a gépi látástól kezdve a mesterséges intelligencia alapú adatelemzésen keresztül az önálló döntéshozatali eljárásokig nagyon sok minden, amelyek közös pontja, hogy mind felhasználják az elmúlt évtizedekben formálódó kognitív infokommunikáció eredményeit. A technológiai fejlődésnek ez az újszerű módja már a hétköznapokban is megjelent. Elég csak a mai autókban már szériatartozéknak számító fejlett vezetéssegítő rendszerekre gondolni, amelyek szenzorok, kamerák és az ezek adatai alapján önálló döntéseket hozó algoritmusok segítségével jelentősen biztonságosabbá teszik a közlekedést.

"Európában az elmúlt két évtizedben a forgalom mintegy háromszorosára nőtt. A halálos balesetek száma mégis mintegy felére esett vissza az egyre fejlettebb biztonsági rendszereknek köszönhetően" - hoz egy szemléletes példát Zöldy Máté, a konferencia elnöke arra, hogy miért különösen fontos a technológiai fejlődés a járműipar területén. A Budapesti Műszaki Egyetem Innovatív Járműtechnológiák Kompetencia Központjának vezetője szerint a kognitív mobilitás nem csak ezen a területen hoz majd jelentős előrelépést, de a közlekedés, a szállítmányozás és a járműgyártás minden aspektusára erőteljes hatást fog gyakorolni.

Önvezető technológiákat is fognak fejleszteni a Bosch 70 milliárd forintból felépített budapesti innovációs kampuszán A Bosch négy év alatt építette fel a vállalat egyik legjelentősebb európai autóipari fejlesztési központját a Gyömrői úton.

"A gépi észlelés hatékonyabbá és biztonságosabbá teheti a közlekedést, hiszen az emberi figyelmetlenség a legnagyobb bizonytalansági tényező. A technológiai fejlődés napjainkban jutott el arra a szintre, hogy a járműipari és a mesterséges intelligencián alapuló fejlesztéseket a társadalomtudományok kognitív megközelítésével összekapcsolva egységes rendszerként lehessen használni a társadalom javára" - teszi hozzá Zöldy, aki szerint az egyre kisebb szenzorok, a mesterséges intelligencia és a big data robbanásszerű fejlődése számos területen fogják éreztetni a hatásukat: a V2X rendszereknek köszönhetően például a járművek a jövőben valós időben fogják látni a forgalom többi résztvevőjét, a kiterjesztett valóság megoldások számos extra információval láthatják el a sofőrt, az agy-számítógép interfészeknek köszönhetően pedig egy nap talán az is lehetségessé válik, hogy a gondolatainkkal irányítsuk az autónkat. De nem kell ilyen messzire tekinteni a jövőbe, hiszen az is a kognitív mobilitásnak köszönhető, hogy ma már vannak olyan autók, amelyek az optimális útvonal kiszámolásával jelentős mennyiségű üzemanyagot tudnak megtakarítani, vagy hogy a szállítmányozási cégek a valós idejű adatoknak köszönhetően sokkal hatékonyabban tudják optimalizálni a működésüket.

Serrano Viktor, a Bosch Magyarország vezetéssegítő rendszereket fejlesztő részlegének az igazgatója szintén azt hangsúlyozta, hogy az automatizáció sokkal biztonságosabbá teheti a közlekedést a jövőben. Amint az elhangzott, a balesetek 90%-át emberi hiba okozza, így az intelligens rendszerek hatékony megoldást jelenthetnek a balesetek számának csökkentésére. A szakember szerint az egyre nagyobb fokú automatizáció számos más területen is éreztetni fogja hatását: az utak áteresztőképessége akár 80%-al is javulhat például, miközben a járművek fogyasztása 20 vagy akár 40%-kal is csökkenhet. Az automatizáció emellett demokratizálni is fogja a mobilitást, hiszen lehetővé teszi, hogy idős emberek is önállóan közlekedhessenek, amire a gyorsan öregedő társadalomnak nagy szüksége is lesz. Az önvezető autók elterjedéséből ugyanakkor nemcsak az idősebb korosztályok, de az aktív dolgozók is sokat fognak profitálni, hiszen azzal, hogy nem kell vezetniük, naponta átlagosan csaknem egy órájuk szabadul fel, amit más, hasznosabb dolgokra fordíthatnak.

Serrano szerint az automatizáció csak az egyik a jövő járműiparának négy fontos trendje közül, amelyet az elektromos járművek ugrásszerű elterjedése, a folyamatos és mindent átható konnektivitás és a járművek személyre szabottsága fog jellemezni. Amint elmondta, ebben a technológiai átalakulásban a Bosch magyarországi mérnökeinek is fontos szerepe lesz, például nélkülük nem valósulhatott volna meg az a jármű mozgási és pozicionálási szenzor, amelyet az első, Európában is engedélyezett 3-as szintű önvezetésre képes autókban, a Mercedes S-osztályban és az EQS elektromos szedánban alkalmaznak. Elmondása szerint a Bosch kognitív mobilitáshoz kapcsolódó megoldásait már ma is több mint 50 autómárka használja világszerte, a vállalat 2021 év végéig több mint 55 millió radart gyártott le és integrált ezeknek a márkáknak a járműveibe.

Hogy a kognitív mobilitás milyen sokrétű változásokat hozhat a közlekedésben, abba az IEEE Kognitív Mobilitás Konferencia előadásai során nyerhettünk mélyebb bepillantást, amelyek során magyar és külföldi egyetemek, kutatóközpontok és fejlesztőcégek mutatták be a legfrissebb vizsgálataikat és eredményeiket. A Müncheni Műszaki Egyetem kutatói például egy olyan új eljárás eredményeit prezentálták, amelynek segítségével minden eddiginél pontosabban lehet analizálni a motorosok testtartását, ennek köszönhetően pedig a jövőben fejlesztett vezetéstámogató rendszerek hamarabb tudják érzékelni a motoros kanyarodási szándékát. Ahogy Karl Ludwig Stolle kifejtette, ez azért nagyon fontos, mert Európában a kétkerekű motorizált járművel közlekedők 16-szor nagyobb eséllyel szenvednek halálos balesetet, mint a forgalom többi szereplője, ezeknek a baleseteknek a 63%-a pedig kanyarodás közben következik be.

A biztonság mellett a közlekedés hatékonyságát is jelentősen növelheti az olyan okoscsomópontok kiépítése, amelyek valós időben képesek érzékelni a forgalom összes szereplőjét, a gyalogosokat, biciklistákat, rollereseket is beleértve. Az ilyen, V2I kommunikációs technológiával ellátott csomópontok képesek úgy szabályozni a forgalmat, hogy a lehető legkisebb legyen a torlódás, így akár arra is alkalmasak, hogy jelezzék a járműnek, hogy milyen sebességgel érdemes haladnia. Ez még csak a kezdet, hiszen a szenzorokkal, kamerákkal ellátott, mesterséges intelligenciával működő kereszteződések a jövőben akár kifejezetten utasíthatják is a járműveket a lassításra, így többek között az is elkerülhetővé válhat, hogy egy beláthatatlan kereszteződést valaki túl nagy sebességgel közelítsen meg.

(Borítókép: Marijan Murat/picture alliance via Getty Images)

Kalifornia nyomában Budapest az önvezető autók fejlesztésében A Bosch Budapesti Fejlesztési Központja mára az autóipari beszállító egyik legnagyobb kutatási és fejlesztési központjává nőtte ki magát, aminek meghatározó szerepe van az önvezető technológiák fejlesztésében és tesztelésében.