Sokan már a spanyolnátha idején is fittyet hánytak a maszkviselésre

2020 / 09 / 18 / Perei Dóra
Sokan már a spanyolnátha idején is fittyet hánytak a maszkviselésre
A légúti fertőzéssel terjedő járványok elleni maszkviselés nem új keletű dolog, ahogy a kötelezővé tett maszkviselés elleni lázadás sem ismeretlen jelenség az emberiség történetében: a modern kori történelem legsúlyosabb világjárványa, az 1918-19-es spanyolnátha idején sokan nem fogadták kitörő lelkesedéssel a maszk használatát. És akkor még finoman fogalmaztunk.

Feljegyzések szerint az akkor világnépesség harmada megfertőződött spanyolnáthával, míg a halálesetek számát ötven és száz millió közöttire becsülik. Bár az akkori orvostudomány kezében nem volt hatékony eszköz a járványt okozó H1N1 influenzavírus ellen, mégis minden óvintézkedést igyekeztek megtenni, amit csak tudtak. Az USA-ban boltokat és iskolákat zártak be, betiltották a tömegrendezvényeket, elkülönítették a fertőzötteket, és ajánlották vagy bizonyos helyeken kötelezővé tették a maszkviselést.

Érdekes módon utóbbi sokkal nagyobb ellenállásba ütközött, mint bármi más.

Az amerikai közegészségügyi szolgálat szórólapokon figyelmeztetett a maszkviselés fontosságára, a Vöröskereszt újsághirdetésben adott tippeket az eszköz otthoni előállítására, az állami egészségügyi hatóságok pedig saját kezdeményezést indítottak a maszkviselés minél szélesebb körű elterjesztésére. Több helyen kötelezővé is tették a maszkokat, a lázadók pedig pénzbírságot, vagy rosszabb esetben rövid börtönbüntetést kaptak. A hatóságok megpróbálták patrióta cselekedetnek beállítani a maszkviselést, mivel a férfiak többsége egész egyszerűen azért nem volt hajlandó eltakarni az arcát, mert nőiesnek tartották a maszkot. Érdekesség, hogy akkoriban nemcsak a maszkviselés fontosságát kellett plakátokon hirdetni, hanem a köpködés abbahagyását is.

Túl nőies, alkotmányellenes, és egyébként is: mit akar az állam?

A kötelező maszkviselés elrendelésére irányuló próbálkozások azonban gyakran már a helyi törvényhozáson belül falakba ütköztek, és több helyen elutasították az efféle kezdeményezéseket. Egy portlandi tisztviselő egyenesen alkotmányellenes lépésnek nevezte a javaslatot, amit végül le is szavaztak. Míg Utah államban azért nem vezették be, mert az a döntéshozók szerint hamis biztonságérzetet keltett volna, ami szerintük kéz a kézben járt az állampolgári fegyelem csökkenésével. Ott sem volt jobb a helyzet, ahol végül sikerült bevezetni a rendelkezést, mivel

sokan ennek ellenére sem tartották be, vagy nyíltan ellenszegültek a parancsnak.

A helyi üzletek gyakran nem követelték meg a maszkviselést, nehogy emiatt elveszítsék vevőkörüket, plusz a dolgozók is naphosszat a maszk kényelmetlenségére panaszkodtak. Az ellenállás emiatt sokszor a rendelet lazításához vezetett. Ahol pedig hatósági erővel próbálták betartatni az előírásokat, ott a rendőröknek minden idejét elvitte a bírságolás, illetve San Franciscoban többször előfordult, hogy alig pár nap alatt megteltek a börtönök. San Franciscóban a helyzet odáig fajult, hogy 1919 januárjában, a járvány újbóli felfutásakor a városvezetés egy második maszkhordási rendeletet is elfogadott. Január huszonötödikén a Maszkellenes Liga kétezer tagja összegyűlt, hogy tiltakozzanak a szabadságjogaik korlátozásának tartott kötelező maszkviselés ellen, élükön több, különleges szaktekintélynek számító orvossal.

Az már más tészta, hogy utólagos vizsgálatok alapján a spanyolnátha terjedését egyáltalán nem fékezte a kötelező maszkviselés. Persze mindez nem jelenti azt, hogy a maszkviselés ne lehetne hatékony – mint ahogy a jelenlegi helyzetben valóban az is –, csakhogy akkoriban rosszul és rossz helyen hordták azokat. Mindenekelőtt többnyire az utcán viselték, míg zárt tereken nem, pedig épp fordítva kellett volna.

Ezen felül sokszor addig hordták ugyanazt a maszkot, amíg olyan mocskos és elhasznált lett, hogy semmiféle védelmet nem nyújtott.

Sokan pedig úgy hordták a maszkokat, hogy azok nem takarták megfelelően a szájukat, vagy akár az orruk is kilógott belőle, pedig a légutak megfelelő eltakarása nélkül az egész procedúra tényleg értelmetlen. Arról nem is beszélve, hogy egyesek lyukat vágtak a maszkokra, hogy ne zavarja őket a dohányzásban. Aki egy videót is szívesen megnézne az akkori állapotokról, korábbi cikkünkben talál egyet róla. 

(Fotó: Wikimedia)


Így lettek a szexuális játékszerekből digitális kütyük
Így lettek a szexuális játékszerekből digitális kütyük
Lassan már senkit sem lep meg, hogy egy intim segédeszköznek legalább olyan jól kell tudnia csatlakoznia a wifihez vagy egy telefonhoz, mint a viselőjéhez, használójához.
Milyen távolságból nézzük a mobiltelefon kijelzőjét, hogy ne legyen baja a szemünknek?
Milyen távolságból nézzük a mobiltelefon kijelzőjét, hogy ne legyen baja a szemünknek?
Az okostelefonok viszonylag apró képernyőjének állandó nézegetése különféle látási problémákhoz vezethet, az enyhébb szemkifáradástól a rövidlátásig. A problémák elkerülésében az is segíthet, ha az eszközt megfelelő távolságba tartjuk magunktól.
Ezek is érdekelhetnek
HELLO, EZ ITT A
RAKÉTA
Kövess minket a Facebookon!
A jövő legizgalmasabb cikkeit találod nálunk!
Hírlevél feliratkozás

Ne maradj le a jövőről! Iratkozz fel a hírlevelünkre, és minden héten elküldjük neked a legfrissebb és legérdekesebb híreket a technológia és a tudomány világából.



This site is protected by reCAPTCHA and the Google Privacy Policy and Terms of Service apply.