Monmouth-i Gottfried már szólt

A Monmouth-i Gottfried beszámolóját később elvetették, részben azért, mert más történelmi tényekkel kapcsolatban tévedett, bár az emlékmű kékkövei egy olyan walesi régióból származnak, mely korábban ír területnek számított. Most egy újkőkori hatalmas kőkört fedeztek fel Walesben, amelynek jellemzői arra utalnak, hogy a XII. századi legenda nem biztos, hogy teljesen a fantázia birodalmába tartozik. A kőkör 110 méter átmérőjű, ami megegyezik a Stonehenge-et körülvevő árok átmérőjével és építése a nyári napforduló napfelkeltéjéhez igazodik, akárcsak a Wiltshire-emlékmű.

A felfedezést követően sorra kerültek elő a kör körvonalát követő betemetett kőlyukak, olyan alakkal, melyek Stonehenge kékkő kőoszlopaihoz köthetőek.

Különösen meggyőző bizonyítéknak számít az egyik olyan kőlyuk, melynek alapja pontosan megfelel az egyik szokatlan Stonehenge-i kékkő keresztmetszetének. “Mint egy zár és a kulcsa” - fogalmazták meg a régészek.

Mike Parker Pearson, a University College London brit őstörténet professzora elmondta: "20 éve kutatom Stonehenge-et, és ez valóban a legizgalmasabb dolog, amit valaha is találtunk.” 

A bizonyítékok egy évszázados elméletet támasztanak alá, miszerint az ország legnagyobb őskori emlékműve Walesben épült, és évszázadokig tisztelték, mielőtt lebontották és Wiltshire-be hordták volna át, ahol egyszer már használt emlékműként építették újra fel. Gottfried „hatalmas méretű kövekről” írt a Nagy-Britannia királyainak történetében, amely Arthur király legendáját népszerűsítette, de amit legalább annyira tekintenek mítosznak, mint történelmi ténynek.

Egybeesések

Herbert Thomas geológus egy évszázaddal ezelőtt állapította meg, hogy Stonehenge foltos dolerit kékkövei a Pembrokshire-i preseli-dombokból származnak, ahol szerinte eredetileg „tiszteltből emelt kőkört” alkottak. Az újonnan felfedezett kör - az egyik legnagyobb, amit Nagy-Britanniában valaha is megépítettek - gyakorlatilag egy kőhajításnyira, nagyjából 5 kilométerre van a preseli kőbányáktól, ahol a kékköveket bányászták, mielőtt mintegy 5000 évvel ezelőtt több mint 225 kilométerre vonszolták volna őket Salisbury síkságára.

Parker Pearson csapatának megállapítása szerint a kékköveket Kr. E. 3300-ban vagyis csaknem négy évszázaddal Stonehenge megépítése előtt bányászták ki. A számítások az újonnan felfedezett kőkör építési dátumát is ugyanerre az időpontra tették, ami végül megerősítette Stonehenge elveszett történetét. A felfedezést az Antiquity régészeti folyóiratban teszik közzé, és Alice Roberts professzor mutatja majd be a BBC Two csatorna dokumentumfilmjében.

(Forrás: BBC Kép: Pixabay)

Ez is érdekelhet:

Stonehenge akusztikus modellje olyan hangzást produkált, mint egy modern mozi A rejtélyes installáció időről időre felfedi egy-egy újabb titkát a ma kutatói előtt, ezekből valahogy nem akar kifogyni. A legújabb felfedezés az eredeti térkő-összeállítás akusztikus tulajdonságaival kapcsolatos.

Itt tart a genetika: neolitikumi rágógumiból rekonstruálták az egykori rágózót A neolitikum hajnalán, már előfordult, hogy ráérő őseink rágógumin tornáztatták arcizmaikat. Ezzel persze ránk hagyták a DNS-üket.

Az őskori vénuszszobrok talán mégsem termékenységi szimbólumok voltak Ehelyett elképzelhető, hogy azt mutatják be, milyen hatással volt a klímaváltozás az emberiségre 30 000 évvel ezelőtt.