Szembeszállni a természeti törvényekkel: percek alatt sikerült szobahőmérsékleten gyémántot előállítani

2020 / 11 / 20 / Felkai Ádám
Szembeszállni a természeti törvényekkel: percek alatt sikerült szobahőmérsékleten gyémántot előállítani
Normál körülmények között ehhez évmilliárdokra, borzasztó nyomásra és iszonyatos forróságra lenne szükség.

A csapat, melyet az Ausztrál Nemzeti Egyetem és az RMIT Egyetem vezetett, kétféle gyémántot állított elő. Az első a közönségesebb fajta, amit az emberek az eljegyzési gyűrűhöz és egyéb ékszerekhez használnak. A másik pedig, amely a természetben a meteorbecsapódások helyein található – olvasható az Ausztrál Nemzeti Egyetem közleményében. Ez utóbbi típus hivatalos neve a lonsdaleit.

A természetben a gyémántok 150 kilométer mélyen a talajban évmilliárdok alatt alakulnak ki. A folyamathoz még rettenetes nyomásra és 1000 Celsius-fokra is szükség van. A tudóscsapat eddig amúgy csak lonsdaleitot készített mesterséges úton. A mostani felfedezés szerint azonban mind a kétféle gyémánt előállítható akár szobahőmérsékleten is, mindössze iszonyatos nyomásra van ehhez szükség. A közlemény szerint az eljárás során alkalmazott nyomás annak megfelelő, mint amekkorát 640 afrikai elefánt tömege fejtene ki egy balettcipő orrába tömörítve.

A mesterséges gyémántokat hagyományosan inkább magas hőmérsékleten készítik, ezért is újdonság a mostani eljárás, amelyhez elég a szobahőmérséklet is. A trükk abban rejlik, hogy miként hat ez a nyomás a szénszerkezetre: egyfajta tekerő vagy csúsztató erőként juttatja a szénatomokat a megfelelő helyekre, és így alakul ki hagyományos gyémánt vagy a lonsdaleit. A lonsdaleit (amely a nevét Kathleen Lonsdale krisztallográfusról kapta) a „világon az egyik legkeményebb ismert anyag, elméleti keménysége lényegesen magasabb a gyémántnál is”. Ennek megfelelően főleg a bányászatban használják, amikor ultra kemény anyagokat kell átvágni. A mostani kutatás lényege éppen az, hogy minél többet állítsanak elő ebből a ritka, de annál hasznosabb gyémántból.

(Címlapkép/nyitókép:  ANU/Jamie Kidston)

További cikkek a Rakétán:

Tudományos áttörés nanoméretű gyémánttűkkel, és a szén egy új formájával

Úgy tűnik, nem lesz túl sok sejtmagja a jövő űrbányászainak

A geotermikus energia melléktermékéből, a termálvízből kivont lítium érdekes változásokat hozhat az energetikában


Szextechnológiai innovációk, amiket már ma ki lehet próbálni
Szextechnológiai innovációk, amiket már ma ki lehet próbálni
A virtuális valóság ebben az iparágban például már nem is annyira virtuális.
Geomérnökség a köbön: 2026-tól átlakíthatják a Csendes-óceánt, hogy sokkal több légköri CO2-t nyeljen el
Geomérnökség a köbön: 2026-tól átlakíthatják a Csendes-óceánt, hogy sokkal több légköri CO2-t nyeljen el
Az óceáni vastrágyázás kísérlet 2026-ban indulna, és akár 10 ezer négyzetkilométert is érintene az óceánon. A módszer viszont elég ellentmondásos.
Ezek is érdekelhetnek
HELLO, EZ ITT A
RAKÉTA
Kövess minket a Facebookon!
A jövő legizgalmasabb cikkeit találod nálunk!
Hírlevél feliratkozás

Ne maradj le a jövőről! Iratkozz fel a hírlevelünkre, és minden héten elküldjük neked a legfrissebb és legérdekesebb híreket a technológia és a tudomány világából.



This site is protected by reCAPTCHA and the Google Privacy Policy and Terms of Service apply.