Az irányított robbantással végzett épületbontások látványos események, melyeket a munkát végző cégek gyakran több kameraállásból készített felvételek összeállításain mutatnak be azoknak, akik a helyszínen nem tudják követni az eseményeket. A pár perces műveletet sok hónapig tartó előkészítési folyamat előzi meg, amelynek során nem csak a struktúrák állapotát mérik fel, hanem a közelben lévő ellátási hálózatok, például az áramhálózat vagy a gázhálózat vezetékeinek sértetlenségét is biztosítják.

Ahogy azt Robert Laszlo, a romániai INSEMEX (National Institute for Research and Development in Mine Safety and Protection to Explosion, robbantásokkal és bányabiztonsággal foglalkozó kutatóintézet) munkatársa 2020-as tanulmányában írta, a robbantás szempontjából az egyik legérdekesebb kategóriát a hűtőtornyok hiperboloid formája képviseli, amelyek törékeny külsejük ellenére a megerősített betonalapnak köszönhetően valójában ellenálló szerkezetek és bontásuk során nagy figyelmet kell szentelni a magasság (ami akár a száz métert is meghaladhatja) és az alap átmérőjének arányára, mivel más-más technikát igényel, ha az arány 4-5 körüli, mintha 2 vagy kevesebb. A tanulmányban bemutatott torony ledöntése során a támasztékoknak csak a felét semmisítették meg, a további munkát már a robbanás ereje végezte el és a folyamatot előre elkészített vágások segítségével igazították a megfelelő irányba.

Az egyik legutóbbi hűtőtoronybontási videót az egyesült királyságbeli DSM Demolition tette közzé az Eggborough Erőmű utolsó négy tornyának megsemmisítéséről, amelyet októberben kiviteleztek, miután augusztusban már lebontották, szintén robbantással, az első négy egységet. A munkát nehezítette, hogy a nemzeti elektromoshálózat üzemeltetőjének, a National Gridnek a vezetékei mindössze hatvan méterre helyezkedtek el a bontási helyszíntől, többek között ez is hozzájárult, hogy 18 hónapba telt, mire az előkészítési fázis végére ért a cég. A DSM közleménye szerint azt, hogy az esemény közben véletlenül se tartózkodjanak emberek a helyszínen az útlezárások mellett hőkamerákkal felszerelt drónok bevetésével biztosították, valamint arra is figyeltek, hogy a környezeti szennyezés minél kisebb mértékű legyen.

Bár vannak olyan szénerőművek, például a Brown & Mason által robbantott Rugeley Erőmű, amelyeknek helyén környezetbarátabb, alacsony szén-dioxid-kibocsátású körzetet teremtenek, de az Eggborough Erőmű területére egy újabb erőművet, egy 2500 MW-os gázerőművet építenek, igaz, hogy ezek a létesítmények is jóval kevésbé szennyezik a környezetet. Például a Mátrai Erőmű 2025-re tervezett átalakításával, a "lignittüzelésű kapacitás földgázra történő cseréjével Magyarország teljes évi CO2 kibocsátásának 6%-a takarítható meg" - a Mátra Energia leírása szerint.

(Interesting Engineering Fotó: DSM Demolition/Vimeo)

További cikkek a témában:

Videón, ahogy az amerikai haditengerészet kis híján felrobbantja a saját repülőgép-hordozóját, szándékosan Azt tesztelték, hogy a hajó és annak fedélzeti rendszerei mennyire képesek ellenállni a harcok közben fellépő fizikai megpróbáltatásoknak.
Ezért nem okozhatta atombomba a bejrúti robbanást Bár a libanoni hatóságok azonnal közölték, hogy a robbanásért a kikötő egyik raktárépületében tárolt nagy mennyiségű ammónium-nitrát a felelős, az interneten több olyan spekuláció is felmerült, hogy a detonációt valójában egy atombomba okozta.
Fura paradoxon: a nagy meleg miatt kellett beindítani a szénerőműveket Nagy-Britanniában 55 napja nem termeltek szénnel áramot, de most mégis fel kellett pörgetni őket, mert a forró, szélcsendes időben a szélturbinák alig forognak, a földgáz-erőművek pedig nem hatékonyak.