A Marson való túléléshez a jövendőbeli telepeseknek az összes rendelkezésre álló erőforrást a lehető leghatékonyabban kell használniuk. Ez azt is jelenti, hogy ahol csak lehetséges, a lehető legnagyobb szerepet kell biztosítani az újrahasznosításnak, továbbá ami a Föld és a Mars közötti utazást illeti, idővel az űrhajók üzemanyagát a visszaúthoz mindenképpen a Marson lenne érdemes előállítani. A Tekniker spanyol technológiai központ csapata egy olyan rendszeren dolgozik, amely napfény felhasználásával állítana elő üzemanyagot a marsi űrhajósok szennyvízéből – olvasható az Európai Űrügynökség, az ESA oldalán.
A Techniker munkatársának elmondása alapján a speciális reaktor a Mars légkörének 95%-os szén-dioxid tartalmú levegőjét, valamint az asztronauták által termelt szennyvizet használná fel az üzemanyaggyártás folyamatához, melyhez az energiát napfény adná.
Az úgynevezett „fotoelektrokémiai” rendszer a marsi légkör szén-dioxidjából és a szennyvízből szénhidrogéneket, többek között metánt is, illetve alkoholokat állítana elő. A folyamat során a rendszeren átszűrt szennyvíz is tisztításra kerül és kinyerhető, így az eszköz az üzemanyag-előállítással párhuzamosan víztisztítást is végezne.
Jean-Christophe Berton, a projekt műszaki felügyelője az ESA-tól úgy véli, hogy a kutatás az Európa Űrügynökség számára értékes tapasztalatokkal szolgálhat a hajtóanyagok Marson történő előállítása kapcsán, de akár a nehezen megközelíthető földi létesítmények energiaellátásához is hasznos ötleteket nyerhetnek a projektnek köszönhetően. Ezen felül a kutatás eredményeit fel lehet használni a Föld széndioxid-mentesítéséhez szükséges technológiák fejlesztéséhez is. A kutatási projekt az ESA Open Space Innovation Platformjának támogatásával jött létre.
Az egymásra rálicitáló Hold-missziókkal és tervezett bázisokkal párhuzamosan a Mars meghódításának ötlete is újra nagy lendületet kapott, bár az égitest a távolsága miatt egy jóval nagyobb kihívást jelentő célpont, mint a Föld égi kísérője. Ráadásul, mivel a Mars csak kétévenként kerül olyan közelségbe a Földhöz, hogy kifizetődő legyen űreszközt indítani a bolygó irányába, a küldetések gyakran csúsznak akár évekkel későbbi időpontra – legutóbb például az ExoMars program halasztódott el minimum 2026-ig az orosz-ukrán háború miatt. Jelen körülmények között tehát valószínűleg hosszú éveket kell még várni arra, hogy ember lépjen a Marsra, pláne meg is telepedjen a felszínén, így egyhamar nem fogunk még látni ehhez hasonló berendezést sem, vagy legalábbis nem a vörös bolygón.
(Borítókép: Getty Images, fotó: ESA)