A James Webb Űrteleszkóppal végzett megfigyelések között számos olyan projekt is helyet kapott, amelyek a Naprendszeren kívüli, extraszoláris bolygók feltérképezésével foglalkoznak, nem utolsósorban azzal a céllal, hogy esetleges földön kívüli élet nyomaira bukkanjanak vagy jobb betekintést kapjanak a bolygók formálódásának folyamataiba. Az exobolygók kutatását a JWST infravörös tartományban látó műszerei nagyban megkönnyítik, így a csillagászok olyan pontossággal tudják feltárni az égitestek légkörének összetételét és más jellemzőit, amire eddig nem nyílt lehetőség.

Az egyik legújabb felfedezést a VHS 1256 b exobolygó sajátos atmoszférájának vizsgálata során tették: ahogy az a vizsgálatok alapján kiderült, a bolygón szilikátokból álló felhők gomolyognak és folytonosan változó helyzetük szilikáteső kialakulásához vezet. Az atmoszféra magasabb régióiban, ahol a felhők formálódnak, 830 Celsius-fokos forróság uralkodik, ennél lejjebb viszont jóval alacsonyabb a hőmérséklet, emiatt a légkörben lévő anyagok állandó jelleggel "vándorolnak" és vegyülnek az égitest 22 óráig tartó napjai alatt. A szilikátok között egészen finom szemcséjű részecskék és nagyobb, nehezebb, a földi homokhoz hasonló méretű szemcsék is találhatóak és a túlságosan nehezzé váló részecskék előbb-utóbb lejjebb ereszkednek a felhőkből, egyfajta szilikáteső formájában.

Mivel a VHS 1256 b gravitációs ereje viszonylag gyenge, ezért a felhők nagyobb magasságban keringenek, így a teleszkóppal jobb rálátás nyílik a formációkra. Ennek köszönhetően a kutatók egészen komplex vegyi elemzésre alkalmas adatokat tudtak gyűjteni a NIRSpec és a MIRI műszerekkel, az eredmények pedig arra utalnak, hogy a bolygón víz, metán, szén-monoxid, sőt akár szén-dioxid is létezhet nagyobb mennyiségben.

"Ez az eddigi legnagyobb számú molekulafajta, amit egy Naprendszeren kívül eső bolygó esetében egyszerre azonosítottak."

- írták a Space Telescope Science Institute (STScI) beszámolójában.

Bár a James Webb Űrteleszkóp csak nemrégen kezdte meg 10-20 évig tartó munkáját, de máris sikerült az első, eddig ismeretlen exobolygót detektálni a segítségével és az extraszoláris égitestek utáni kutatások során fontos fejleményeket várnak a csillagászok a teleszkóppal gyűjtött adatok elemzésétől. Az eszköz közvetítésével naponta körülbelül 50 gigabájtnyi adat fut be az STScI-hez, ahol algoritmusokkal alakítják a nyers adatokat és képeket használható információvá. Ezekből pedig az elkövetkező hosszú évtizedek alatt elvégzett analizációk által újabb és újabb felfedezéseket tehetnek a tudósok az univerzum működésével kapcsolatban, összevetve az eredményeket a Hubble, később pedig a JWST utódjának szánt Habitable Worlds Observatory adataival is.

(Fotó: NASA, ESA, CSA, Joseph Olmsted/STScI)

Lávaeső eshet esténként a bolygón, aminek belseje gyémántot is rejt Az 55 Cancri e titokzatos világát tárja fel többek között a James Webb Teleszkóp első évében és fényt derít rá, hogy vajon a lávaesőről szóló hipotézis megállja-e a helyét.

Európai csillagászok olyan bolygót találtak, ahol vaseső hullik az égből Az Európai Déli Obszervatórium Nagyon Nagy Teleszkópjával sikerült megfigyelni a nem mindennapi bolygót, ami 640 fényévre található a Földtől.