Tavaly kétszer is a mesterséges intelligencia mentette meg a vadászpilótákat
2021 / 02 / 25 / Felkai Ádám
Tavaly kétszer is a mesterséges intelligencia mentette meg a vadászpilótákat
Mind a két eset tavaly történt Nevada állam légterében, és mind a két esetben F–16-os vadászokkal repültek.

A pilóták a G-LOC (G-force induced loss of consciousness) jelenség miatt ájultak el, ami a nehézségi (gravitációs) gyorsulás által kiváltott eszméletvesztést jelenti. A g, vagyis a nehézségi gyorsulás az a gyorsulás, mellyel a Föld gravitációs mezőjében a szabadon eső tárgy a légellenállást figyelmen kívül hagyva mozogna, és a vadászpilóták, az űrhajósok, valamint a műrepülők nem ritkán ennek a sokszorosát kénytelenek elviselni. A nehézségi gyorsulás lehet vertikális és horizontális, illetve pozitív vagy negatív. A pilótákra jellemzően vertikális, tehát a gerincükkel párhuzamos irányú és pozitív gyorsulás hat, amely ráadásul nem egyenletes, hanem fokozódik is, mint mondjuk egy centrifugában (ezért is a kiképzés része az említett szakmák esetén az óriási centrifugákban a hozzáedződés a sok-sok finom g-hez). Az ilyen gyorsulás esetén a testben a vér a fej felől elkezd a lábak irányába gyűlni, és ez több lépcsős folyamatban vezet el a G-LOC eszméletvesztéshez, ami pedig ha fennáll egy ideig, akkor végül az illető meghal. Magyarán az emberi fiziológia jelöli ki annak határát, hogy a gravitációs gyorsulás hányszorosát képes valaki elviselni, de ez a limit kitolható a kiképzéssel, edzéssel, valamint egy speciális öltözékkel. Egy képzetlen átlagember egy hirtelen manőver esetén 4-6 g között már elájul, egy edzett vadászpilóta azonban a speciális, anti-G ruhában (ez automatikusan felfúvódik, és összeszorítja a test alsó részét, hogy megakadályozza, hogy a vér oda gyűljön) – igaz, nem minden nehézség nélkül – ennek a többszörösét, akár 12-14 g-t is kibír.


Az anti-G ruha (Forrás: wikimedia commons/BrokenSphere)

Természetesen iszonyú gyorsulásról, és az az ennek nyomán fellépő hihetetlen erőhatásokról beszélünk, nem csoda hát, ha időnként még a pilótákat is kiütik a g-ék. Az irányítóját vesztett gép pedig nem túl jó ómen az álmos könyvek szerint, és Amerikában 2018-ban próba során meg is halt egy műrepülő-pilóta éppen a G-LOC miatt. Az azonban sokszor nem egyértelmű rögtön, hogy a gépet a magához térő pilóta vagy pedig a mesterséges intelligencia mentette-e meg – ennek tisztázására a hivatalos vizsgálatok végéig kell várni. A most szóban forgó két eset kapcsán pedig éppen az az újdonság, hogy immár hivatalos, hogy az algoritmusok közbeavatkozása nélkül mind a két vadász lezuhant volna, és a pilótáik az életüket vesztik – erősítette meg az Air Force Safety Center a Popular Science-nek.

A szóban forgó szoftver, az Automatic Ground Collision Avoidance System/AGCAS mind a két esetben beavatkozott, hogy a gép ne álljon a földbe, és bár a pilóták is magukhoz tértek, és besegítettek az elkerülő manőverbe, önmagában az emberi beavatkozás nem lett volna elég a tragédia megelőzésére. Az AGCAS a gép sebessége, valamint az útvonala alapján úgy értékelte, hogy a vadász be fog csapódni, ezért azonnal átvette az irányítást a jármű felett. A szoftvert egyébként az F–16-ost és az F–35-ös vadászokat gyártó Lockheed Martin tervezte, és ezekkel fel is szerelték az említett jetek többségét: a Légierő és a Nemzeti Gárda F–35-ösöeinek 98 százalékában található meg a szoftver, és az újabb típusú F–16-osokba is beépítették ezeket, a régebbieket pedig 2022-ig szerelik fel az AGCAS-szal.

Az ACGAS több algoritmusból felépített, komplex rendszer, amelyben egyszerre futnak a becsapódás elkerülésére törekedő, valamint az önálló döntésre képes programok, amennyiben pedig a rendszer úgy ítéli – mint tehát a fenti esetekben –, hogy a becsapódás elkerülhetetlen, akkor végrehajt egy automatikus manővert. Természetesen a pilóták sokszor időben magukhoz térnek a G-LOC-ból, tehát nem minden ilyen esemény igényel szoftveres közbeavatkozást, ezért aztán nem mindig kizárólag a szoftver érdeme a baleset elkerülése. Tavaly például az Air Force Safety Center nyilatkozata alapján 8 G-LOC eset történt, és ebből csak kétszer avatkozott közbe a mesterséges intelligencia – viszont mind a két eset a pilóták halálához vezetett volna az AGCAS nélkül. A Lockheed Martin szóvivője szerint eddig az AGCAS hivatalosan 11 pilótát és 10 F–16-ost mentett meg.

(Címlapkép/nyitókép: Pixabay)

További cikkek a Rakétán:

Intelligens álcázóminta rejtheti el a vadászgépeket a drónok MI rendszerei elől A drónok kamerája bár mindent lát, de épp mint az embernél, hiába éles a szem, a mögötte álló agy becsapható, ha megismerjük működésének jellemzőit. A legújabb fejlesztés egy kisebb méretű álcázóminta, melynek alkalmazása eltünteti a vadászgépeket az MI elől. Látják őket, de nem ismerik fel, mit látnak.

Német–francia–spanyol összefogásban készülhet el a jövő európai lopakodógépe A Future Combat Air System (FCAS) lenne Európa válasza az amerikai F-35-re, és mindent tudna, amit az. Ráadásul az európai gazdaságnak és iparnak is jót tenne.

Így fest egy vadászgép, miután telibe kapott pár elektromos vezetéket A Rafele szárnya késként vágott át néhány vezetéket, de a gép sem jött ki jól az incidensből – képen mutatjuk a gép és a kábel találkozásának az eredményét.


Igényes és férfias történeteket keresel? A Roadstert neked írjuk!
Olvass bele az egyik legszínvonalasabb hazai magazinba, szeretni fogod! A Roadster egy fantasztikus utazás az élet legjobb területein...
Kövesd a Rakétát a Facebookon is!
Kövess, üzenj, kommentelj a Rakéta Facebook oldalán!
Ezek is érdekelhetnek
HELLO, EZ ITT A
RAKÉTA
Kövess minket a Facebookon!
A jövő legizgalmasabb cikkeit találod nálunk!

Hírlevél feliratkozás

Ne maradj le a jövőről! Iratkozz fel a hírlevelünkre, és minden héten elküldjük neked a legfrissebb és legérdekesebb híreket a technológia és a tudomány világából.