„A háziorvosi ügyeleti szolgálatban a szakképzettségének megfelelő tevékenységben részt vehet a mentőtiszt vagy okleveles kiterjesztett hatáskörű ápoló” – áll a holnapi naptól érvényes rendeletben.

Azonban a mentőtisztek és okleveles kiterjesztett hatáskörű ápolók nem maradnak teljesen magukra, hiszen ebben az esetben egy orvos felügyeletét kell biztosítani (az orvos esetén szóba jöhető 12 -féle szakorvosi képzést egy korábbi jogszabály sorolja fel).

A mostani rendeletnek már voltak előjelei: szóba került az ügyeleti helyek csökkentése, valamint az is, hogy a megmaradt területeken a feladatokat mentőtisztek, valamint kiterjesztett hatáskörű ápolók láthatnák el. A HVG hozzáteszi azt is, hogy bár ezen szakmák képviselői nem orvosok, de egyetemet végeztek. Többekben felmerülhet azonban, hogy az előbbi állítástól független a képzésekben jelentős különbségek akadnak: a mentőtiszt szakirányt elvégző szakemberek például BSc-szintű oklevelet kapnak a 8 féléves képzés zárlataként – szemben az Általános Orvosi Kar 12 félévével, amelyet követően az illető még csak általános orvos lesz relatíve kevés jogosítvánnyal, és csak több éves ráképzéssel válhat belőle szakorvos.

Kérdés tehát, hogy mindez miféle változást jelenthet a mi, tehát a páciens szempontjából – ezzel kapcsolatban kerestünk meg egy egészségbiztosítási szakorvost.

A szakember elmondása alapján a mostani változtatás szükségessége régóta fennáll, mivel egyre kevesebb a háziorvos, és el is öregedett a szakma. A mostani megoldás jogos: a szóban forgó szakemberek ugyanis – tehát a mentőtisztek és a kiterjesztett hatáskörű ápolók – az életveszélyhez vezető állapotok felismerésére és az életveszélyes állapotok elhárítására ki vannak képezve és fel is vannak jogosítva a szükséges beavatkozások elvégzésére. Ez utóbbi jogosítványok közt például olyasmiket kell érteni, mint légútbiztosítás, újraélesztés, valamint az anafilaxiás sokk elhárítása. Ráadásul ezek a szakdolgozók szigorú protokoll alapján fognak dolgozni – a protokollok pedig alaposan meghatározott cselekvési lépések, melyeket orvosok dolgoztak ki.

A legtöbb országban egyébként az alapellátásban egyáltalán nem találni orvost.

A mentőtisztek és a kiterjesztett hatáskörű ápolók lényegében egy dologra nem jogosultak, és ez a receptírás. Azonban ez sem feltétlen baj, részben mert az ügyeleti megjelenések 2/3-a tanácsadás és betegirányítás, és ezt a feladatot a szóban forgó szakemberek el tudják látni (az életveszélyes állapotokról pedig már fentebb beszéltünk), másrészt sok esetben a receptírás – amennyiben nem akut esethez kapcsolódik – amúgy sem az ügyelet feladata kellene, hogy legyen.

Vagyis a mi, tehát a beteg szempontjából, az elmondottak alapján úgy tűnik, hogy nem kell az Armageddonra készülnünk. A nekünk nyilatkozó szakember sem ezt tartja kétségesnek a most bejelentett rendelet kapcsán, hanem hogy mentőtisztből és kiterjesztett hatáskörű ápolóból sincs éppenséggel túl sok, és ők is dolgoznak valahol máshol is – vagy az Országos Mentőszolgálatnál (OMSZ) vagy pedig a fekvőbeteg ellátásban. Magyarán a merítés az egészségügyi dolgozók ugyanazon halmazából történik, ezzel nem lesz összességében több szakember. A lapunknak nyilatkozó szakorvos hozzátette, hogy mondják viszont, hogy az ügyeleti beosztásra az OMSZ-szal koordinációban fog sorkerülni épp emiatt.

A végső konklúzió, hogy ez a rendelet önmagában tehát tűzoltás, és amire igazán szükség lenne, az a különböző ellátási szintek közötti rés- és átfedésmentes teljes koordinációnak a kidolgozása, hogy ezen szintek egyike se terhelődjön túl – ennek a kidolgozása viszont egyelőre még várat magára.

(Kép: Flickr/Agencia ID)

További cikkek a témában:

Az egészségügyi dolgozó nem lélegeztetőgép, nem működhet örökké száz százalékon Amerikai és magyar összefogással elsőként sikerült felismerni, hogy a koronavírus-járványtól való félelemnek és a rendkívüli helyzet okozta stressznek súlyos egészségügyi következményei lehetnek, különösen a betegek és az egészségügyi szakemberek esetében. Összegyűjtötték hát azokat a kipróbált technikákat, amelyek segíthetnek egészségü(n)k megóvásában.

Rengeteg hazai, érzékeny egészségügyi- és személyes adat került elő egy kidobott számítógépből Egy sörért vettek meg egy konténerbe dobott számítógépet, és játszi könnyedséggel jutottak hozzá 3256 magyar páciens TAJ számához és érzékeny egészségügyi adatához. A merevlemez viszont még ezen kívül is tartogatott meglepetéseket.

Újabb társadalmi egyenlőtlenségre világított rá a koronavírus-járvány Egy új felmérés szerint a COVID-19 napvilágra hozta az évtizedek óta fennálló strukturális egyenlőtlenségeket, és megmutatta, hogy az etnikai kisebbségeknek és a bevándorló nőknek különösen nehéz hozzáférni az alapvető egészségügyi ellátásokhoz az Egyesült-Királyságban.