A koronavírus-járvány rendkívüli kihívást jelent az egészségügyi dolgozók számára, így egyebek mellett a doktorok és nővérek egészségi állapotának romlásához vezet. (Kínában például a COVID-19 idején az egészségügyben dolgozók hetvenkét százalékánál tapasztaltak poszttraumás stresszt.) Az akut és krónikus stressz emellett negatívan hat a kognícióra, a döntéshozatalra, a memóriára, a technikai teljesítményre és a csapatmunkára is, ez pedig az egészségügyi dolgozók megítélésének romlásához, illetve a hibák számának növekedéséhez is vezethet.

A Mayo Klinika, a Vanderbilt Egyetem, a Walesi Egyetemi Kórház, a kanadai Queen's University szakemberei és Varga Katalin, az ELTE Affektív Pszichológia Tanszék kutatója tanulmányukban feltárták a stressz és a félelem mérhető fiziológiai hatását, emellett olyan használható technikákat mutattak be, amelyekkel csökkenthető a COVID okozta stressz az egészségügyi szakemberek számára. A szerzők hangsúlyozzák, hogy

„az egészségügyi dolgozó nem lélegeztetőgép, nem működhet hosszabb ideig száz százalékon", valamint meghatározzák a betegellátás optimalizálásának stratégiáit is.

Bár javaslataikat az egészségügyben dolgozók számára gyűjtötték össze, egyik-másikat a járvány időszakában valamennyien alkalmazhatjuk saját magunk és környezetünk megnyugtatására. A teljesség igénye nélkül íme néhány tanács: Használják a hasi-rekeszi légzést a páciensekkel való interakciók között. Meditáljanak a jobb alvás és a jobb közérzet érdekében. Figyeljenek önmagukra: a megfelelő alvás helyreállítja az immunrendszer működését, és csökkentheti a fertőzés kockázatát. A helyes táplálkozás és a rendszeres testmozgás szintén kulcsszerepet játszik az immunrendszer megfelelő működésében. Nézegessenek zöld növényeket: a természet és a zöld szín látványa a legtöbbünk számára azt jelenti, hogy távol vagyunk a munkahelyi stressztől, és kellemes, nyugodt hangulatot teremt.

Naponta emlékeztessék magukat arra, hogy önök azok, aki a legjobban képzettek a helyzet kezelésére, még akkor is, ha a kihívás időnként nagyobbnak tűnik, mint a megküzdési lehetőségei.

Készítsenek listát és írják le mindazt, ami miatt aggódnak. Ezután döntsék el, hogy mikor foglalkoznak majd az egyes elemekkel. Maradjanak kapcsolatban a szeretteikkel, digitális formában is. A #zentensivism egy új irányzat, amely a zen filozófiát és az intenzív ellátást vonta össze egy szóban, hogy rávilágítson a mentális egészség fontosságára. Koncentráljanak tehát a valóban releváns dolgokra!

Ismerjék a kapacitásaikat: a munkamemóriánk csak 7 (±2) információt tud fejben tartani, és jelenleg ezt ki is meríti a COVID-19.

Szánjanak időt a nagy döntésekre. Hosszabb lehet a dolgok átgondolása, ha túlterheltnek érzik magukat. Gondolkozzanak pozitívan: keressenek szép pillanatokat (csapatmunka, elismerések, meggyógyult betegek) és használjanak önszuggessziókat („erős vagyok, sikerülni fog”). Legyenek büszkék magukra, hiszen nagyon fontos szolgálatot tesznek az emberiségnek!

Mit tehetnek az egészségügyben dolgozók azért, hogy a járványhelyzetben is emberek maradjanak?

Illetve hogyan legyenek figyelmesek, maradjanak pozitívak a betegekkel való interakciók során? A tanulmány szerzői a következő, tudományos alapokon nyugvó stratégiákat javasolják: Dicsérjék meg kollégáikat: minél gyakrabban használják a „köszönöm” és a „kérem” szót, az elismerés hiánya ugyanis súlyosbítja a munkával kapcsolatos stresszt. Mondja, hogy „bocsánat”, ha durva vagy agresszív volt valakivel (kollégával, pácienssel). Röviden, egyszerűen – így megakadályozható a feszültség felhalmozódása.Használják az „Ismerj meg!” táblát:

ez a kis tábla információkat tartalmaz a beteg életéről, beleértve a hobbikat, teljesítményeket, kedvenc könyveket, filmeket, ételeket és egyéb információkat.

Használjanak pozitív kommunikációt: mondják, hogy „jó reggelt”, „aludjon jól”, vagy váljanak el a „szép napot” szavakkal! Nyugtassák meg a pácienst, hogy készek segíteni és gondoskodni róla. Tegyenek közzé képeket a beteg gondozásában dolgozó csapatról, hogy a betegek arcokat is láthassanak, ne csak a maszkokat. "Hello, my name is", vagyis "Jó napot, bemutatkozom": sürgősségi orvosok nemrégiben készítettek egy posztert, amely segít kapcsolatot teremteni a pácienssel és családjával. (A teljes, magyar közreműködéssel készült publikáció a Mayo Clinic Proceedings szaklap novemberi kiadásában elolvasható.)

Ez is érdekelhet:

A Magyar Orvosi Kamara szerint katasztrófa is lehet a járvány második hullámából

Létező koronavírus gyógyszerek azonosítása Barabási Albert-László csapatától

Valójában mi a halál? Ennek eredtek a nyomába a Yale orvosi iskolájának tudósai

(Fotó: Pixabay)