Tesztelhetjük, mennyit tudunk a világ Nobel-díjasairól

2023 / 10 / 05 / Bobák Zsófia
Tesztelhetjük, mennyit tudunk a világ Nobel-díjasairól
Hány Nobel-díjas tudóst, írót és híres személyt tudunk összekötni a különböző találmányokkal, fizikai jelenségekkel vagy éppen könyvekkel?

A 2023-as Nobel-díjak kihirdetése a napokban zajlik, a tegnapi napon a kémiai Nobel-díjat osztották ki, amelyet Moungi G. Bawendi, Louis E. Brus és Alexei I. Ekimov kapta megosztva a kvantumpontok felfedezéséért és szintéziséért, a mai napon az irodalmi Nobel-díj talál gazdára, majd október 6-án a béke Nobel-díj nyertesét hirdetik ki és október 9-én a közgazdasági Nobel-emlékdíj kiosztására kerül sor. Az idei évben eddig két magyar kutató munkásságát is elismerték a díjjal: Karikó Katalin Drew Weissmannal közösen kapta meg azokért a kutatásokért, amelyek lehetővé tették a COVID-19 elleni hatásos mRNS-alapú oltások kifejlesztését, Krausz Ferenc pedig Pierre Agostinivel és Anne L'Huillierrel megosztva a rövid impulzusú lézerek területén végzett úttörő munkájáért.

A Nobel-díj története régre nyúlik vissza: az első kitüntetéseket 1901 decemberében osztották ki a díj megalapozója, Alfred Nobel halálának ötödik évfordulóján. Nobel annak idején az elismerést azoknak a tudósoknak, közéleti személyeknek, íróknak szánta, akik a díj odaítélése előtti évben a legtöbbet tették az emberiség boldogulása érdekében és akiknek munkássága az egész világ hasznára vált. Az évtizedek során számos díjat nyújtottak át az azt megérdemlő jelölteknek, de sok olyan tudóst és nagy hatású személyiséget is ismerhetünk, akik jelentős eredményeket hozó munkájuk ellenére soha nem kapták meg ezt a kitüntetést.

De mennyit tudunk valójában a híres Nobel-díjas emberekről és azokról az eredményekről, amellyel kiérdemelték a díjat?

A Nobelprize.org oldalán játékos formában tehetjük próbára tudásunkat, csak annyit kell tennünk, hogy összekötjük a híres emberek képeit a felfedezéseiket/találmányaikat/könyveiket reprezentáló illusztrációkkal, majd ellenőrizzük, mennyit sikerült eltalálnunk. A teszt angol nyelven érhető el, de a képek alapján bárki megpróbálhatja párosítani a fényképeket és ábrákat, a feladat azonban nem egyszerű, mivel már az első lépés, a személyek fényképük alapján való beazonosítása is komplikált lehet. A feladványt megpróbálhatjuk megoldani a kémiai, fizikai, orvostudományi, irodalmi, béke és gazdasági díjazottak, valamint a külön a női Nobel-díjasok és a női írók kapcsán is. A képekre kattintva balról jobbra kell őket áthúzni a megfelelő párosításhoz, majd az alsó Check feliratra nyomva tudjuk ellenőrizni, mennyit sikerült jól eltalálni.

További érdekes tények a Nobel-díjakról:

  • eddig a díjat, minden kategóriát figyelembe véve, 618 alkalommal ítélték oda, összesen 997 embernek
  • a legfiatalabb Nobel-díjas Malala Yousafzai, aki 2014-ben, 17 évesen kapta meg a díjat a gyermekek jogainak érdekében tett erőfeszítéseiért
  • a legidősebb Nobel-díjas John Goodenough, aki 2019-ben, 97 évesen nyerte el (megosztva) a kémiai Nobel-díjat a lítiumion-akkumulátor fejlesztésében játszott szerepéért
  • a díjakat gyakran megosztva kapják a díjazottak, kivétel ez alól az irodalmi díj, amit a legtöbb esetben, 111 alkalommal egy személy kapott, csak négyszer ítélték oda megosztva két embernek
  • a két vagy három személynek közösen kiosztott díj az orvostudományi és fizikai Nobel területén a leggyakoribb
  • eddig 63 nő kapott Nobel-díjat, a legfrissebb női díjazottak Karikó Katalin és Anne L'Huillier
  • eddig négy olyan díjazott volt, aki letartóztatás alatt állt a Nobel-díj odaítélése idején, mindannyian béke Nobel-díjat kaptak
  • egy jelölt esetében történt csak meg, hogy három alkalommal is Nobel-díjat nyert: a Nemzetközi Vöröskereszt 1917-ben, 1944-ben, és 1963-ban is megkapta a béke Nobelt

(Fotó: IsaacFryxelius/Pixabay)


Tényleg rémes hatása van az azték halálsípnak az emberi agyra
Tényleg rémes hatása van az azték halálsípnak az emberi agyra
Az agyi szkennelés szerint kifejezetten kísérteties hatással van a síp az emberi agyra, ami a leginkább az uncanny valley jelenségre hasonlít.
422 millió éve kifejlődött sejtből készítettek egy állatot
422 millió éve kifejlődött sejtből készítettek egy állatot
Olyan sejtből nyerték ki a gént, amely ősibb, mint maga az állati élet a Földön.
Ezek is érdekelhetnek
HELLO, EZ ITT A
RAKÉTA
Kövess minket a Facebookon!
A jövő legizgalmasabb cikkeit találod nálunk!
Hírlevél feliratkozás

Ne maradj le a jövőről! Iratkozz fel a hírlevelünkre, és minden héten elküldjük neked a legfrissebb és legérdekesebb híreket a technológia és a tudomány világából.



This site is protected by reCAPTCHA and the Google Privacy Policy and Terms of Service apply.