Az Artemis-program a NASA holdprogramja, amelynek keretében néhány éven belül embereket terveznek a Holdra juttatni, hogy az 1972-es Apollo-17 küldetés után újra űrhajósok kutathassák az égitest titkait közvetlen közelről. Az Artemis-program első szakaszában alkalmazott SLS (Space Launch System) rakéta tesztelése körüli bonyodalmak, például az üzemanyagként használt folyékony hidrogén szivárgásának problémája, több alkalommal is csúszáshoz vezetett a program első missziója során, végül az Artemis-1 2022 novemberében útnak indult és sikerrel zárult. A rakéta által szállított Orion űrkapszula, amellyel később az űrhajósok is utaznak majd, Hold körüli pályára állt és a fedélzetén helyet foglaló bábuk segítségével az emberes holdutazáshoz szükséges vizsgálatokat is el tudták végezni a kutatók, többek között a szövetekre gyakorolt sugárzási hatásokat mérték.
Az Artemis-program második küldetésén a kiválasztott négy asztronauta, Reid Wiseman, Victor Glover, Christina Koch és Jeremy Hansen az Orionnal megközelítik a Holdat, de a tíz napos utazás még csak tesztút lesz, aminek során az űrkapszula képességeit ellenőrzik, holdraszállásra az Artemis-2 alatt nem kerül sor. Az űrhajósok Holdra való eljuttatása az Artemis-3 misszió célja, amelynek időpontját korábban 2024-re jelölték ki, de azóta sokat csúszott a program és biztosan még mindig nem lehet tudni, mikor következik majd be a történelmi pillanat, aminek során sok-sok évtized után újra emberek hagynak nyomot az égitest felszínén.
Az Artemis-3 az első, de a tervek szerint nem az utolsó holdraszállás lesz az Artemis-program során - az akár rendszeressé váló missziók alatt a Lunar Gateway űrállomás közbeiktatásával fogják az asztronauták megközelíteni a Holdat, ahová a SpaceX Starship holdraszálláshoz adaptált változata a Starship HLS (Human Landing System) szállítja majd őket. A Starship-rendszer a világ legnagyobb űrrakétája, ami a Super Heavy Boosterrel és a hozzá csatlakozó Starshippel együtt eléri a 122 méteres magasságot. A legénységi szálláshelyek az űrhajó felső részében lesznek kialakítva, így a Hold felszínére való leereszkedés nem lesz olyan egyszerű feladat, a művelet kivitelezéséhez egy külön liftrendszert terveztek, ami az űrhajósokat és a rakományt biztonságosan továbbítja az égitestre.
A lift kisebb méretű prototípusát a NASA asztronautáinak, Nicole Mannak és Doug “Wheels” Wheelocknak részvételével tesztelték nemrégen, hogy gyakorlatban is kipróbálják az eszköz működőképességét. A rendszerhez tartozó kosár a teljes méretű eszközt imitálta, így az űrhajósok ellenőrizhették, hogyan tudnak elférni az űrhajósruhákban közlekedés közben és visszajelzést adtak a rendszer kezelésével kapcsolatban. A liftet a NASA beszámolója szerint a SpaceX hawthorne-i létesítményében építették meg kifejezetten tesztelés céljából, hogy lehetőséget nyújtson a további fejlesztések előtt a gyakorlati próbákra is. A lift végső változata a Starship HLS részeként azt a két asztronautát fogja fuvarozni az űrhajó és a Hold felszíne között, akik az Oriont elhagyva az égitestre érkeznek majd a jövőben, ahol legalább egy hetet töltenek el tudományos munkákat, megfigyeléseket és mintagyűjtést végezve.
Az Artemis-3 egyik fő célját az emberes holdraszállásnak a megvalósítása jelenti, amire nem volt példa fél évszázada, de a Hold déli pólusánál található vízjégkészletek feltérképezése és az erről a területről származó minták beszerzése is fontos szerepet játszik majd a misszióban. Emellett az új technológiák, például az újfajta űrhajósruhák működésének demonstrációja és az ISRO (a helyben található források felhasználása) projektek működésének próbája is a küldetés lényeges részét képezi.
(Fotó: SpaceX)