Az expedícióról és a pontos részletekről elsősorban az orosz híroldalakon keresztül tudunk, és ennek sokszor elég propaganda szaga van. Ennek ellenére a leglátványosabb húzás, a három atom-tengeralattjáró egyidejű felbukkanása a jégkéreg alól jó eséllyel tényleg megtörtént, mert ezt az orosz Védelmi Minisztérium propagandavideója is bizonyítja. Érdemes megnézni egyébként a felvételt, mert valóban látványos, és ember legyen a talpán, akinek nem úgy tűnik, mintha a Hoth bolygót látná, ahogy a Birodalom már a felszín alól is támad.

A tengeralattjárók előtörésére a Ferenc József-föld közelében került sor, a Jeges-tengeren a Barents-tengertől északra. Először is beszéljünk a tengeralattjárókról, mert önmagában ez is elég érdekes: a három atom-tengeralattjáró egyszerre tört elő a felszín alól egy 300 méteres körön belül – amihez hasonlóra eddig nem került sor az orosz hadsereg történetében. Mindez már csak azért is ritka esemény, mert a hasonló járművek jellemzően inkább megpróbálnak rejtve maradni a jég alatt, ahol lényegében láthatatlanok az ellenség számára. Amennyiben mégis felszínre kell jönniük, a parancsnok először is megvizsgálja, hogy nincs-e valahol hasadék a jégen. Ha pedig nem talál ilyet, óvatosan megkezdik a manővert, amellyel áttörik akár a 2,5 méter vastag jeget is (most 1,5 méter vastag jeget törtek át egyébként). A manőver keretében először lassan megkezdik az emelkedést a felszín irányába, mígnem a tengeralattjáró felső tornya hozzá nem ér a jéghez alulról, ezután sűrített levegő segítségével kiürítik a tengervizet a hajó ballaszttartályaiból, így az elkezd emelkedni, és megrepeszti a jeget. Három tengeralattjáró esetén azért különösen nehéz egy ilyen szimultán művelet, mert a víz alatt ezek az eszközök nem tudnak egymással kommunikálni.

Hasonló műveletet egyébként már korábban is bemutatott három nyugati tengeralattjáró szintén az Arktiszon 2018-ban: az amerikai USS Connecticut és USS Hartford, valamint a brit HMS Trenchant törték át ekkor a jégtakarót. A mostani, orosz cselekményt végrehajtó három hajóból kettő Delta-IV osztályú volt (ezek még a hidegháborús időszakból maradtak meg), és ezeket egy újabb, Borei osztályú tengeralattjáró kísérte még. Ezek mindegyike egyenként 16 ballisztikus lövedéket képes szállítani, és a feltételezések szerint minden egyes lövedékre 4-6 nukleáris robbanófej szerelhető – tehát ezeken a hajókon 64-96 számú nukleáris robbanófej is lehetett, ami azt jelenti, hogy az oroszok akár több mint 200 nukleáris robbanófejet is cipelhettek magukkal erre a kis kiruccanásra.

Apropó, kiruccanás: a tengeralattjárók műveletére egy összetett expedíció, a március 20-án kezdődött Umka-2021 (az „umka” a paleoszibériai csukcs nyelven jegesmedvét jelent) alatt került sor. Az expedíción összesen 600 katona és civil vett részt, köztük az 1845-ben alapított Orosz Földrajzi Társaság kutatói is. Az expedíció céljai ennek megfelelően részben hadgyakorlat, részben katonai kiképzés, valamint a fegyverek és technikai eszközök tesztelése, de ugyanakkor kutatás is volt. A tervek szerint 43 objektívát kellett teljesíteni az említett Ferenc József-földhöz tartozó Alexandra-szigeten (ez Oroszország része) és az ahhoz közeli, jég borította tengeren. Az orosz sajtó szerint ezen a területen igen kemény körülmények uralkodtak, az átlaghőmérséklet – 25 Celsius-fok és – 30 Celsius-fok között mozgott, a jégvastagság akár 1,5 méter is volt, miközben akár 32 m/s-os szél is tombolt. Egyébként ezen a kies Alexandra-szigeten máig érheti az embert meglepetés, 2017-ben például orosz kutatók egy titkos náci bunkert találtak itt, amit a németek 1942-ben, tehát egy évvel az oroszok ellen indított inváziót követően építettek. A bunker (a neve németül: Schatzgraber azaz Kincsvadász) taktikai időjárás állomás volt, mivel ez a hely már akkor kiemelt katonai jelentőséggel bírt – egyebek mellett épp a tengeralattjárók útvonalának a tervezésekor. És hogy egy kis titkozatosságot is csempésszünk a cikkbe, a bunker neve miatt akadnak, akik szerint itt a németek mindenféle ősi relikviák után is kutattak.

A mostani, "Jegesmedve-expedíciót" az orosz Haditengerészet irányította, de nem csak a katonák gyakorlatoztak a jégen, valamint a tengeralattjárók a víz alatt (torpedó indításra is sor került), hanem egy pár MiG–31 vadász is repült egyet az Északi-sark felett, és ezeket az égben tankolták újra. Az expedició hivatalos okai tehát fentebb kifejtésre kerültek, és az eredményekkel Putyin is rendkívül elégedett volt több orosz forrás szerint, mivel az orosz-fejlesztésű katonai eszközök sikeresen bizonyították szerinte, hogy a sarki extrém körülmények mellett is hatásosak maradnak. Putyin megemlítette azt is, hogy méretét tekintve hasonlóra, mint a mostani expedíció nem csak a modern Oroszország életében, de a Szovjet-éra alatt sem került sor, és ezek az expedíciók folytatódni fognak.

Mindez nyilván látványos erőfitogtatás bizonyos részben, ugyanakkor az Arktisz fontos az oroszoknak, nem csak a már említett, stratégiai jelentősége okán, hanem mivel szerintük itt jelentősebb kereskedelmi út is nyílhat idővel az atommeghajtású jégtörőhajók segítségével.

További cikkek a Rakétán:

A futurisztikus, orosz katonai páncél kivédi az ötven kaliberes lövedéket is A hihetetlen ellenállás ráadásul csak egy tulajdonság a sokból, mert a 2025-ben érkező páncél valódi Vasember-öltözék lesz, egyedül repülni nem tud majd.

Oroszország legújabb fegyvere radioaktív szökőárral teszi lakhatatlanná a part menti városokat A Poseidon 2M39 torpedó a CNN-nek nyilatkozó szakértők szerint nagyon is valódi, és már aktívan tesztelik az északi sarkkörön.

Jelentős technológiai hátrányból indulva, barkácseszközökkel kerekedtek felül a litván katonák az amerikaikon egy hadgyakorlaton Hiába volt kevesebb emberük és tankjuk, a litvánok eredményesen szálltak szembe az inváziós erőt játszó amerikaikkal szokatlan taktikájukkal.