Ekkor több nap is feltűntek rejtélyes drónrajok az USA több katonai hajója körül, mely eseményeket a legmagasabb fokú vizsgálat követte. Hogy mi történt pontosan ezeken a júliusi éjszakákon, annak a The War Zone próbált meg utánamenni, és a saját nyomozásukat az információs szabadságról szóló törvény (Freedom of Information Act/FOIA) alapján kikért adatokra (elsősorban hajónaplók), valamint az adott időszakban a környéken tartózkodó vízi járművek automatikus azonosító rendszere (automatic identification system/AIS) által szolgált helyzeti adatokra építették. Az ő (egyébként még nem lezárult) nyomozásukat foglaljuk most röviden össze.

Az érintett hadihajók közül először az Arleigh Burke osztályú USS Kidd rombolóról lehetett hallani, de az események több más hadihajót is érintettek a környéken: a USS Rafael Peralta, a USS Russell, a USS John Finn, valamint a USS Paul Hamilton rombolókat. A bizarr történetek láncolata 2019. július 14-e este, helyi idő szerint 22:00 körül indult, amikor is a USS Kidd két drónt is kiszúrt. Fontos megemlíteni, hogy drónként ezekre az eszközökre a hajónapló hivatkozik, de emellett elő szokott kerülni még az UAV (unidentified aerial vehicle – azonosítatlan repülő jármű) kifejezés is. Az incidens miatt a rombolón riasztották a saját belső, hírszerzési csapatukat (The Ship's Nautical Or Otherwise Photographic Interpretation and Exploitation team/SNOOPIE), akik gyorsan képesek reagálni minden váratlan eseményre, és egyszerű kamerákkal rögzítik az eseményeket. A SNOOPIE-ra egyébként azért van szükség, mert bár az Arleigh Burke osztályú rombolókat a világ legfejlettebb érzékelőrendszereivel szerelték fel, a csapat gyorsan és rugalmasan tud reagálni a legkülönbözőbb és legváratlanabb helyzetekre. A drónok feltűnése után a USS Kidd lényegében rádiócsendet rendelt el, és 10 percen belül figyelmeztette az USS Rafael Peraltát, mely hajó szintén aktiválta a saját SNOOPIE csapatát. Ekkortájt valamivéle mozgolódást, lehetséges UAV-aktivitást jelzett a USS John Finn is.

A USS Rafael Peralta hajónaplójában a hajó fedélzete felett lebegő fehér fényről írnak, és arról, hogy a drón lépést tudott tartani a rombolóval, vagyis nem csak haladt a jármű 16 csomós sebességével, de közben végig megtartotta lebegő helyzetét a hajó helikopter leszállója felett. Ehhez társul az a tény, hogy mindeközben rendkívül rosszak voltak a látási viszonyok, a látótávolság kevesebb mint egy tengeri mérföld (1852 méter) volt, és – mint arról szó volt – minderre éjszaka került sor. Fontos megemlíteni, hogy a USS Rafael Peralta manőverezésekor az incidens már több mint 90 perce tartott, ami jóval több annál, mint amennyi időt a kereskedelmi forgalomban kapható drónok képesek a levegőben tölteni.

A következő éjszaka már a USS Rafael Peralta szúrta ki elsőnek az ismeretlen tárgyakat 20:39-kor, majd este 9 körül már a USS Kidd is észrevette a drónokat. A USS Kidd megpróbált kitérő manővereket tenni, de a drónok mintha üldözték volna a hajót – amely eseményről a hajónapló 21:20 bejegyzésében azt írták, hogy „több UAV a hajó körül”, de a „körül” szó már javítás, eredetileg a „hajó felett” szerepelt, csak a „felett” szót áthúzták. 17 perccel később parancsot adtak ki a Mark 87-es állások elfoglalására. A War Zone szerint a Mark 87 két eszközre vonatkozhat: vagy a Mark 87 Electro-Optical Directorra, ami a Mk20 Electro-Optical Sighting System (EOSS) része, és a híd felett található. A rendszer a hajó 127 mm-es hajóágyújának a célzását segíti, de önmagában is érzékeny megfigyelő eszköz. Emellett a parancs vonatkozhatott a 25 mm-es/87 Mk38 ágyúkra is.

Mindezzel egyidőben a USS Russel is aktivitásra lett figyelmes: a hajónapló szerint a drónok lejjebb ereszkedtek, előre és hátra, jobbra és balra mozogtak. Közben a USS Rafael Peralta fedélzetére hívás futott be a Carnival Imagination nevű óceánjáróról, melyben jelezték, hogy ők is kiszúrták a drónokat, de azokat nem ők üzemeltetik. Az incidens ezután még órákon át tartott, a Rafael Peralta előbb kettő, aztán négy drónt vett észre a hajó közelében, és bár az UAV-ok 3-4 órán át repkedtek a hajók körül, ezeket egyik hadihajó sem tudta ennyi idő alatt sem beazonosítani.

Ezt követően a nyomozás a parti őrséggel kezdődött, majd ezt a Naval Criminal Investigative Service (NCIS) különleges ügynöke folytatta, de később az FBI is bekapcsolódott. A megszerzett információk közvetlen a Csendes-óceáni flotta parancsnokához futottak be, valamint a Chief of Naval Operations-hoz (CNO), aki a haditengerészet hierarchiájának a csúcsán áll. Magyarán a legmagasabb fokú katonai vezetők értesültek az eseményről, és ennek még lesz később jelentősége. A nyomozás kezdetén kizártak egy, a közelben tartózkodó katamaránt, amely fedélzetén ugyan akadtak drónok, de azok nem lettek volna képesek arra a bravúrra, ami a hajónaplókban szerepelt, ráadásul a katamarán a második este már jóval távolabb is helyezkedett el a hadihajóktól. A következő lehetőség az volt, hogy esetleg az amerikai hadsereg saját drónjairól van szó, mivel a közelben helyezkedik el a San Clemente Island és közeli FLETA HOT kiképzési terület. Ugyanakkor a haditengerészet csak kijelölt helyeken működtet drónokat. Akárhogy is, a saját-drón elmélettel a következő események csúnyán leszámoltak. A War Zone által kikért, eddigre több nyomozati szervet is érintő e-mailváltás ugyanis július 25-én abbamaradt, éppen akkor, amikor az incidens megismétlődött. Július 25. és 30. között – amikor a nyomozók épp a titkosított anyagok vizsgálatát kezdték el, a drónok újra feltűntek. A július 25-ei esemény a USS Kidd hajónaplója alapján olyan félórán át tarthatott, míg július 30-án a különös eszközök egy órás műsort adtak. Mivel a War Zone-hoz folyamatosan futnak be az igényelt adatok, azt még nem tudni, hogy ezek az esetek érintettek-e más hajókat is. Annyi biztos, hogy a most rendelkezésre álló adatok alapján ez a kezdeti nyomozás nem tudta a drónok eredetét tisztázni.

Az sem kétséges az adatok alapján, hogy ezek az eszközök jóval többre képesek, mint a kereskedelmi forgalomban kapható drónok – hiszen sokáig repültek, ráadásul igen gyorsan, körülbelül 70 km/h-ás sebességgel. Az adatok alapján ezek az eszközök a július 14-iei éjszakán 100 tengeri mérföldet (kb. 185 kilométert) tettek meg. Ráadásul a drónok képesek voltak észrevenni és követni a rombolót rendkívül rossz látási viszonyok mellett, miközben az irányítóik szimultán legalább 5-6 ilyen eszközt irányítottak egyszerre. Fontos körülmény még, hogy nem tudni semmit az operátorokról, azt sem, miként tartózkodhattak a hajók közelében, ha pedig jóval távolabb voltak, mi alapján (és egyáltalán hogyan) irányították a drónokat. Ha pedig valóban a haditengerészet saját drónjairól volt mégis szó valami kísérleti program keretében, akkor miért ismétlődött meg az incidens azután, hogy ennek híre eljutott a legmagasabb parancsnokokig?

Ha viszont egy másik ország üzemelteti ezeket az eszközöket, az miért fedte fel ezeket, ahelyett hogy csendes megfigyelést folytatott volna, és miért üldözte már-már „pofátlan” mód a rombolókat? Az is elég nyugtalanító kérdés, hogy ha idegen hatalomról van szó, akkor honnan szálltak fel a drónok? Végül pedig elég érdekes, hogy drónokat a legfejletteb érzékelőkkel figyelték az emberi csapatok mellett, méghozzá órákon át, de így sem tudták ezek eredetét tisztázni. Az sem egyértelmű ezért, hogy egyáltalán drónokról lenne szó. A lap mindenesetre hozzáteszi, hogy a Csendes-óceánnak ebben a zugában már korábban is történtek „extrém különös” dolgok.

(Kép: Flickr/Official U.S. Navy Page)

További cikkek a Rakétán:

„Sokkal több azonosítatlan repülő tárgyat láttunk, mint amennyiről a nyilvánosság tud” – nyilatkozta az USA volt hírszerzési igazgatója Donald Trump korábbi hírszerzési igazgatója szerint az USA hadserege és műholdjai sokkal több különösen viselkedő tárggyal találkoztak, mint amennyi ezekből az észlelésekből a nyilvánosságra került.

Bárki belenézhet a CIA titkosítás alól feloldott UFO-aktáiba És mindez egyetlen embernek köszönhető.

Az USA Szenátusa nyilvánosságra hozná az összes UFO-észlelésekkel kapcsolatos dokumentumot Az Amerikai Egyesült Államok Szenátusának Hírszerzési Bizottsága azt szeretné, ha napvilágra kerülne minden olyan anyag, amit a Pentagon vagy a különböző titkosszolgálatok gyűjtöttek össze az azonosítatlan repülő tárgyakkal kapcsolatban.