A jelenségről beszámoló tanulmány szerzői szerint eredetileg semleges atomi, hidrogénes összetételű felhők után kutattak a kínai FAST rádióteleszkóppal, a Naptól mintegy négyezer-ötszáz fényévnyi távolságra. Az ilyen felhők gyakoriak a Tejútrendszer spirálkarjaiban, az igazsághoz ugyanakkor hozzátartozik, hogy kiterjedtebb gázszálakat a Külső-Scutum-Centaurus-karon túl mostanáig nem azonosítottak.
Csakhogy a mostani felfedezés rácáfolt a kutatók korábbi vélekedésére, vagyis arra, hogy másutt nem találhatók nagyobb gázszálak. Számításaik alapján a
Macskafarok elnevezésű gáztömeg hossza ugyanis meghaladja a tizenhatezer fényévet.
Bár a kutatók szerint nem kizárt, hogy a Macskafarok nem több egy hatalmas gázszálnál, ám ha ez igaz, akkor számos tulajdonságában eltér a korábban dokumentált rendszerektől. Ilyen például a mérete és a galaxismagtól való távolsága, valamint az is, hogy nem kapcsolódik egyetlen ismert spirálkarhoz sem. Hozzátették: még rengeteg vizsgálat vár rájuk a Macskafarok alaposabb feltérképezéséig, és noha a formája nem erre utal, de lehetséges, hogy a jelenség egy újonnan alakuló, külső spirálkar részét képezi.
(Forrás: Futurism, IFL Science, a fotó illusztráció, forrása: Flickr)