A kísérlet azonban nem csak a mesterséges intelligencia miatt izgalmas, hanem mert rávilágított az emberi döntéshozatalok sebezhetőségére – számol be róla a ZDNet. A kutatást a Commonwealth Scientific and Industrial Research Organisation (CSIRO) szervezethez tartozó Data61 és az Ausztrál Nemzeti Egyetem együtt végezte német szakértők bevonásával. A kutatás legnagyobb eredménye annak bebizonyítása, hogy a mesterséges intelligencia képes befolyásolni az emberi döntéshozatalt. Miként a tanulmány fogalmaz: „Amit nem tudok hatékonyan lebontani, azt meg sem érhetem.” Ezt a mottót szem előtt tartva terveztek a kutatók olyan, az emberi döntéshozatallal szemben ellenséges neurális hálózatot, melyet a mostani kísérletben bevetettek. A cél az volt, hogy megismerjék az emberi döntési folyamatok sebezhető pontjait. A hálózat (mesterséges intelligencia) három feladat kapcsán három ponton támadta az emberi döntéshozatalt: választás, válaszgátlás, valamint társadalmi döntéshozatal. A mesterséges intelligencia mind a három esetben sikeres támadást hajtott végre.

A kísérlet részeként három tesztet hajtottak végre: az első két tesztben piros vagy kék négyzetekre kellett kattintani, hogy az ember játékpénzt nyerjen. A harmadik kísérletben az emberek két lehetőség közt választottak, hogy miként fektessék be a játékpénzüket. A kísérletben a résztvevők befektetőket, míg a mesterséges intelligencia a vagyonkezelőt alakította. Ahogy haladtak a játékok, az MI megtanulta, hogy az emberek milyen minták alapján hoznak meg bizonyos döntéseket. Például a harmadik játékban a mesterséges intelligencia már arra is rá tudta venni a játékosokat, hogy több pénzt adjanak neki. Amir Dezfouli, a CSIRO tudósa és jelen kutatás vezetője úgy nyilatkozott, hogy a kísérlet bebizonyította, hogy a mesterséges intelligencia befolyásolhatja az emberi döntéshozatalt azáltal hogy kihasználja az egyéni szokásokban és mintázatokban meglelt sebezhetőségi pontokat. Dezfouli ezzel kapcsolatban így fogalmazott:

„Habár a kutatás csak elméleti, segít megértenünk, hogy miként működik az emberi döntéshozatal. Ez a tudás pedig azért értékes, mert segít nekünk, hogy csökkentsük a támadási felületeinket annak érdekében, hogy jobban érzékeljük és elkerüljük azokat a hibás döntéseket, amelyek a mesterséges intelligencia esetleges nem megfelelő felhasználásából származnak.”

Hozzátette azt is, hogy csak a teremtőin fog múlni az, miként működik majd a jövő mesterséges intelligenciája. Az pedig, hogy a mesterséges intelligencia jó célt szolgál-e, a társadalom hasznára válik-e, mindössze annak a kérdése, hogy már a legelején miféle MI-t tervezünk.

(Kép: Pixabay)

További cikkek a Rakétán:

A robotokkal való szemkontaktus ugyanúgy hat ránk, mintha egy emberrel létesítenénk Ha nem elég emberi, az a baj, ha túl emberi, az a baj. Nagyjából így foglalhatnánk össze az általános vélekedést a harmadik generációs, úgynevezett szolgáltató és társrobotokról. A legújabb vizsgálatok ehhez képest mégis azt sugallják, hogy egy robotokkal való szemkontaktus ugyanolyan hatással lehet ránk, mint egy élő személlyel történő pillantáscsere.

Mi köze az Among Us-nak egy régi, szovjet pszichológiai kísérlethez? Nem túlzás, hogy az Among Us korunk egyik messze legismertebb és legnépszerűbb videojátéka, ugyanakkor nem is létezhetne egy 1986-os szovjet pszichológiai kísérlet nélkül.

Hogyan dolgozza fel az agy a "mély" gondolatokat? Forgács Bálint, az ELTE Kognitív Pszichológia Tanszék munkatársának legújabb kutatása új kérdéseket vet fel az agyi információtárolás területén, mert úgy tűnik, a fogalmi rendszer építőkövei nem tapasztalati alapúak.