Szeptember 15-én lezajlott a "Merge", amelynek során a világ egyik legismertebb kriptorendszere alapjaiban változtatta meg, hogy hogyan tartja nyilván, hogy kinek mennyi pénz van a számláján. Amint arról többször írtunk a Rakétán, az Ethereum vagy a Bitcoin azért tudja óriási biztonsággal nyilvántartani a tranzakciókat, mert számítógépek tömkelege tárolja és ellenőrzi az azokat rögzítő főkönyvet. Ezt nem önzetlenségből teszik: nehezebbnél nehezebb matematikai feladványokat oldanak meg, hogy némi kriptovalutát kapjanak cserébe, miközben minden résztvevőnél ott van egy másolat a folyamatosan kiegészülő főkönyvből. Ehhez azonban minden gépnek dolgoznia kell, azaz áramot kell fogyasztania, nem is keveset; egyes becslések szerint a bitcoin-bányászat egy ponton annyi energiát emésztett fel, mint Hollandia.
Ezt a pazarló rendszert cserélte le az Ethereum hálózat egy sokkal takarékosabbra.
A fenti, Proof of Worknek (a munka bizonyítéka) hívott megoldással szemben a Proof of Stake (a letét bizonyítéka) esetében a bányász letétbe helyez érméket, majd várja, hogy véletlenszerűen kiválasszák a gépét, hogy hitelesítse a főkönyvet. Minél nagyobb a letétje, annál nagyobb eséllyel nyer, pont, mint a lottózásnál. A többi gépnek ezzel szemben nem kell fölöslegesen dolgoznia, ezzel rengeteg energiát takarítva meg. Azt már a cikkünk megjelenésekor is sejtettük, hogy körülbelül kilencvenkilenc százalékkal kevesebbet, de most már pontosabbat is tudunk.
A Gizmodón olvasható cikk szerint a holland Alex De Vries tanulmánya arra jutott, hogy egészen pontosan 99,84% és 99,99% között kéne, hogy legyen a megtakarított energia, de bizonytalan tényező azért még így is akad. A szakember különböző szcenáriókat állított fel a Merge előtti és utáni állapotokról: a legjobb eset, hogy mindenki a lehető leghatékonyabban, a legrosszabb, hogy a legpazarlóbban üzemeltette, illetve üzemelteti az Ethereum rendszerhez kötött gépeit. Ennek megfelelően a legnagyobb változást az szülhette, ha a Merge előtti teljes pazarlást a Merge utáni teljes takarékosság váltotta fel, ez eredményezné a 99,99%-os javulást. Ugyanakkor De Vries aláhúzza: nem tudjuk, hogy mi lett a korábban erre a célra használt, mostanra szükségtelenné vált gépekkel, ami nagyban befolyásolhatja, hogy végül a teljes kripto-világ kevesebb energiát használ-e fel. Ha például mindenki áttért volna más, környezetszennyezőbb valuták bányászatra, máris nagyobb lenne a gond, mint korábban volt. Vagyis a kísérlet legnagyobb haszna nem csak az Ethereum saját energia-megtakarítása, sokkal inkább az lenne, ha más hálózatokat is rávenne arra, hogy változtassanak a bányászathoz használt technológiájukon.
(Borítókép: Zoltan Tasi/Unsplash)