Ugyan betiltották az ózonpusztító vegyületeket, de ennek ellenére öt ilyennek rekord magas a szintje

2023 / 04 / 05 / Felkai Ádám
Ugyan betiltották az ózonpusztító vegyületeket, de ennek ellenére öt ilyennek rekord magas a szintje
A halogéntartalmú szénvegyületek (CFC) kibocsájtását a nyolcvanas évek óta komolyan szabályozzák, aminek köszönhetően az ózonréteg elkezdett helyreállni. Épp ezért “kicsit” meglepő, hogy 5 CFC szintje az atmoszférában ismét növekedésnek indult.

A halogéntartalmú szénvegyületek olyan szénhidrogén-származékok, melyekben a hidrogénatomok egy részét halogénatomok helyettesítik. Ez így ugyan elég ártatlanul hangzik, de akad egy csoport, a CFC, amelyek gyengítik a bolygót körül vevő ózonréteget. A CFC egyébként a Freonok egyik alcsoportja, és ez utóbbi nem tudományos elnevezés, hanem a DuPont cég bejegyzett védjegye bizonyos anyagokra, melyeket jellemzően hűtőgépekben vagy spray-k hajtógázaként használtak.

1987-ben sikerült kimutatni a kapcsolatot a CFC-k és az ózonréteg gyengülése között, aminek eredményeként megszületett egy, az ENSZ Környezetvédelmi Programja (UNEP) által gondozott nemzetközi egyezmény, a montreali jegyzőkönyv, amely 1989-ben lépett életbe, és korlátozta a szóban forgó gázok kibocsájtását. A montreali jegyzőkönyv a környezetvédelmi diplomácia egyik nagy és (relatíve) korai sikere volt, egy csapat tudós annak is utánajárt, hogy miként festene egy olyan alternatív világ, ahol ez a jegyzőkönyv nem készül el, vagyis az emberiség semmit sem tett volna az ózonréteg megmentéséért. Erről a lenti cikkünkben írtunk:

Már a nyakunkon lenne a világvége, ha annak idején nem tiltják be a halogénezett szénhidrogén-származékokat A kutatók a montreali jegyzőkönyv hatásának vizsgálatakor arra jutottak, hogy a CFC-k betiltása nélkül már felperzselődött volna a bolygó, és a klímaválság ellen esélyünk sem lenne.

Épp a fentiek miatt meglepő, hogy mint arról a Science Alert beszámol, öt ilyen ózonréteget lebontó vegyi anyag légköri koncentrációja rekordmagasságot ért el. A kutatók hozzáteszik, hogy ezek az eredmények

“bár aggasztóak, korai figyelmeztetésnek tekintendők. Mind az öt CFC hatása az ózonréteg gyógyulása szempontjából még mindig csekély.”

Ettől független természetesen még jó lenne ismerni a növekedés okát, már csak azért is, mert ezek az anyagok hatással vannak az emberi egészségre, sőt a globális felmelegedésre is.

A mostani eredmények úgy születtek, hogy kutatók olyan területekről származó levegőmintákat elemeztek, amelyek távol esnek a CFC-k ismert forrásaitól vagy bármilyen ipari kibocsátástól. Példa erre a Cape Grim obszervatórium Tasmania távoli nyugati partján.

A 2010-2020 közötti időszakra vonatkozoztatva két fő megállapítás született: a CFC-13 és a CFC-113a koncentrációja folytatta a korábban megfigyelt – és rejtélyes – növekedését, sőt a CFC-113a növekvő koncentrációja 2016 körül még fel is gyorsult. Másodszor, a CFC-114a és a CFC-115 koncentrációja stabil volt a 2000-es évek óta, míg a CFC-112a koncentrációja még csökkenni is kezdett. 2013-2014 körül azonban mindegyik növekedésnek indult. Összességében az eredmények megnyugtatóak, hiszen ezen kibocsátások önmagukban csak nagyon csekély, körülbelül 0,002 százalékos veszteséget eredményeztek a globális sztratoszférikus ózonban, viszont kérdés a növekedés oka. Már csak azért is, mert a már a légkörben lévő CFC-k melegítő hatása 2020-ban már megközelítette Svájc teljes CO₂-kibocsátását. És ha ezek a kibocsátások továbbra is felfelé haladnak, az éghajlatváltozáshoz való hozzájárulásuk is növekedni fog.

Mint a kutatók megállapították, az öt CFC közül három (CFC-113a, CFC-114a és CFC-115) más vegyi anyagok gyártása során is megjelenhet, és az előbbiek gyártása a montreali jegyzőkönyv szerint megengedett – ilyen anyagok leginkább a fluorozott szénhidrogének vagy a HFC-k. A HFC-k számos alkalmazásban váltották fel a CFC-ket ózonbarát alternatívaként. A CFC-khez hasonlóan azonban ezek is üvegházhatású gázok, és termelésüket számos országban csökkentik a Montreali Jegyzőkönyv 2016-os Kigali-módosítása értelmében. A HFC-k gyártása a fejlődő országokban a CFC-k 2010-es betiltása után indult meg igazán, ami időben nagyjából megfelel az észlelt kibocsjátás növekedésének.

Rejtély azonban, hogy miért növekedett a két másik CFC, a CFC-13 és a CFC-112a szintje, és a kutatók szerint önmagában az a tény, hogy nem ismerjük ezek forrását, aggodalomra ad okot.

(Kép: Pixabay/stevepb)


memoQ Lányok napja: a pályaválasztásról – nem csak lányoknak
Véget ért a memoQ Lányok napja, ami 2019 óta segíti a pályaválasztás előtt álló lányokat, hogy igazán kiteljesedjenek karrierjükben.
Itt tart ma a szexipar, nézz körül a Vágyaim.hu-nál, milyenek 2024-ben az okos-szexeszközök!
memoQ Lányok napja: a pályaválasztásról – nem csak lányoknak
memoQ Lányok napja: a pályaválasztásról – nem csak lányoknak
Véget ért a memoQ  Lányok napja, ami 2019 óta segíti a pályaválasztás előtt álló lányokat, hogy igazán kiteljesedjenek karrierjükben. Szenzitíven és nyitottan álltak a fiatalokhoz, kérdezték őket a digitális trendekről is: a TikTok az új YouTube, a Facebook régóta a boomereké, chatelni pedig már csak Instagramon szokás – beszámoló
Mikrofarmokkal tervez újfajta életmódot divatba hozni egy amerikai cég
Mikrofarmokkal tervez újfajta életmódot divatba hozni egy amerikai cég
Az árát nehezen hozza be, de állandóan kéznél lévő, vegyianyagmentes zöldségeket biztosít a bárhol elhelyezhető mikrofarm, ami az öntözésen kívül önállóan működik.
Ezek is érdekelhetnek
HELLO, EZ ITT A
RAKÉTA
Kövess minket a Facebookon!
A jövő legizgalmasabb cikkeit találod nálunk!
Hírlevél feliratkozás

Ne maradj le a jövőről! Iratkozz fel a hírlevelünkre, és minden héten elküldjük neked a legfrissebb és legérdekesebb híreket a technológia és a tudomány világából.



This site is protected by reCAPTCHA and the Google Privacy Policy and Terms of Service apply.