Kellenek az új erdők, de nagyon nem mindegy, hova telepítik őket

2020 / 02 / 28 / Perei Dóra
Kellenek az új erdők, de nagyon nem mindegy, hova telepítik őket
Az erdősítést a klímavédelem egyik leghatékonyabb eszközeként emlegetik, ám ez csak körültekintő tervezéssel működik, máskülönben többet árt, mint használ.

A Cambridge-i Egyetem Természetvédelmi Kutatóintézetének szakemberei negyvenhárom különböző helyszínre ellátogattak olyan területek felmérésére, ahol korábban erdőket telepítettek. Mindenekelőtt a vizek vízhozamát vizsgálták, a faültetés ugyanis csökkenti a folyókba eljutó víz mennyiségét, csak éppen az mostanáig nem volt számukra világos, hogy az idő múlásával miként módosul a folyamat. Eredményeik szerint az ültetés utáni ötödik évben a folyók vízhozama átlagosan a negyedével, míg huszonöt évvel később már negyven százalékkal csökkent, de teljesen kiszáradt folyókat is találtak.  A legnagyobb károkkal Ausztrália és Dél-Afrika területén szembesültek. Laura Bentley növénybiológus, a tanulmány vezető szerzője szerint

„Bár az erdőtelepítés kiemelten fontos a klímaváltozás elleni küzdelemben, egyes helyeken a folyamat könnyen visszájára fordulhat, és emiatt hátrányossá válik a fák ültetése.”

David Coomes, a kutatóintézet vezetője, a tanulmány társszerzője pedig hozzátette: „Ha egyszer beavatkozunk, és megváltoztatjuk a vízgyűjtő rendszert, a folyók vízhozama többé nem áll helyre, még évekkel később sem.” A Global Change Biology szaklapban közzétett kutatás reprezentálja, hogy milyen típusú tájakon nem érdemes erdőt telepíteni: az egészséges talajú, füves területeken, ahol az erdőtelepítés után a folyók vízhozama jelentősen visszaesik. Ám ha korábban mezőgazdasági célokra használt, degradált talajú területekre ültetnek erdőt, ott helyreállhat a talaj működése, a közeli folyók vízhozamát pedig csak minimálisan befolyásolja a telepítés. Ellentmondásosnak tűnik, de száraz évszakban a folyó kevésbé sínyli meg a fák jelenlétét, aszály idején ugyanis kevesebb vizet vesznek fel, valamint csökkent párolgással is takarékoskodnak a vízzel. Nem úgy a csapadékos időszakban, amikor bőven van utánpótlás, ezért egyszerre több folyadékot vesznek magukhoz.

„A klímaváltozás a víz körforgásába is beleszól. Ha ismerjük az erdőültetés ezen hatásait, megelőzhetjük, hogy egy rosszul átgondolt erdősítéssel kárt okozzunk az ökoszisztémában. Így a helyiek és a környezet is jobban járhat” – tette hozzá Bentley.

(Fotó: Pixabay)


Így lettek a szexuális játékszerekből digitális kütyük
Így lettek a szexuális játékszerekből digitális kütyük
Lassan már senkit sem lep meg, hogy egy intim segédeszköznek legalább olyan jól kell tudnia csatlakoznia a wifihez vagy egy telefonhoz, mint a viselőjéhez, használójához.
Először dokumentáltak ilyesmit: kifordult magából a földkéreg Spanyolországnál
Először dokumentáltak ilyesmit: kifordult magából a földkéreg Spanyolországnál
Kifordult magából a Föld – már nem átvitt értelemben, hanem szó szerint: egy kéregtábla teljesen átfordult Granada közelében.
Ezek is érdekelhetnek
HELLO, EZ ITT A
RAKÉTA
Kövess minket a Facebookon!
A jövő legizgalmasabb cikkeit találod nálunk!
Hírlevél feliratkozás

Ne maradj le a jövőről! Iratkozz fel a hírlevelünkre, és minden héten elküldjük neked a legfrissebb és legérdekesebb híreket a technológia és a tudomány világából.



This site is protected by reCAPTCHA and the Google Privacy Policy and Terms of Service apply.