Kellenek az új erdők, de nagyon nem mindegy, hova telepítik őket

2020 / 02 / 28 / Perei Dóra
Kellenek az új erdők, de nagyon nem mindegy, hova telepítik őket
Az erdősítést a klímavédelem egyik leghatékonyabb eszközeként emlegetik, ám ez csak körültekintő tervezéssel működik, máskülönben többet árt, mint használ.

A Cambridge-i Egyetem Természetvédelmi Kutatóintézetének szakemberei negyvenhárom különböző helyszínre ellátogattak olyan területek felmérésére, ahol korábban erdőket telepítettek. Mindenekelőtt a vizek vízhozamát vizsgálták, a faültetés ugyanis csökkenti a folyókba eljutó víz mennyiségét, csak éppen az mostanáig nem volt számukra világos, hogy az idő múlásával miként módosul a folyamat. Eredményeik szerint az ültetés utáni ötödik évben a folyók vízhozama átlagosan a negyedével, míg huszonöt évvel később már negyven százalékkal csökkent, de teljesen kiszáradt folyókat is találtak.  A legnagyobb károkkal Ausztrália és Dél-Afrika területén szembesültek. Laura Bentley növénybiológus, a tanulmány vezető szerzője szerint

„Bár az erdőtelepítés kiemelten fontos a klímaváltozás elleni küzdelemben, egyes helyeken a folyamat könnyen visszájára fordulhat, és emiatt hátrányossá válik a fák ültetése.”

David Coomes, a kutatóintézet vezetője, a tanulmány társszerzője pedig hozzátette: „Ha egyszer beavatkozunk, és megváltoztatjuk a vízgyűjtő rendszert, a folyók vízhozama többé nem áll helyre, még évekkel később sem.” A Global Change Biology szaklapban közzétett kutatás reprezentálja, hogy milyen típusú tájakon nem érdemes erdőt telepíteni: az egészséges talajú, füves területeken, ahol az erdőtelepítés után a folyók vízhozama jelentősen visszaesik. Ám ha korábban mezőgazdasági célokra használt, degradált talajú területekre ültetnek erdőt, ott helyreállhat a talaj működése, a közeli folyók vízhozamát pedig csak minimálisan befolyásolja a telepítés. Ellentmondásosnak tűnik, de száraz évszakban a folyó kevésbé sínyli meg a fák jelenlétét, aszály idején ugyanis kevesebb vizet vesznek fel, valamint csökkent párolgással is takarékoskodnak a vízzel. Nem úgy a csapadékos időszakban, amikor bőven van utánpótlás, ezért egyszerre több folyadékot vesznek magukhoz.

„A klímaváltozás a víz körforgásába is beleszól. Ha ismerjük az erdőültetés ezen hatásait, megelőzhetjük, hogy egy rosszul átgondolt erdősítéssel kárt okozzunk az ökoszisztémában. Így a helyiek és a környezet is jobban járhat” – tette hozzá Bentley.

(Fotó: Pixabay)


Brazíliában már a cápákban is van kokain
Brazíliában már a cápákban is van kokain
Ez az első eset, hogy szabadon élő cápákban sikerült kimutatni a kokain maradványanyagait – súlyosbítja a helyzetet, hogy az összes vizsgált állatban megtalálták a kábítószer nyomait.
Átírhatja az élet keletkezését az óceán mélyén talált sötét oxigén
Átírhatja az élet keletkezését az óceán mélyén talált sötét oxigén
A bolygón a jelenleg ismert élethez szükséges az oxigén, ami biológiai úton keletkezett fény segítségével fotoszintézissel. Vagy mégsem? Egy mostani, döbbenetes felfedezés szerint az oxigén előállításához sem fényre, sem biológiai folyamatokra nincs feltétlen szükség. Az óceán mélye olyan titkát fedte fel, ami mindent megkérdőjelez.
Ezek is érdekelhetnek
HELLO, EZ ITT A
RAKÉTA
Kövess minket a Facebookon!
A jövő legizgalmasabb cikkeit találod nálunk!
Hírlevél feliratkozás

Ne maradj le a jövőről! Iratkozz fel a hírlevelünkre, és minden héten elküldjük neked a legfrissebb és legérdekesebb híreket a technológia és a tudomány világából.



This site is protected by reCAPTCHA and the Google Privacy Policy and Terms of Service apply.