A Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem (MATE) vezette konzorcium jelentkezett az új fejlesztéssel, amivel a természetes és mesterséges vizek minősége vizsgálható. A műszercsalád világszínvonalú és élvonalbeli technológiát használ.
A csapból mindig tiszta víz folyik, azt elhasználjuk, és visszaengedjük a csatornahálózatba a lefolyón keresztül. A szennyvíz összegyűjtése és megtisztítása alapvető feladatunk az egészségünk és a környezet védelme érdekében.
Vizeink védelme és minőségének ellenőrzése tehát a saját egészségünk megóvása miatt is fontos. Az emberi szervezetre legveszélyesebb mikroorganizmusok jellemzően emberi vagy állati ürülékkel kerülnek a természetbe. A forrásaik különbözőek, az ürüléket tartalmazó szennyvíz, a vágóhidak szennyvize, az állati termékeket feldolgozó üzemek szennyvize, vagy a vidéki állattartó-telepek egyaránt lehetnek.
Az 531,3 millió Ft vissza nem térítendő támogatással fejlesztett vízanalitikai mérőműszer-családot elsősorban a felszíni vizeink szennyezettségi állapotának pontosabb nyomon követésére kívánják majd használni.
„A négyéves futamidejű Aquafluosense projekt keretében fejlesztett műszercsalád újdonságtartalmát a közvetlen és immunfluoreszcencián alapuló mérési elvek és technikák, valamint az optikai és a lézeres spektroszkópia együttes, moduláris alkalmazása adja. A rendszer egyes mintavevő eszközei élővizekben is alkalmazhatók, a vizsgált vizes élőhely ökológiai jellegzetességeihez adaptálhatók, valamint az egyes monitorozási pontokon jelentkező célfeladatokra egyedileg konfigurálhatók” - nyilatkozta Dr. Székács András projektvezető, a MATE Környezettudományi Intézetének kutatója.
A gerjesztéses fluoreszcencia mérésén alapuló fejlesztéssel vizeink legfontosabb vízkémiai alap paraméterei és a szerves mikroszennyeződések jelenléte egyetlen méréssel lesz meghatározható.
A vizeinket elszennyező anyagok lehetnek szervetlen elemek, ionok, vagy éppen szerves vegyületek, esetleg olyan kontaminánsok, amelyek a kijutás pillanatában még nem szennyezők, de később azzá válnak, tipikus példa rájuk a műtrágya.
A négy évig tartó műszerfejlesztést 2021 februárjában fejezték be. Az új műszercsaláddal ráadásul folyamatossá tehető a főbb szennyezőanyagok mérése, és optimális monitorozó eljárást lehet kialakítani. Gyors a telepítése és az üzemeltetése is, így könnyen bevethető konkrét vízminőségi probléma vagy katasztrófahelyzet kialakulása esetén is.
A fejlesztést a Nemzeti Kutatási, Fejlesztési és Innovációs Hivatal támogatta a MATE Környezettudományi-, illetve Élelmiszertudományi és Technológiai Intézetei mellett, a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Atomfizika Tanszéke, az Ökológiai Kutatóközpont Duna-kutató Intézete, az Izotóp Intézet Kft., valamint az Optimal Optik Kft. vettek részt a munkában.
(Forrás: MATE, MTI Kép: Wikipédia)