Új, rendkívül erős kémiai kötést fedeztek fel

2021 / 01 / 10 / Justin Viktor
Új, rendkívül erős kémiai kötést fedeztek fel
A hidrogénkötések egymáshoz kapcsolják a vízmolekulákat, így kialakul a vízcsepp jellegzetes alakja, bár ezek a kötések könnyen megszakadnak. A kutatók a hidrogénkötés olyan erős formáját fedezték fel, ami összehasonlítható a kovalens kötésekkel, melyek a hidrogént és az oxigént vízmolekulákká kötik össze. Az új típusú kötés valahol félúton lehet az eddig ismert kémiai kötések között, átjárhatóvá téve a közöttük húzódó, eddig szilárdnak gondolt határokat.

Kovalens kötés

A molekulákat az erős kovalens kötés és a gyengébb hidrogénkötés tartja össze. A kémiai reakciók lefolyása alatt, a kötések kialakulásakor rövid ideig átmeneti állapotok is fennállhatnak.

A friss eredmények szerint, a kutatók egy ilyen átmeneti állapotot elegendő ideig megőriztek ahhoz, hogy alapos vizsgálatoknak vethessék alá. Az új felfedezés hidrogénkötésnek bizonyult, és a kovalens kötés erejével hatott az egyes atomok között.

Az ionos kötések fémeket és nemfémeket kapcsolnak össze sókká. Az erős kovalens kötések az olyan molekulákat kapcsolják össze, mint a szén-dioxid vagy a víz. Az ennél sokkal gyengébb hidrogénkötések a hidrogén és egy nála erősebb negatív töltéssel rendelkező atom vagy molekula közötti jöhetnek létre az elektrosztatikus vonzás miatt. Az ionos-, kovalens-, és hidrogén kötések viszonylag stabilak, és könnyen megfigyelhetők.

A sötét kémiával az élet titkainak nyomában Újabb nagy felfedezés érkezett az élet eredete utáni nyomozás laboratóriumaiból, ami talán a pánspermia elméletet is igazolhatja. A legújabb kutatás kimutatta, hogy a legegyszerűbb aminosav a csillagközi felhőkben is létrejöhet a sötét kémia segítségével.

Állandósított átmenet

Az eddig ismeretlen kémiai kötést az Emory Egyetem és a Chicagói Egyetem kutatói fedezték fel. A kísérletek során vízben feloldott hidrogén-fluoridot használtak, melyben a fluoratomok párosával kötődtek hozzá a víz hidrogénatomjaihoz. Az elektrosztatikus kötés a töltések közötti különbségen alapult, a tudósok pedig infravörös fény segítségével megmérték a hidrogénatomok rezgését, amiből kiszámíthatták a kötés erejét. Az érték 45,8 kcal/mol lett, jóval meghaladva a hidrogénkötéseknél megszokott 1–3 kcal/mol energiát.

“A hidrogén-kovalens kötés létezése kiegészíti a kémiai kötésekről meglévő jelenlegi tudásunkat, és lehetőséget ad a kémiai reakciók jobb megértésére. Ezekkel a köztes kötés-állapotokkal sokszor találkozhatunk, de annál ritkábban tanulmányozhatóak” - áll a kutatásról beszámoló tanulmányban. A vízmolekulák között állandóan fellépnek ilyen kötések, de létezésük időtartama túlságosan rövid ahhoz, hogy érdemben tanulmányozhatóak legyenek.

(Forrás: Sciencenews Kép: )

Ez is érdekelhet:

Átadták a 2020 évi kémiai Nobel-díjat, az evolúció szabászeszközeinek felfedezéséért Az evolúció működéséhez, az adaptálódás kivitelezéséhez, ennek az összetett, hatalmas és alig ismert mechanizmusnak nyilvánvalóan szerteágazó és sokoldalú szerszámkészletre van szüksége. Az idei kémiai Nobel-díjat egy ilyen eszköz felfedezéséért adták át.

Létrehoztuk az univerzum leghidegebb kémiai reakcióját és egy forradalmian új kutatási módszert A tudomány rendelkezésére álló eszközrendszerrel ma eddig elképzelhetetlen kísérletek is elvégezhetőek. A megdöbbentő felfedezés szinte garantált volt.

RNS-DNS molekulaleves keverékéből keletkezhetett a földi élet A vegyészek és molekuláris biológusok által hosszú ideje elfogadott hipotézis szerint a Földön ősi replikálódó RNS molekulák útján, a fehérjék és a DNS előtt keletkezett az élet. Az elméletet először Alexander Rich javasolta 1962-ben, a friss kutatások azonban ellentmondnak ennek. A nemrégiben készült tanulmányok azt sugallják, hogy az RNS és a DNS valójában együtt alakulhattak ki.

 


Így lettek a szexuális játékszerekből digitális kütyük
Így lettek a szexuális játékszerekből digitális kütyük
Lassan már senkit sem lep meg, hogy egy intim segédeszköznek legalább olyan jól kell tudnia csatlakoznia a wifihez vagy egy telefonhoz, mint a viselőjéhez, használójához.
Miért nem találkozunk idegenekkel? – A válasz az AI lehet egy félelmetes elmélet szerint
Miért nem találkozunk idegenekkel? – A válasz az AI lehet egy félelmetes elmélet szerint
Egy új elmélet szerint a Nagy Szűrő egy versenyfutás az mesterséges szuperintelligencia és a bolygóközi utazás és letelepedés között – és ebben a versenyben nem állunk épp túl jól.
Ezek is érdekelhetnek
HELLO, EZ ITT A
RAKÉTA
Kövess minket a Facebookon!
A jövő legizgalmasabb cikkeit találod nálunk!
Hírlevél feliratkozás

Ne maradj le a jövőről! Iratkozz fel a hírlevelünkre, és minden héten elküldjük neked a legfrissebb és legérdekesebb híreket a technológia és a tudomány világából.



This site is protected by reCAPTCHA and the Google Privacy Policy and Terms of Service apply.