Új, rendkívül erős kémiai kötést fedeztek fel

2021 / 01 / 10 / Justin Viktor
Új, rendkívül erős kémiai kötést fedeztek fel
A hidrogénkötések egymáshoz kapcsolják a vízmolekulákat, így kialakul a vízcsepp jellegzetes alakja, bár ezek a kötések könnyen megszakadnak. A kutatók a hidrogénkötés olyan erős formáját fedezték fel, ami összehasonlítható a kovalens kötésekkel, melyek a hidrogént és az oxigént vízmolekulákká kötik össze. Az új típusú kötés valahol félúton lehet az eddig ismert kémiai kötések között, átjárhatóvá téve a közöttük húzódó, eddig szilárdnak gondolt határokat.

Kovalens kötés

A molekulákat az erős kovalens kötés és a gyengébb hidrogénkötés tartja össze. A kémiai reakciók lefolyása alatt, a kötések kialakulásakor rövid ideig átmeneti állapotok is fennállhatnak.

A friss eredmények szerint, a kutatók egy ilyen átmeneti állapotot elegendő ideig megőriztek ahhoz, hogy alapos vizsgálatoknak vethessék alá. Az új felfedezés hidrogénkötésnek bizonyult, és a kovalens kötés erejével hatott az egyes atomok között.

Az ionos kötések fémeket és nemfémeket kapcsolnak össze sókká. Az erős kovalens kötések az olyan molekulákat kapcsolják össze, mint a szén-dioxid vagy a víz. Az ennél sokkal gyengébb hidrogénkötések a hidrogén és egy nála erősebb negatív töltéssel rendelkező atom vagy molekula közötti jöhetnek létre az elektrosztatikus vonzás miatt. Az ionos-, kovalens-, és hidrogén kötések viszonylag stabilak, és könnyen megfigyelhetők.

A sötét kémiával az élet titkainak nyomában Újabb nagy felfedezés érkezett az élet eredete utáni nyomozás laboratóriumaiból, ami talán a pánspermia elméletet is igazolhatja. A legújabb kutatás kimutatta, hogy a legegyszerűbb aminosav a csillagközi felhőkben is létrejöhet a sötét kémia segítségével.

Állandósított átmenet

Az eddig ismeretlen kémiai kötést az Emory Egyetem és a Chicagói Egyetem kutatói fedezték fel. A kísérletek során vízben feloldott hidrogén-fluoridot használtak, melyben a fluoratomok párosával kötődtek hozzá a víz hidrogénatomjaihoz. Az elektrosztatikus kötés a töltések közötti különbségen alapult, a tudósok pedig infravörös fény segítségével megmérték a hidrogénatomok rezgését, amiből kiszámíthatták a kötés erejét. Az érték 45,8 kcal/mol lett, jóval meghaladva a hidrogénkötéseknél megszokott 1–3 kcal/mol energiát.

“A hidrogén-kovalens kötés létezése kiegészíti a kémiai kötésekről meglévő jelenlegi tudásunkat, és lehetőséget ad a kémiai reakciók jobb megértésére. Ezekkel a köztes kötés-állapotokkal sokszor találkozhatunk, de annál ritkábban tanulmányozhatóak” - áll a kutatásról beszámoló tanulmányban. A vízmolekulák között állandóan fellépnek ilyen kötések, de létezésük időtartama túlságosan rövid ahhoz, hogy érdemben tanulmányozhatóak legyenek.

(Forrás: Sciencenews Kép: )

Ez is érdekelhet:

Átadták a 2020 évi kémiai Nobel-díjat, az evolúció szabászeszközeinek felfedezéséért Az evolúció működéséhez, az adaptálódás kivitelezéséhez, ennek az összetett, hatalmas és alig ismert mechanizmusnak nyilvánvalóan szerteágazó és sokoldalú szerszámkészletre van szüksége. Az idei kémiai Nobel-díjat egy ilyen eszköz felfedezéséért adták át.

Létrehoztuk az univerzum leghidegebb kémiai reakcióját és egy forradalmian új kutatási módszert A tudomány rendelkezésére álló eszközrendszerrel ma eddig elképzelhetetlen kísérletek is elvégezhetőek. A megdöbbentő felfedezés szinte garantált volt.

RNS-DNS molekulaleves keverékéből keletkezhetett a földi élet A vegyészek és molekuláris biológusok által hosszú ideje elfogadott hipotézis szerint a Földön ősi replikálódó RNS molekulák útján, a fehérjék és a DNS előtt keletkezett az élet. Az elméletet először Alexander Rich javasolta 1962-ben, a friss kutatások azonban ellentmondnak ennek. A nemrégiben készült tanulmányok azt sugallják, hogy az RNS és a DNS valójában együtt alakulhattak ki.

 


Tényleg rémes hatása van az azték halálsípnak az emberi agyra
Tényleg rémes hatása van az azték halálsípnak az emberi agyra
Az agyi szkennelés szerint kifejezetten kísérteties hatással van a síp az emberi agyra, ami a leginkább az uncanny valley jelenségre hasonlít.
422 millió éve kifejlődött sejtből készítettek egy állatot
422 millió éve kifejlődött sejtből készítettek egy állatot
Olyan sejtből nyerték ki a gént, amely ősibb, mint maga az állati élet a Földön.
Ezek is érdekelhetnek
HELLO, EZ ITT A
RAKÉTA
Kövess minket a Facebookon!
A jövő legizgalmasabb cikkeit találod nálunk!
Hírlevél feliratkozás

Ne maradj le a jövőről! Iratkozz fel a hírlevelünkre, és minden héten elküldjük neked a legfrissebb és legérdekesebb híreket a technológia és a tudomány világából.



This site is protected by reCAPTCHA and the Google Privacy Policy and Terms of Service apply.