Vajmi kevés haszna van a férfi mellbimbónak, kifejlődésének története mégis érdekes

2020 / 01 / 27 / Perei Dóra
Vajmi kevés haszna van a férfi mellbimbónak, kifejlődésének története mégis érdekes
A téma már Arisztotelészt és Darwint is foglalkoztatta, sőt utóbbi arra a megállapításra jutott, hogy őseink alighanem androgünek lehettek. Magyarán nindkét nem egyformán alkalmas volt a tejtermelésre, így az újszülöttek etetésére. A férfiak mellbimbója pedig mindössze az ősi folyamat maradványa. Idővel aztán kiderült, hogy Darwin elmélete nem teljesen fedi a valóságot, merthogy a válasz embrionális fejlődésünk ütemezésében keresendő.

Fogantatás után a hím és a nőstény embriók azonos ütemben fejlődnek, mígnem a színen feltűnik az Y kromoszóma. Az emlősökre jellemző tulajdonságok, példának okáért az emlők növekedése így sokkal hamarabb elkezdődik a nemek elválásánál. - írja a Live science. Az embrió ivarmirigyei már négy hetes kora körül megjelennek, neme azonban csak a nyolcadik hét környékén derül ki. A hímeknél ekkor beindulnak a női nemi jellegek fejlődését gátló folyamatok: a hím embrió tesztoszteron termelésbe kezd, ami döntően befolyásolja a nem-specifikus vonások kialakulását.

A fentiek ellenére mégsem vehetjük egy kalap alá az emlősök fejlődését, egyes képviselőik hím egyedeinél ugyanis a megegyező fejlődési folyamat ellenére hiányoznak mellbimbóik. Az egereknél például az utódnak kialakulnak az emlőszövetei és azzal a mellbimbó is, pár nappal később viszont szervezetük a PTHrP nevű fehérje termelésébe kezd, ami a hímeknél olyan hormonális folyamatot indít el, ami lebontja a már felépült szövetet. A kérdésre pedig, miszerint miért maradt meg mégis a férfiak mellbimbója az evolúciós fejlődés során, ha valójában semmi szükség rá, egyszerű a válasz: azért, mert nem jelentett volna semmiféle előnyt a tőle való megszabadulás.

Kettő helyett jobb a három?

Nyilván ez csupán költői kérdés, ellenben megtörténhet, hogy valaki a szükségesnél eggyel, vagy adott esetben még több mellbimbóval születik. Egy bizonyos Leichtenstern nevű német kutató 1878-as naplóbejegyzésében úgy vélte, a genetikai rendellenesség minden ötszázadik embert, vagyis a népesség mintegy 0,2 százalékát érinti. Persze nem Leichtenstern megfigyelése volt az utolsó, más kutatók azóta már többek között kimutatták, hogy a jelenség férfiaknál gyakoribb, illetve jellemzően a bal oldalon jelentkezik.

 

Az ókori görögök mélyen tisztelték három mellbimbóval született társaikat, mert termékenyebbnek tartották őket a két testrésszel rendelkezőkhöz képest. Jóval később Charles Darwin más szemszögből közelítette meg a dolgot: szerinte a harmadik mellbimbó evolúciós múltunk maradványa, hiszen ha belegondolunk, a legtöbb emlősnek sem csak kettő jutott belőle.

Extrém esetek

Hogy igazak-e az alábbi történetek vagy sem, már sosem tudjuk meg, mindenesetre az extra mellbimbónál már csak az extra mell érdekesebb, pláne ha az nem a megszokott helyen 'ékeskedik'. 1827-ből előkerült egy feljegyzés egy francia nőről, akinek állítólag harmadik mell nőtt a bal combjára, ami ráadásul tejet is adott.

"Élete során öt gyermeket felnevelt, méghozzá három mellel."

Egy 1980-as egészségügyi naplóban pedig egy hetvennégy éves férfiről írnak, akinek combja hátsó felére nőtt ki egy harmadik (női) mell, vagy ahogy ő nevezte: zsíros tumor. A férfi elmondása szerint a testrész nem sok vizet zavart, így sosem vetette le.

(Fotó: Getty Images Hungary, Quora)


Ismerd meg a ROADSTER magazint!
AUTÓK - DESIGN - GASZTRO - KULT - UTAZÁS - TECH // Ha szereted a minőséget az életed minden területén, páratlan élmény lesz!
Ezek is érdekelhetnek
HELLO, EZ ITT A
RAKÉTA
Kövess minket a Facebookon!
A jövő legizgalmasabb cikkeit találod nálunk!
Hírlevél feliratkozás

Ne maradj le a jövőről! Iratkozz fel a hírlevelünkre, és minden héten elküldjük neked a legfrissebb és legérdekesebb híreket a technológia és a tudomány világából.



This site is protected by reCAPTCHA and the Google Privacy Policy and Terms of Service apply.