Az eddigi legnagyobb mérgezés

A példátlan nagyságrendű bűncselekmény a Tura és Hatvan közötti mezőgazdasági területen, a Szent András Dombi vadásztársaság működési területén történt. Az első hét elpusztult, megmérgezett állatot augusztus 9-én találták meg, majd azt követően, 13-án további 40 elhullott madár tetemére bukkantak. A rendőrség bűnügyi technikusai a réti héják és egerészölyvek tetemeinek közelében mérgezett húsdarabokat találtak.

A terepen talált húsdarabokat hivatalos eljárásban a Nemzeti Szakértői és Kutató Központ igazságügyi toxikológus szakértője vizsgálja meg, az ő előzetes szakvéleménye még várat magára. A területen fokozott ellenőrzést folytatnak a rendőrök a Duna-Ipoly Nemzeti Park munkatársaival közös járőrszolgálat keretében, zajlik a tanúkutatás, az adatgyűjtés, az összegyűjtött adatok, információk értékelése és elemzése.

A gödöllői rendőrök várják azok jelentkezését, akik bármilyen információval segíteni tudják a tettes azonosítását!

A Magyar Madártani és természetvédelmi Egyesületnek (MME) vannak saját  méreg- és tetemkereső kutyái is, melyek segítségével  a Duna Ipoly Nemzeti Park Igazgatóság természetvédelmi őrszolgálatával és 2 fő önkéntes részvételével eddig összesen 101 mérgezett csalétket találtak.

Az MME szakértője válaszol

Árvay Márton az MME Pannoneagle projektvezetője interjút adott lapunknak arról ami eddig tudható.

Rakéta: A feltételezett mérgezést egyelőre nem erősítette meg a rendőrség, mit tudni a részletekről?

Árvay Márton: "Az MME Méreg és Tetemkereső Egységének kutyáival végzett keresések alapján valószínűleg, egy az EU-ban 2008 óta betiltott növényvédőszerről lehet szó, melyből egy kristálycukorszemnyi mennyiség is elég a fájdalmas halálhoz. A legtöbb itthon felderített mérgezéses esetben ezt használják az elkövetők. Gyakorlatilag egy a karbamátok közé sorolható peszticidről azaz növényvédőszerről van szó, de a nevét ne említsük, nem szeretnék ötleteket adni senkinek."

Rakéta: Ez a szer emberre is veszélyes lehet?

Árvay Márton: "Ó, feltétlenül. A szóban forgó növényvédőszert korábban talajfertőtlenítésre használták, és az EU-ban több balesetet és ökológiai katasztrófát is okozott már. 2008 óta az EU-ban tiltott a birtoklása, már ez is bűncselekménynek számít. Ha bárki megérintett egy ilyen erdőben vagy szántóföldön talált húst puszta kézzel, azonnali orvosi segítségre van szüksége, mivel a bőrön keresztül is felszívódó, rendkívül erős idegméregről van szó, ami  kolinészteráz-gátló hatású, vagyis idegméreg (neurotoxin). A Magyarországon a múltban alkalmazott növényvédőszerek közül mindössze kettő mérgezőbb ennél az emberre. 

Rakéta: Vagyis hasonló lehet a működése például a Navalnij féle mérgezéses esetből megismert Novicsokhoz?

Árvay Márton: "Igen, hasonló. Az eddigi egyetlen életben maradt, de harmadlagos mérgezésben szenvedő hamvas rétihéját az állatorvos azonnal idegi túlműködést gátló atropinnal kezelte, hogy ellensúlyozza a méreg hatását.

A rétihéja elfogyasztott egy énekesmadarat, ami előtte valószínűleg megevett egy mérgezett rovart, ami előtte érintkezett egy kihelyezett mérgezett húsdarabbal, és már a rovarban felgyűlt és a táplálékláncban továbbjutó méreg elegendő volt a súlyos-életveszélyes állapot kiváltásához. Ilyen erős méregről van szó.

Az érintett elhullott vagy haldokló madarakat görcsös testtartásban, tipikus mérgezési tüneteket mutató karomállással találjuk meg, körülöttük pedig nagy mennyiségű rovartetem is van. Ez szintén az említett növényvédőszer felé mutat."

Rakéta: Ki és miért követ el ilyesmit?

Árvay Márton: "Az MME több mint 10 éve vizsgálja az illegális mérgezéses eseteket. Általában olyanok követik el, akiknek érdeke fűződik hozzá. Az eddigi olyan esetekben, amikor ítélet is született, volt egy állattartó telep tulajdonos, és négy hivatásos vadász, akiknek érdekében állt a helyi apróvad állomány "védelmében" kiirtani a ragadozókat. Fontos hozzátenni, hogy a méreg nem válogat, rókát varjúfélét és gyakorlatilag bármilyen állatot elpusztít. 

Rakéta: Ha meglesznek az elkövetők, mire számíthatnak?

Árvay Márton: Aki ilyesmit elkövet, egyszerre négy bűncselekményt is megvalósít:

• tiltott növényvédőszer (méreg) birtoklása
• orvvadászat (vadak és védett állatok elpusztítása)
• természetkárosítás (védett és fokozottan védett fajok pusztítása)
• állatkínzás

A várható büntetési tétel 1-3 év börtön, de eddig Magyarországon ilyesmiért csak felfüggesztett börtönbüntetést szabtak ki. Általában bizonyítási problémák adódnak, mire a házkutatás megtörténik, már nem találnak semmit, hiányzik a tettenérés."

Rakéta: Hogyan lehet egy ilyen hatalmas területet mentesíteni a mérgezett húsoktól?

Árvay Márton: "Az MME-n belül működik egy Méreg és Tetemkereső Egység, ami mindent elkövet, hogy felszámolja a jelentkező súlyos veszélyt. Két kutyáról beszélünk, akik méreg keresésre is ki vannak képezve, a leggyakrabban használt méreganyagokra, még házkutatásokkor is használják őket a rendőrök, a kiképzésüket is a rendőrségen szerezték. Ők Carlo, egy belga juhász kan, és Hella egy német juhász nőstény. Falco, aki szintén német juhász, idén ment nyugdíjba, ma már csak lazább tréningeken vesz részt rekreációs jelleggel."

"A kutyáink például több esetben segítettek olyan házkutatást melyeknek során ők találták meg az elrejtett méreganyagokat is."

Rakéta: Milyen gyakran történik ilyen szándékos bűncselekmény?

Árvay Márton: Éves szinten legalább 20 ilyen eset történik, bár a mostani kétségtelenül a valaha történt legnagyobb. A kutyáink segítségével általában már a NÉBIH eredmények előtt is meg tudjuk becsülni, hogy mivel állunk szemben. A parlagi sas állományt továbbra is az illegális mérgezés veszélyezteti leginkább. A nyolcvanas években majdnem kihaltak, akkor mindössze 10 költő pár maradt. Ma a fokozottan védett faj egyedszáma már eléri a 300 párt.

Rakéta: Pontosan mik a friss számok, eddig hány állat pusztult el?

Árvay Márton: Az eddigi veszteséglistánkon

• 44 barna rétihéja
• 1 egerészölyv
• 1 barna kánya
• 2 róka
• és 2 erdei pityer

található. A kutyák segítségével összeszedtünk 101 mérgezett csalétket, és egy hamvas rétihéja szerencsésen túlélte a harmadlagos mérgezést.

Rakéta: Hol lehet rólatok, a programjaitokról bővebben tájékozódni?

Árvay Márton: Mindenképpen ajánlanám az MME honlapját, vagy Facebook oldalunkat, de ott van a Pannoneagle program honlapja is ahol a már említett parlagi sasok állományának védelmét és híreit lehet nyomon követni."

Az MME közlése szerint: "aki gyanús húsdarabokat, tyúktojásokat vagy nagyobb számú elpusztult állatot észlel a szabadban, semmiféleképpen ne nyúljon ezekhez és azonnal értesítse a hatóságokat!"

Tudatlan bűnözők

Tudatlan, buta ember az aki abban reménykedik, hogy kvázi kiemelheti, eltávolíthatja a ragadozókat egy ökológiai rendszer piramisának csúcsáról. Gondoljunk csak a híressé vált Yellostone-esetre, ahol a farkasok kiirtása után még a folyók partvonala is megváltozott a trofikus kaszkád folyamatának köszönhetően.

A most elhullott 44 barna rétihéja például "ingyen és bérmentve" végzi a rágcsálógyérítést egész évben, és ha valahonnan eltűnnek ezek a madarak, a teljes ökoszisztéma felborulhat és összeomolhat, a prédapopuláció beteg példányai is felszaporodhatnak, elterjedhet a veszettség, vagy nyulak esetében feldúsulhat a tularémia az állományban. 

Ha bárkinek érdemleges információja lenne a bűncselekménnyel kapcsolatban, az a Pest Megyei Rendőr-főkapitányság Tevékenység-irányítási Központját hívhatja a 06-1-236-28-83-as telefonszámon, vagy bejelentést tehet a 06-80-555-111 Telefontanú zöldszámon, esetleg a 112 központi segélyhívón keresztül is.

A mentesítés költsége tetemes lehet, hiszen a táplálékláncban már említett mérgezési szinteknek köszönhetően ilyenkor még az elhullott a bogarakat is össze kell szedni. Végezetül talán érdemes megemlíteni, hogy Magyarország 10 nemzeti parkjából egyben dolgozik ilyen kutyás mentőegység, a Kiskunsági Nemzeti Parkban. A többiben egyelőre sajnos egyelőre nem tervezik ilyen egység felállítását, pedig igény láthatóan lenne rájuk.

(Forrás: MME, Rendőrség Kép: Morvai Szilárd - hamvas rétihéja, Deák Gábor - az összes többi)

Ez is érdekelhet:

Gyanúsítottat talált a rendőrség a tavalyi hatalmas, szigetszentmiklósi olajszennyezés ügyében A rendőrség gyanúsítottként hallgatott ki egy férfit, aki valószínűleg a Ráckevei Duna-ág utóbbi 20 évének legsúlyosabb szándékos környezetszennyezését okozta.

A jövő mezőgazdasága a biodiverzitás szigetek köré épülhet Az ELKH Ökológiai Kutatóközpont munkatársai kísérleti biodiverzitás-szigetekkel, a természetes helyi vegetációt mintázó vadvirágos rétekkel igyekeznek helyreállítani az élővilág sokféleségét, egyben nagyobb élelmiszer-biztonságot eredményezve.

Kihalás szélére került Magyarországon egy őshonos halfaj, a lápi póc, és ez csak a nagyobb baj kezdete A kutyahalnak is hívott lápi póc egykor mindenhol nagy mennyiségben jelen volt a Kárpát-medence vizeiben, még állati takarmányként is felhasználták. Ma védett állat, és egy példány értéke 250 ezer forint. Sajnos egyre kevesebb vízterületen találkozhatunk vele, és ez még nagyobb bajok jele lehet.