Tavaly indult program

Magyarországon tavaly hoztak létre először ilyen biodiverzitás-szigeteket, melyekkel a kutatók az intenzív mezőgazdasági termelés jelentős biodiverzitást csökkentő hatását igyekeznek ellensúlyozni, és arról is gyűjtenek adatokat, hogy az élővilág sokféleségének helyreállítása a szántóföldeken hogyan támogathatja az agráriumot.

„A Kiskunságot uraló jelenlegi táj a szántó, amely egyfajta biodiverzitás-sivatag” - mondta el Báldi András, az Ökológiai és Botanikai Intézetben (ÖBI) működő Lendület Ökoszisztéma-szolgáltatás Kutatócsoport vezetője. A szántókat a hatékonyabb élelmiszer-termelés érdekében intenzíven kezelik, és a növényfajok számát korlátozzák. A biológiai sokféleség megőrzése és helyreállítása csal a legutóbbi időben vált a mezőgazdasági és természetvédelmi stratégiák részévé.

„Engednünk kell, hogy a természet is megtalálja a maga helyét a mezőgazdasági tájban, hiszen a természetközeli élőhelyek számos funkciója hasznos az agrárium számára is. Ilyen szolgáltatás például a beporzás. Fontos tudni, hogy a beporzórovarok életben maradásához szükség van a természetes növényekre is, ahogy a kártevők elleni biológiai védekezést biztosító ragadozókra és parazitákra is. Ezek a szolgáltatások újrateremthetők az úgynevezett biodiverzitás-szigetek létesítésével” - tette hozzá Báldi András.

A meglévő gyakorlat fejlesztése

A mezőgazdasági gyakorlatban már eddig is előfordult, hogy keskeny, három-hat méteres virágos vagy esetleg bevetetlen sávokat hagytak szabadon, az ökológus szerint azonban ez nem elegendő a biológiai sokféleség megőrzéséhez. Az új kísérletben a kutatók nagy, fél hektáros foltokat hoztak létre a rendelkezésükre bocsátott parcellákon, melyre 32 növényfaj magjait ültették el. A mix főképp a Duna–Tisza közén őshonos vadvirágok magjait tartalmazta, melyeknek virágzása kora tavasztól késő őszig zajlik, a teljes vegetációs időszakban. A biodiverzitás-szigeteken így mindig nyílik virág.

„Sok más faj mellett zsályát, szegfűt és búzavirágot is ültettünk. Ettől azt várjuk, hogy ott, ahol eddig a termesztett növények uralták a tájat, sokszínű vadvirágos parcella alakul ki. Arra számítunk, hogy az ültetett fajok mellé sok más növény is be fog települni, emellett a parcella tele lesz méhekkel, lepkékkel (ezek már most is láthatók). Később pedig tüzetesen felmérjük mindazon rovarfajok előfordulását, amelyek a biológiai növényvédelem szempontjából fontosak. Várakozásaink szerint tehát hamarosan tömegesen fognak itt megjelenni a Kiskunságra jellemző élőlények, és élvezni fogják e zavartalan élőhelyet” - summázta Báldi András.

(Forrás: MTI Kép: ELKH)

Ez is érdekelhet:

Felfedezték mitől követnek el gyakran öngyilkosságot az újonnan ültetett fák Az ültetési kísérletek feltártak valamit, amit már talán sokan megtapasztaltunk, és az élet és halál közötti különbséget jelenthetik a növényeink számára.

Hatalmas szárazföldi lazacfarm épülhet Zalaegerszegen A koncepció zöld, környezetbarát, egészséges, nincs tíz éves de viharsebesen terjed, noha az elején bolondnak nézték azt aki ebbe belevágott. Senki sem akarta elhinni, hogy a lazactenyésztés a szárazföldön is pénzügyileg életképessé válhat. Mégis ez történt, és nemsokára nyílik az első hazai telep.

A növénytermesztés valamiért életképtelen támogatás nélkül Európában, kivéve, ha biotermelésről van szó A magyar kormány is támogatja az ökológiai gazdálkodás brüsszeli terveit, hogy fejlesszük ezt a fontos területet. Az uniós stratégiát forrásokkal és a támogatásokhoz kapcsolódó jogszabályi környezet megteremtésével erősítik.