A technológia nyújthat megoldást az idegesítő ruhaméretekre

2020 / 09 / 28 / Perei Dóra
A technológia nyújthat megoldást az idegesítő ruhaméretekre
Legtöbben szembesültek már azzal a problémával, hogy a divatmárkák meglehetősen eltérően használják a ruhaméreteket, ami nem könnyíti meg a vásárlók dolgát. Arról nem beszélve, hogy mi a helyzet akkor, ha mondjuk fellép egy, az idei tavaszhoz hasonló helyzet, és még felpróbálni sem lehet a darabokat, mert az üzletek zárva tartanak.

Noha megadott időn belül visszaküldhetjük a terméket, ha nem jó a méret, ez viszont még tovább növeli a divatipar amúgy is óriási környezetterhelését. Az elmúlt időszakban ezért nagyobb figyelmet kaptak mindazon mobiltelefonos appok, amelyek megoldást ígérnek a problémára. A BBC mutatta be az egyik ilyen alkalmazást, a svájci cég által fejlesztett Meepl-t. Az alkalmazás lényege, hogy az embernek szorosan a testhez simuló ruhát kell viselnie

az okostelefon kamerája előtt többféle szögben, így létrejön az egyéni, háromdimenziós testprofilja.

Ezt követően az applikáció javaslatot tesz arra, hogy az egyes ruházati láncoknál milyen méretet érdemes választani, illetve ha valaki feltölti a testprofilját a webshopba – az áruház pedig együttműködésben áll a Meepl-lel –, akkor virtuálisan fel is próbálhatja a kinézett ruhadarabokat. Míg egy másik, izraeli fejlesztésű alkalmazásnál nincs szükség kamerára sem, helyette

a telefont kell úgymond végigsimítani a testen, az app pedig a készülék gyorsulásmérőjének és giroszkójának segítségével létrehozza a testképet.

Ezekhez az adatokhoz hozzáférhetnek az üzletláncok, így tanácsot adhatnak a méretválasztáshoz. Billy Pardo, az izraeli cég igazgatója szerint az ilyen megoldások azért is fontosak, mivel a divatcégek többsége hajlamos a hiúsági méretezésre, vagyis ha valaki valójában negyvenes méretet hord, akkor harmincnyolcas jelölést tesznek a ruhára, mert arra számítanak, hogy imponál a vásárlóknak, ha karcsúbbnak érezhetik magukat, és szívesebben megvásárolják a kinézett darabokat. Abban mindkét cégnél egyetértenek, hogy a vásárlók méreteinek megismerése segíthet csökkenteni a feleslegesen legyártott ruhák mennyiségét. René Stampfl, a Meepl alelnöke szerint a folyamat végén kisméretű, automatizált ruhagyárak vehetik át a fejlődő országokban működő, a dolgozókat kizsákmányoló hatalmas varrodák helyét. A Manchester Metropolitan University által megkérdezett divatipari tanára szerint azonban ilyesmi legfeljebb a luxusmárkák esetében jöhet szóba, ahol az eleve kisebb mennyiségek miatt valóban elmozdulhatnak a személyre szabottság felé. A hatalmas mennyiségeket gyártó fast fashion tömegmárkáknál ez nem reális, mivel náluk csak az jelenthet előrelépést, ha többé nem kellene a jelenlegihez hasonló mennyiségű ruhát visszaküldeni a boltokba és raktárakba.

Egy póló elkészítése huszonöt évre elegendő víz kell

A ruhaipar környezetkárosító hatásai akkor lettek igazán nyilvánvalóak, amikor a fast fashion ruhaipari láncok megjelentek a köztudatban. Maga a szó olyan tömegtermékeket kínáló üzleteket takar, amelyek az aktuális trendeket követve saját tervezésben legyártják, majd olcsón és gyorsan piacra dobják termékeiket. Ez a modell azonban együtt jár a túlfogyasztással, hiszen az alacsony minőségű ruhák gyorsabban tönkremennek, ezért mindig újabbat kell beszerezni. A vásárlás pedig nem múlik el nyomtalanul, már ami a környezetszennyezést jelenti. Az ENSZ Európai Gazdasági Bizottsága (UNECE) szerint egyetlen pamut póló elkészítéséhez kétezer-hétszáz liter víz kell, ami nagyjából egyenlő egy felnőtt két és fél éves folyadékszükségletével. Ez azt jelenti, hogy a ruhaipar a második legnagyobb vízfogyasztó iparág a világon a mezőgazdaság után: az

üvegházhatású gázok nyolc százalékáért felel, és mennyisége ötven százalékkal nőhet 2050-re.

Az UNECE szerint a világon minden hatodik embert a ruhaipar foglalkoztat, az elmúlt pedig években rengeteg cikk látott napvilágot a ruhaipari munkások megalázó munkakörülményeiről és kizsákmányolásáról, a gyerekmunkásokról, vagy éppen a kínai börtönben készített textilcsomagolásokról. A fast fashion láncok miatt egy átlagos személy sokkal több ruhát vesz, mint az elmúlt évtizedekben, viszont kevesebb mint feleannyi ideig használja. A nyugati fogyasztási szokások átterjednek a feltörekvő országokra is. Az UNECE szerint a fast fashionre leginkább nyitott globális középosztály mérete ugyanis 2030-ra közel a duplájára emelkedik, a 2015-ös hárommilliárdról 5,4 milliárdra. Jelenleg amúgy évi százötven milliárd ruhanemű készül, ez egy emberre vetítve átlagosan húsz új darabot jelent évente.

(Fotó: Getty Images Hungary, ClarkStreetMercantile)


Ismerd meg a ROADSTER magazint!
AUTÓK - DESIGN - GASZTRO - KULT - UTAZÁS - TECH // Ha szereted a minőséget az életed minden területén, páratlan élmény lesz!
Ezek is érdekelhetnek
HELLO, EZ ITT A
RAKÉTA
Kövess minket a Facebookon!
A jövő legizgalmasabb cikkeit találod nálunk!
Hírlevél feliratkozás

Ne maradj le a jövőről! Iratkozz fel a hírlevelünkre, és minden héten elküldjük neked a legfrissebb és legérdekesebb híreket a technológia és a tudomány világából.



This site is protected by reCAPTCHA and the Google Privacy Policy and Terms of Service apply.