A Kiskunhalas külterületén található veszélyeshulladék-lerakó már 2016-ban elhíresült, mikor a Greenpeace aktivistái demonstráció keretében hívták fel a figyelmet arra, hogy a területen található, évek óta elhagyatottan álló elrozsdásodott hordókból szivárognak a káros anyagok a talajba. Ezt egy véletlenszerűen kiválasztott mintán tesztelték, a vizsgálatot pedig nem akkreditálták, de az eredmények szerint "számos fém-, illetve ásványolaj-szennyezést találtak a határértéket meghaladó mennyiségben" - írta akkor a Greenpeace -

"A vizsgált 14 fém és félfém komponens közül 9 esetében a földtani közegre megadott határértéknek akár 11-szeresét mérték, a teljes ásványolaj-tartalom pedig a határérték 143-szorosa volt.

A fémek közül jelentősebb határérték-túllépés a cink és a molibdén esetében volt."

A lerakó történetét az Átlátszó és a Magyar Narancs is megírta részletesen, eszerint valamikor a régmúltban, 2010-ben a Bács-Reál cég engedélyt kapott rá, hogy több mint 400 felé veszélyes hulladékot gyűjtsön, szállítson és tároljon a kiskunhalasi helyszínen, de a szerződés szerint négy hét volt a maximális időtartam, ameddig a hulladékot ezen a telepen lehetett tartani, utána át kellett volna adni valamely központnak, ahol ártalmatlanítani tudják az anyagokat. Ez azonban nem történt meg, így 2011-ben hatóságilag is kötelezték a céget a szabályok betartására és a hulladék megfelelő kezelésére. 2013-ban a Bács-Reált felszámolták, a területet másnak adták el, a szeméthegy viszont még mindig ott tornyosult, méghozzá az időjárás az évek alatt kikezdte a fémhordókat, így az anyagok egyre nagyobb problémát jelentettek a környezetre nézve. A közelben egy Natura 2000 terület, a Harkai-tó található, de a helyi lakosok szempontjából sem volt éppen kedvező az oldószerek, festékek és egyéb káros anyagok szomszédsága. A Halasinfo 2017-es videóján jól látszanak a telep régi hordói.

A HVG-nek 2016-ban nyilatkozó Bangha Ágnes környezetvédelmi főosztályvezető viszont akkor azt mondta, hogy mivel a hivatalos mérések alapján egy vegyszer esetében sem tudták kimutatni a határérték túllépését, ezért

"a veszélyes anyagok elszállítását csak akkor kezdhetik meg állami pénzből, ha a hordók kiszakadnak."

Időközben levelezés indult meg az érintett felek között, de se a néhai Bács-Reál cég ügyvezetője, se a lerakó későbbi tulajdonosa nem vállalta az elszállíttatást. 2020 decemberében a Greenpeace választ kapott az emberi jogok biztosának hivatalától, akik elmondták, a hatóságok felülbírálták korábbi álláspontjukat és elismerték, hogy a környezetvédelmi szervezet ítélte meg helyesen a probléma súlyosságát és felkérték a Csongrád Megyei Katasztrófavédelmi Igazgatóságot, hogy intézkedjenek az ügy megoldása érdekében. Végül a NAV írt ki pályázatot az elszállításra, amelyet az Átlátszó értesülései szerint a Saubermacher-Magyarország Kft. nyert meg.

A telep felszámolását végül tavasszal megkezdték, tegnap pedig a NAV bejelentése szerint befejeződött a munka, amelynek során összesen 1200 tonna hulladéktól tisztították meg a területet. A veszélyes anyagok ártalmatlanítása a hulladékmentesítést végző cég felelőssége lesz, amelynek száznyolcvan napja van arra, hogy az elszállított veszélyes anyagok szakszerű kezeléséről gondoskodjon. A munkálatok összköltsége akár több százmillió forint is lehet, ezt egyelőre a NAV megelőlegezi, később azonban behajthatóvá válik a felelősökön.

(Fotó: Dörgő Zsuzsi/Greenpeace/Flickr, Pixabay)

További cikkek a témában:

Ezzel az applikációval lehet bejelenteni Magyarországon az illegális hulladékot A kormány által elfogadott Klíma- és Természetvédelmi Akcióterv részeként felszámolnák Magyarországon az illegális szemétlerakóhelyeket, ebben segít ez az applikáció.
Óriási szándékos környezetszennyezés a Ráckevei Duna-ágban, keresik az elkövetőt Rikárd Pfeifer polgári természetőr és a hozzá csatlakozók már összesen 1 millió ötvenezer forint nyomravezetői díjat ajánlottak fel annak, aki segít azonosítani az elkövetőt aki a Ráckevei Duna-ág utóbbi 20 évének legsúlyosabb szándékos környezetszennyezését okozta.
Speciális kísérletbe kezdtek magyar kutatók: 70 000 kiló műanyagot komposztálnak A lineáris gazdaság és a fogyasztói társadalom rendszerének fenntarthatatlanságára már évtizedek óta figyelmeztetnek a szakemberek, ezért lassan a körkörös gazdaság veheti át a stafétabotot.