Veszélybe kerülhetnek a Kárpátok erdői az emberi tevékenység miatt

2022 / 11 / 25 / Bobák Zsófia
Veszélybe kerülhetnek a Kárpátok erdői az emberi tevékenység miatt
A Greenpeace jelentése szerint a világ biológiailag egyik legegyedülállóbb ökoszisztémájának otthont adó területek mérete gyorsan csökken, annak ellenére, hogy papíron jelentős része védettnek számít. De hol kell keresni a probléma forrását?

A Greenpeace néhány napja adta ki a jelentését a Kárpátok hegyvonulatának erdeiről, amelyek a szervezet elemzése szerint bajban vannak: a lombozat által borított területükből 7350 négyzetkilométernyit veszítettek az elmúlt két évtizedben olyan okok miatt, ami az emberi beavatkozásnak köszönhető és nem természetes folyamatoknak. Noha az erdő fáit időnként a tűzesetek és más tényezők is megtizedelik, de jelentős része a veszteségeknek az ipari fakitermelés miatt történik, ami sokkal nagyobb mértékű, mint amit a biodiverzitás csökkenése és egyéb problémák kialakulása nélkül elbírnak az erdők.

A Kárpátok 1500 kilométer hosszúságú vonulatai összesen 209 000 négyzetkilométer területet fednek le, ahol a világ biológiailag egyik legváltozatosabb és legegyedibb ökoszisztémája található, olyan fajokkal, amelyek veszélyeztetetteknek számítanak, vagy itt találhatóak meg a legnagyobb számban Európában. Több mint 7000 barnamedve, 3500 farkas, 2300 hiúz, 31 hüllő és kétéltű faj él itt, valamint a pataksügér, ami az egyik legritkább halfaj a kontinensen és az élőhelye rendkívüli módon leszűkült az elmúlt időkben. Az erdőterületek több mint fele elméletileg (papíron) védett területnek számít, mivel a Natura 2000-es régiókhoz tartozik, de a Greenpeace jelentése szerint ez nem jelenti azt, hogy a fák valóban védelmet élveznének, csak 3%-on nem lehet fákat kivágni és új utakat építeni.

A Greenpeace a vizsgálatok során az úgynevezett KEO (Carpathians Environment Outlook) területekre koncentrált, amelyek a 2004-ben az ENSZ környezetvédelmi programja által kezdeményezett projekt keretében meghatározott régiók: hét ország, Csehország, Lengyelország, Románia, Szerbia és Montenegró, Szlovákia, Magyarország és Ukrajna területéhez tartoznak és az ENSZ is kiadott róluk egy jelentést 2007-ben. A Greenpeace a vizsgálati eredményeit műholdas felvételekre, helyszíni ellenőrzésekre és szakértői nyilatkozatokra alapozta, amelyek segítségével megállapították, hogy a fakitermelés és az utak építése miatti fakivágási tendenciák erősen nyomot hagynak az erdőkön és veszélyeztetik az ökoszisztéma egészségéhez hozzájáruló fontos területeket.

A közzétett számok alapján az elmúlt két évtizedben a fakitermelés miatt 7350 négyzetkilométernyi lombbal borított terület veszett el a KEO régióból. A Landsat felvételek tanúsága szerint 2000-ben ez a térség 104 903 négyzetkilométeres volt, 2000 és 2010 között 3,5%-a tűnt el, 2010 és 2020 között 3,8%-a. Az előrejelzés azt mutatja, hogy amennyiben a trend nem módosul, akkor 2050-re a valahai (2000-ben mért) összterület 20%-a, 20 036 négyzetkilométernyi lombkoronás erdő lesz a múlté. Ez nem csak az elveszett fák miatt jelent problémát, hanem azért is, mert ezzel együtt a régebbi erdőszakaszok is veszélybe kerülnek, pedig ezek fontos szerepet játszanak az erdő egészsége, regenerálódása és a lehetséges helyreállítás szempontjából. Az erdő összetételének megváltozása a biodiverzitásnak sem kedvez és a hagyományosan itt élő, ritka fajok kiszorulhatnak a környékről, átadva helyüket a sokkal elterjedtebb típusoknak.

A jelentés kitér a fák között kiépített infrastruktúrával kapcsolatos problémákra is, az elemzések szerint ugyanis rendkívül sok utat vágtak az erdőkben, ami az állatok mozgásának korlátozása mellett a vízmozgásra is hatással van, áradásokat okozva és megváltoztatva a tájat.

Az utak sűrűsége a legextrémebb esetben körülbelül 15-szöröse volt az ajánlott útsűrűségi értékeknek,

ami különösen a lengyel régióban érhető tetten.


Környezetvédők tiltakoznak az erdőirtás ellen a lengyelországi Turnica területén 2021-ben (Kép: Dominika Zarzycka/NurPhoto/Getty Images)

A Kárpátok erdeinek állapota, ugyanúgy, ahogy a világ minden erdős területének egészsége fontos aspektusa az emberi jólétnek is, mivel a fák fontos szén-dioxid megkötő szerepet játszanak és ezzel a klímaváltozás negatív hatásainak csökkentésében segítenek. Az UNESCO adatai szerint a Kárpátok és Európa más területein lévő bükkerdők a leghatékonyabb CO2 megkötő régiók közé tartoznak: évente hektáronként 11 tonna szén-dioxidot nyelnek el. A Greenpeace felszólította az európai vezetőket, köztük a magyar kormányt is, hogy aktívan tegyenek a túlzott fakivágások ellen és hozzák létre az emberi beavatkozástól mentes területek hálózatát, ezzel védve az erdőket a további veszteségektől.

"A Kárpátok pótolhatatlan szövetségesünk abban, hogy megküzdjünk a klímaváltozás és az élővilág összeomlása okozta válságokkal, és mint ilyen, Európa legjobban védett régiói közé kellene tartoznia."

- írja a szervezet a jelentésében.

(Fotó: Staffan Widstrand/Dominika Zarzycka/NurPhoto/Getty Images)

Több mint száz ország vezetőjének közös bejelentése szerint 2030-ra véget érnek az erdőirtások a világon Az Egyesült Nemzetek Szervezetének 26. éghajlatváltozási konferenciáján a világ erdőterületeinek 85%-át birtokló 105 ország vezetői tettek arra ígéretet, hogy megállítják az erdők irtását és visszafordítják a negatív folyamatokat.


Autót vennél mostanában? Nézz bele a PLAYER AUTÓTESZT ROVATÁBA!
Minden friss és izgalmas autót kipróbálunk, amit csak tudunk, legyen az dízel vagy elektromos, olcsó vagy luxus, kétszemélyes vagy kisbusz!
Ismerd meg a ROADSTER magazint!
AUTÓK - DESIGN - GASZTRO - KULT - UTAZÁS - TECH // Ha szereted a minőséget az életed minden területén, páratlan élmény lesz!
Ezek is érdekelhetnek
HELLO, EZ ITT A
RAKÉTA
Kövess minket a Facebookon!
A jövő legizgalmasabb cikkeit találod nálunk!
Hírlevél feliratkozás

Ne maradj le a jövőről! Iratkozz fel a hírlevelünkre, és minden héten elküldjük neked a legfrissebb és legérdekesebb híreket a technológia és a tudomány világából.



This site is protected by reCAPTCHA and the Google Privacy Policy and Terms of Service apply.