Ugyan a lift a legkevésbé sem a modern kor vívmánya, hiszen hasonló, kötelekkel működtetett emelőeszközöket már az ókori rómaiak is használtak, de ezek sokáig csak egy-egy személy vagy áru mozgatására voltak alkalmasak. XV. Lajos király palotájában, Versailles-ban, egy szolgálók által, kézi erővel fel-le húzogatott személyi lifttel közlekedett első emeleti szobája és a király lakrésze között Madame de Châteauroux, XV. Lajos szeretője. Később a bányákban a kitermelt anyagok szállítására, majd Európa sok ipari gyárában az áru mozgatására használták az akkor már hidraulikus szerkezeteket.

Az emberek számára azonban sokáig nem volt opció lifttel utazni, méghozzá egy nagyon egyszerű okból: nem bíztak a szerkezetben.

Mi történik, ha véletlenül elszakad a kötél? Mivel a zuhanást senki sem akarta kockáztatni, a liftek tömeges megjelenésére várni kellett az 1850-es évekig. 1852-ben a new york-i Maize & Burns cég megbízta Elisha Otis-t, hogy építsen nekik egy megbízható szerkezetet, mellyel a nehéz árut kényelmesen a gyáruk felső emeletére fuvarozhatják. 1853-ra Otis megalkotta a biztonsági kiegészítőt és szabadalmaztatta a saját maga által tervezett gőzmeghajtású liftet. Csakhogy a vásárlók nem nagyon érdeklődtek iránta, így a mérnök látványos akcióra szánta el magát. 1853-ban a New York-i Kristálypalotában az összegyűlt nézősereg előtt, több méteres magasságban egyszer csak elvágta az őt szállító lift tartókötelét.

A drámai esemény (és Otis) azonban nem ért szörnyű véget, a platform aljára szerelt zárópeckek megakasztották a szerkezet zuhanását és a mérnök sértetlenül szállt ki a berendezésből.

Bár az "építészet történetének valódi nagy pillanata" alig kapott médiafigyelmet, az Otis Elevator Company eladási mutatói ezek után mégis gyorsan megugrottak, évi három helyett nemsokára évi tizenöt eszközt is piacra dobtak, 1857-ben pedig a manhattani Haughtwhat Áruház ötemeletes épületében munkába állították az első nyilvános liftet. Bár a vásárlók vonakodtak a "vertikális vasút" használatától, hiszen balesetek mindig történtek (egy ízben egy másik helyszínen két bányász halt meg, mert a liftben található biztonsági zárat kézzel kellett volna elfordítani a kábel elpattanásának pillanatában, de egy ilyen akció kivitelezésére kevés embernek van elegendő lélekjelenléte), de lassan mégis győzött a kényelem szeretete és egyre több helyen megjelentek a személyi liftek.

A modern nagyvárosok látképe tulajdonképpen a lifteknek köszönhető, nélkülük nem lenne lehetséges élhető felhőkarcolókat építeni. Az 1913-ban megnyílt ötven emeletes Woolworth épület megmászása egy korabeli német mérnök becslése alapján nagyjából háromnegyed órába telt volna gyalogosan a lépcsőt használva. És jó sok izzadságba is.

Sok idő eltelt, mióta az első liftek munkába álltak, és az épületek is egyre magasabbak lesznek évről évre, így az emelőszerkezetek sebességének is fejlődnie kell. Míg Otis gépének menetideje a legtürelmesebb utasok idegeit is kikezdhette a maga 0.72 km/órás száguldásával (tizenkét métert tett meg egy perc alatt), addig a mai liftek már ennek százszorosával képesek haladni.

A világ leggyorsabb liftje a japán Hitachi cég gyártmánya. A csúcstechnológiára szakosodott vállalat a 2016-ban átadott, Kína Kuangcsou városában található üzleti ikertornyok magasabbikába, az 530 méteres CTF Pénzügyi Központ tornyába 95 liftet épített. Ezek közül huszonnyolc emeletes lift (double deck), vagyis két lift egymás tetejére integrálva, melyek főleg a nagyforgalmú üzleti épületekben hasznosak, a többi ultragyors lift, melyek 600 métert tesznek meg egy perc alatt és van két extra-ultragyors berendezés is, melyek ennek duplájával haladnak, vagyis 1260 méter tesznek meg percenként, pontosan a százszorosát Otis 1857-es gépeinek. Vagyis 75.6 km/órás sebességgel fuvarozzák az utasaikat az emeletek között, de erre a nyaktörő sebességre szükség is lehet a 95 emeletes épületben.

Ha valaki a lobbyból a legfelső szintre szeretne eljutni, így mindössze negyvenkét másodpercébe telik az utazás.

Ilyen sebesség eléréséhez persze fel kell gyorsulni a szerkezetnek, ezért a szuperlift hívógombját hiába nyomogatják a várakozók a negyedik emelettől felfelé, onnantól már nem vesz fel utasokat, hanem egyenesen a 95.-re megy. Ahhoz, hogy kiküszöböljék a gyorsulás okozta technikai és egészségügyi problémákat, a Hitachi szakemberei különleges alkatrészeket építettek be, melyek csökkentik a kabin vibrációját, nyomás kiegyenlítőt, hogy ne duguljon be az utasok füle és speciális, a súrlódás okozta hőnek ellenálló anyagból készült fékrendszert, melyet elektronikus háttérrendszer is segít. A liftek lefelé már "csak" fele olyan gyorsan, 35 km/órás sebességgel ereszkednek és egyenként huszonegy, nem túl megtermett (76 kilós), személy befogadására alkalmasak.

Noha az eszközök már használatban vannak egy ideje, a világrekordot csak 2019 szeptemberében hitelesítette a World Record Academy, ezzel pedig megelőzték a korábbi csúcstartót, a Mitsubishi Electric által tervezett, a Shanghai Towerben működő lifteket, melyek 73.8 km/órával haladtak. 2017-ben a Hitachi hajszálnyival a második helyre szorult, de David Ho, a CTF Torony egyik kivitelező vállalatának elnöke már akkor azt jósolta, hogy a "leggyorsabb cím hamarosan másé lesz" és valóban nem kellett sokat várni a győzelemre.

A Hitachi liftjeiben méghozzá még a kellemes liftzenét sem kell mellőznie senkinek suhanás közben, mivel a kabinokat a shinkanseni gyorsvasút kiépítése során szerzett tapasztalatokat felhasználva, extra-csendes kivitelezésben építették meg.

Ez a cikk eredetileg 2021. 02. 05-én jelent meg a Rakétán.

(Fotó: Pixabay, Wikimedia Commons)

További cikkek a témában:

Ilyen volt a világ legkülönlegesebb tömegközlekedési eszközén utazni 120 évvel ezelőtt A wuppertali függővasút még ma is üzemel, igaz, sokat változott.
Hogyan készül, és mi a leglassabb dolog a Földön? A "lézer" szó a "Light Amplification by Stimulated Emission of Radiation", azaz "fény-erősítés stimulált sugárzás kibocsátás által" kifejezés rövidítése. A lézereket ma már az élet minden területén használjuk, miért éppen a kísérleti fizika lenne hát kivétel?  
Miért magasabbak ma az emberek, mint régen? Az emberiség az elmúlt százötven évben igencsak megnyúlt. Hogy miért, arra van egy pofonegyszerű magyarázat.