Zenévé alakított pókhálók, és különleges mérnöki szerkezetük titkai

2021 / 05 / 12 / Justin Viktor
Zenévé alakított pókhálók, és különleges mérnöki szerkezetük titkai
Madarak a villanydrótokon, a fák leveleinek vagy ágainak elhelyezkedése, a fűcsomók mintázata, egy zenész számára minden zene, de van erre egy tudományos kifejezés is, a szonifikáció. Most a természet egy újabb látványos és lenyűgöző alkotása esett ennek áldozatul, és úgy tűnik a kísérteties zene illik a zenészhez.

Pókháló szimfónia

A pókok persze nem zenét szereznek, mikor a hálójukat szövik (bár még egy sem cáfolta), hanem egy olyan rendkívül finom, rugalmas, erős térszerkezetet hoznak létre, mely egyszerre alkalmas élelemszerző csapdának, és jelzőberendezésnek az élelemszerzés megtörténtéről. A pók a háló közvetítette rezgésekre támaszkodva érzékeli a vacsoraidőt, a testét és lábait borító számtalan apró szőr és nyílás segítségével, melyek segítik a beérkező különböző rezgések forrásainak beazonosításában.

Ez nem is olyan egyszerű, az apró állatoknak számos különböző jelforrást kell szétszálazniuk a zsákmány vergődésétől kezdve egy másik pók érkezéséig, vagy a szél okozta vibrációkig. A kifeszített háló szálai ezektől függően más és más rezgést keltenek. Miután eldöntötték, hogy megcsinálják, a tudósok néhány éve Tomás Saraceno művész segítségét kérték a csak részben akadémiai kihívást jelentő szonifikáció feladatához.

Közösen létre is hoztak egy olyan interaktív hárfaszerű hangszert, melyet Spider's Canvas-nak neveztek el, és a világ számos helyén, 2018-ban élő performansz keretein belül pókháló alapú zenei előadásokat tartottak a segítségével.

Később tovább tökéletesítették az eszközt, és egy interaktív virtuális valóság-komponenst is készítettek, ami lehetővé tette a látogatóknak, hogy belépjenek és interakcióba kerüljenek a zenélő pókhálóval.

Rezgésnyelv

Az talán már az eddigiekből is nyilvánvaló, hogy a pókoknak sajátos, egyedi, vibrációkon és azok értelmezésén alapuló kommunikációs nyelvük van. A kutatás segített jobban megérteni ezt a nyelvet, és a pókháló háromdimenziós architektúráját.

"A pók rezgő húrok környezetében él. Nem nagyon látnak, ezért különböző frekvenciájú rezgéseken keresztül érzékelik a világot"

- mondta Markus Buehler mérnök, az MIT kutatója. 

A kutatók egy trópusi sátorhálós pókot tettek egy téglalap alakú tartályba, és megvárták amíg teleszövi azt háromdimenziós hálóval. A hálót laplézer segítségével világították meg és nagy felbontású képeket készítettek a háló két dimenziós metszeteiről.

Ezután egy erre készített szoftverrel illesztették össze a 3D térszerkezet képét a két dimenziós metszetekből. A szonifikációhoz különböző hangfrekvenciákat dedikáltak a különböző szál-szakaszokhoz, ennek eredményeképpen a megszólaló hangok a pókháló szerkezetének mintázatát követték.

Gyakorlati hasznon

A mérnökök számára különösen hasznosnak bizonyult a pókháló szövés közbeni analitikája, és szonifikációja. A folyamat lépésenkénti követésével jobban megérthették, hogy a pókok hogyan építik fel a 3D-s hálójukat támogató struktúrák nélkül, ami hasznos tudás lehet például a 3D-s nyomtatásban.

A létrehozott VR környezettel - a laikusok számára nyújtott adekvát művészeti élmény mellett - kitűnően tesztelhető, hogy mi történik, ha a pókháló egyes elemeit módosítják. Ezzel újabb hasznos strukturális ismeretek nyerhetőek ki a biomimikri alapú térszerkezetek eme kitüntetett képviselőjéből.

A kutatók munkája nyomán egyfajta pók-rezgésnyelv-szótár is létrejött, olyan bejegyzésekkel, mint a „csapdába esett zsákmány”, az „épülő háló” vagy az „újabb pók érkezett szerelmi szándékkal", és a kutatók még ennél is tovább mentek.

"Most szintetikus jeleket próbálunk generálni, hogy a gyakorlatban is beszéljünk a pókokkal. Ha bizonyos ritmus- vagy rezgésmintáknak tesszük ki őket, vajon befolyásolhatjuk-e azt amit tesznek? Talán kommunikálni is elkezdhetünk velük? Ezek valóban izgalmas ötletek." - vázolta a kutatás perspektíváit Buehler.

 

A friss kutatásokat az American Chemical Society tavaszi ülésén mutatták be, a korábbi eredményeket pedig 2018-ban tették közzé a Journal of the Royal Society Interface tudományos folyóiratban.

(Forrás: Sciencealert Kép: Markus Buehler, Unsplash)

Ez is érdekelhet:

Komolyzenei Netflixet indított az Óbudai Danubia Zenekar A zenekar a klasszikus zenét igyekszik megismertetni azokkal, akik még nem szerettek bele a műfajba. Az új zenei videómegosztón hangulatokhoz, érzelmekhez köthető kategóriákba rendezve mutatják be a felvételeket, az egyperces részletektől a komplett művekig.

A Google mindent, de mindent összeszedett az elektronikus zenéről új online kiállításában A Google úgy döntött, hogy egy hatalmas interaktív digitális kiállítást épít az elektronikus könnyűzene előadói, eszközei, és története köré, oktatóanyagokkal, játékosítással, és persze rengeteg jó zenével.

Növényből állatba vándorló DNS-t találtak Ez az állat úgy győzi le a növényi mérgeket, hogy a növények saját genetikai védelmét használja fel. A mechanizmust valószínűleg egy vírus vitte át a flórából a faunába, több millió évvel ezelőtt.


Az Alpokban kirándult, 280 millió éves elveszett világot fedezett fel
Az Alpokban kirándult, 280 millió éves elveszett világot fedezett fel
Olyan ősi ez az ökoszisztéma, hogy még a dinoszauruszok előtti időből származik.
Ekkor és így halnak ki az emlősök – Köztük mi is
Ekkor és így halnak ki az emlősök – Köztük mi is
Egész váratlan dolog nyír majd ki minket (ha addig minden mást megúszunk): egy új szuperkontinens, a Pangea Ultima. Időpontra is van ötlet.
Ezek is érdekelhetnek
HELLO, EZ ITT A
RAKÉTA
Kövess minket a Facebookon!
A jövő legizgalmasabb cikkeit találod nálunk!
Hírlevél feliratkozás

Ne maradj le a jövőről! Iratkozz fel a hírlevelünkre, és minden héten elküldjük neked a legfrissebb és legérdekesebb híreket a technológia és a tudomány világából.



This site is protected by reCAPTCHA and the Google Privacy Policy and Terms of Service apply.