Danaéra például aranyesőként hullott rá, románcuk gyümölcse pedig a hős Perszeusz lett. Vagy ott van Európa, amit fehér bika képében hódított meg, és három fiút ajándékozott neki: Minószt, Szarpédónt és Rhadamanthüszt. Zeusz ugyanakkor nem tűrte az akaratának ellenszegülőket, és minden eszközt bevetett, hogy azok elnyerjék méltó büntetésüket.
Mielőtt feleségül vette Hérát, Zeusz frigyre kelt egy titánnal, Metissel. Kapcsolatuk mindaddig zökkenőmentes volt, amíg Zeusz álmában felsejlett egy prófécia, miszerint a jövőben születendő két gyermeke közül az egyik letaszítja majd őt trónjáról. Hogy megakadályozza a jóslat beteljesedését, meggyőzte Metist, hogy változzon léggyé, majd egyszerűen megette.
Prométheusz Lapetosz és Klüméné fia, Atlasz, Menoitiosz és Epimétheusz testvére, egyben a legravaszabb fivérei közül, aki nem tisztelte az isteneket. Zeusz őt és Epimétheuszt bízta meg azzal, hogy teremtsék meg a bolygót benépesítő lényeket. Epimétheusz teremtette az állatokat, Prométheusz pedig az istenek képmására az embert, de olyan sokáig dolgozott tökéletesítésükön, hogy mire elkészült, Epimétheusz az összes előnyös tulajdonságot felhasználta az állatok teremtéséhez. Prométheusz megsajnálta esendő teremtményeit, és úgy döntött, ellopja nekik az istenek tüzét, amivel egyrészt világosságot hozhat nekik, másrészt lehetővé teheti számukra az állatvilágból való kiemelkedést. Prométheusz ezért felmászott az Olümposzra, és tüzet lopott Héliosz (későbbi mítoszok szerint Apollón) szekeréről, és egy édeskömény-ágban lecsempészte a földre.
Zeusz kiengesztelésére Prométheusz áldozat bemutatására kérte teremtményeit, a cél érdekében ezért megölt egy bikát. Ám amikor az istenek orrát megcsapta a sülő hús illata, Prométheusz újra kicselezte őket: két tálra tette az elkészült ételt, a húst csontok és inak alá rejtette, míg a csontok nagy részét zsírral takarta el, és megkérte Zeuszt, válasszon közülük. Zeusz azt a tálat választotta, amelyikről azt hitte, a zsír van rajta. Mikor észrevette az átverést, éktelen haragra gerjedt, és kegyetlen bosszút állt a hazug Prométheuszon, na és természetesen az emberiségen. Először is a többi isten közreműködésével megteremtette Pandorát, az első asszonyt, aki a világ minden baját rászabadította az emberiségre. Prométheuszt pedig a Kaukázus hegyére vitte, és egy sziklához láncolta,
ahol egy Ethon nevű óriási sas mindennap a máját marcangolta.
Prométheusz szerve ráadásul másnapra mindig visszanőtt, így a szenvedésének sosem volt vége. Zeusz úgy tervezte, mindez harmincezer évig fog tartani, de harminc évvel később Héraklész, miközben tizenkét feladata közül a tizenegyediket végezte (almát szerzett a Heszperidák kertjéből) lelőtte a sast és kiszabadította Prométheuszt. Zeusz ezúttal nem bánta, hogy Prométheusz megmenekült, mert tette dicsőséget hozott Héraklésznak, Zeusz utódjának. Prométheusz visszatérhetett az Olümposzra, bár magával kellett hurcolnia a sziklát, amihez hozzáláncolták. (Prométheuszt a tűz elhozatala és az áldozatbemutatás gyakorlatának bevezetése miatt a civilizáció atyjának tekintették).
Ami Pandorát illeti, őt Zeusz a többi isten segítségével teremtette: Héphaisztosz megformálta agyagból, Aphrodité megajándékozta szépséggel, Apollón zenei tehetséggel és a gyógyítás képességével, Héra pedig csillapíthatatlan tudásvággyal. Hermész ezután átnyújtotta azt a bizonyos szelencét Pandorának. Prométheusz, mielőtt a sziklához láncolták, figyelmeztette testvérét, Epimétheuszt, hogy ne fogadjon el ajándékot Zeusztól, Epimétheusz azonban beleszeretett Pandorába. Bár az ajándék nagylelkűnek tűnt, Hermész megtiltotta a szerelmeseknek a szelence kinyitását. Egy nap azonban Pandora kíváncsiságból belepillantott, rászabadítva ezzel az emberiségre a világ összes csapását, köztük a betegségeket, a bánatot, a szegénységet, a bűnt, az ínséget, a szenvedést, a keserűséget, az öregséget, a gondokat, az irigységet és a gonoszságot. Pandora megijedt és gyorsan lecsapta a szelence fedelét, a dobozka belsejében pedig mindössze egy dolog maradt: a remény. A világra ezután szenvedéssel teli időszak köszöntött, míg Pandora újra ki nem nyitotta a dobozt, hogy a remény is kiszabaduljon. Legalábbis így szól a legenda.
Ió, Inakhosz argoszi király leányaként szépségével elbűvölte Zeuszt, csakhogy a lány sosem fogadta az isten közeledését. Zeusz nem tűrte a visszautasítást, ezért úgy határozott, felhő alakban elcsábítja Iót. Plusz azon a bizonyos éjszakán sötét felhőkkel borította az eget, hogy leplezze félrelépését a féltékeny Héra elől. Az istennőt azonban nem tudta az orránál fogva vezetni, így miután rájött az afférra, haragjával üldözőbe vette Iót.
Zeusz megsajnálta a hercegnőt, és hogy elrejtse felesége elől, tehénné változtatta őt.
Héra idővel rájött a cselre, és ajándékul elkérte Zeusztól a tehenet, ő pedig eleget tett kérésének. Így tehát Ió Héra tulajdona lett, aki a százszemű Argoszra bízta az állat őrzését. Hermész azonban Zeusz parancsára megölte a szörnyet, és megszöktette Iót. Héra a tehénalakban maradt hercegnőt is megtalálta a halandók világában, és hogy kínozza a lányt, büntetésül egy böglyöt küldött rá, melynek csípése élete minden percét végigkísérte. (A legenda szerint azóta bosszantja a teheneket a bögöly). Ió szenvedett a szemtelen rovartól, és egész Hellászt bebarangolta, hogy megszabaduljon tőle.
Útja során találkozott a Kaukázusban raboskodó Prométheusszal is, aki megnyugtatta a hercegnőt, és megajándékozta egy próféciával: eszerint Ió Egyiptomba, a Zeusznak szentelt földre vándorol, mivel Héra keze odáig már nem ér el. A Nílusnál visszanyerheti emberi alakját, és a főistentől fiút fog szülni, kinek leszármazottjai között ott lesz Héraklész, aki majd magát Prométheuszt is megszabadítja láncaitól. A hercegnő megfogadta Prométheusz tanácsát, és Egyiptomba ment, ahol valóban visszakapta emberi alakját, és világra hozta Epaphoszt. Végezetül, a Zeusz és Héra házasságáról szóló mesék szerint az isten rendszeresen csalta feleségét, Danaéra például aranyesőként hullott rá, románcuk gyümölcse pedig a hős Perszeusz lett. Vagy ott van Európa, amit fehér bika képében hódított meg, és három fiút ajándékozott neki: Minószt, Szarpédónt és Rhadamanthüszt. Lédával pedig hattyú képében egyesült, aki utána két ikerpárt hozott a világra, Kasztort és Polüdeukészt, valamint Helenét és Klütaimnésztrát.
(Fotó: Picryl, Getty Images Hungary)