Zöldebb, kékebb, élhetőbb és fenntarthatóbb Budapestet hozhat a Radó Dezső terv
2021 / 04 / 10 / Justin Viktor
Zöldebb, kékebb, élhetőbb és fenntarthatóbb Budapestet hozhat a Radó Dezső terv
Elfogadták Budapest zöld infrastruktúrájára vonatkozó fejlesztési koncepciót, a Radó Dezső tervet. A terv a Főváros Zöld Infrastruktúra Fejlesztési és Fenntartási Akcióterve az uniós fejlesztési ciklushoz igazítva, 59 megvalósításra váró projekttel, 130-150 milliárd forintnyi értékben.

Egy zöldebb város tervei

„A Radó Dezső Terv név, egyszerre főhajtás és szimbólum. Főhajtás a főkertes legenda, az újító és a városvédő előtt, szimbólum abban, hogy az általa vallott elveket a fővárosi zöld védelmében, értéknyilvántartásában, fejlesztésben mi is valljuk, a zöld szakmák (tájépítészek, kertészek, erdészek, ökológusok, biológusok, botanikusok, agrármérnökök) közösen” - írta Bardóczi Sándor, Budapest főtájépítésze. 

Dr. Radó Dezső

Dr. Radó Dezső volt 1962-től 1984-ig, 22 éven át a Fővárosi Kertészeti Vállalat (FŐKERT) igazgatója. Ő még nem használta a zöld infrastruktúra kifejezést, de évtizedeken át dolgozott Budapest zöld infrastruktúrájának fejlesztéséért. A főváros ezen időszakában a közhasználatú zöldterületek, vagyis a parkok, lakótelepi zöldfelületek területe megháromszorozódott a fővárosban. A lakótelepi építkezésekhez kapcsolódó nagy volumenű fásítások mára a főváros kiemelten értékes zöldfelületeivé váltak. A rendszerváltás követően tanácsadói feladatot kapott, melyről azonban 1992-ben lemondott, mivel elégedetlen volt a zöldfelületek védelmére és fejlesztésére fordított erőfeszítésekkel.

A civil környezetvédők is nagy tisztelettel emlékeznek rá, hiszen nyugdíjba vonulása után a Budapesti Városvédő Egyesület és a Levegő Munkacsoport szakértőjeként, alapító tagjaként sokat tett a város fáiért, a levegőminőség javításáért. Az általa kidolgozott Radó-féle faérték számítás számszerűsítette a fák gazdasági értékét. A fák lombtömegére alapozott gazdasági értékszámítási módszerének továbbfejlesztett változatát a mai napig használják a szakemberek, és bírósági eljárásokban, perekben alkalmazzák például kárérték meghatározásra.

Zöld infrastruktúra

A 130-150 milliárd forintból a zöldinfrastruktúrát tervezik fejleszteni. “A zöld a betonhoz képest töredék áron elérhető. Viszont sokkal lassabban bontakozik ki, mert idő kell ahhoz, hogy a mag szárba szökkenjen, kis fa legyen belőle, a kis fából nagy legyen, árnyat adó, helyi klímát javító és ezt pénzen nem lehet megvenni. Ezért sem halogathatjuk tovább az elindulást. Nagyon sok a tennivaló” - tette hozzá Bardóczi.

A terv célja a Budapest 2017-ben elfogadott Hosszútávú Zöldinfrastruktúra Koncepciójában megfogalmazott célok középtávon megvalósítandó programokra és projektekre bontása. A részleteket az EU új települési szintű zöld- és kék-infrastruktúra fejlesztési programjaihoz, a 2026-ig tartó RRF (Helyreállítási) Alap működéséhez, valamint  2021-2027 közötti fejlesztési ciklusban a Zöld Infrastruktúra és Klímavédelmi Operatív Programhoz (ZIKOP) hangolták. Ezek uniós forrású finanszírozási lehetőséget nyújtanak a klímaváltozás, a környezetszennyezés és a globális kihívások helyi kezelését célzó, valamint zöldfelület-fejlesztéssel kapcsolatos programok számára.

Plusz két Margit-sziget

A Radó Dezső Terv teljes programja (letölthető innen) a célok röviden összefoglalva pedig a következők:

  • egészséges várost segítő zöldinfrastruktúra fenntartása,
  • klímatudatos zöldinfrastruktúra üzemeltetés,
  • biodiverzitás szinten tartása és lehetőség szerinti növelése segítő városi zöldinfrastruktúra fenntartásával és fejlesztésével
  • együttműködésen alapuló zöldinfrastruktúra fejlesztés,
  • az okos zöldinfrastruktúra szolgáltatások bővítése

Az egyik kiemelt cél az, hogy 2030-ig az egy főre jutó zöldterület (parkterületek) mennyisége a jelenlegi 6 négyzetméterről, 7 négyzetméterre nőjön. Ez tavalyi lakosságszámmal számolva 226 hektár új parkterületet, több, mint két Margitszigetnek megfelelő nagyságú új közparkot jelent.

(Forrás: Budapest Kép: Wikimédia, Budapest, Getty Images)

Ez is érdekelhet:

A vibrániumból készülő HyperloopTT 2028-ban indulhat, most épp sajnos nem Budapestre tervezik A HyperloopTT rendszerének ígérete szerint az utasok órák helyett percek alatt utazhatnak majd a nagyvárosok között és azokon belül. Ez nagyjából a repülőgépek sebességével bonyolított közlekedés.

Majdnem teljes 5G lefedettség Budapesten a Vodafone-tól A Vodafone Budapest belvárosában egy éve indította el az ország első kereskedelmi 5G hálózatát. Mostantól fokozatosan, Budapesten kívül további nagyvárosokban is elérhetővé válik majd az újgenerációs mobilhálózat.

Két magyar város is bejutott tavaly az EU "100 intelligens város kihívás" nevű programjába Végre egy igazi okosváros program, ami az öreg kontinensen támogatja a jövő technológiájának bevezetését, ráadásul átfogóan, nyitottan, úgy, hogy bármelyik város csatlakozhat hozzá. Amelyik szeretne.


Ezek is érdekelhetnek
HELLO, EZ ITT A
RAKÉTA
Kövess minket a Facebookon!
A jövő legizgalmasabb cikkeit találod nálunk!

Hírlevél feliratkozás

Ne maradj le a jövőről! Iratkozz fel a hírlevelünkre, és minden héten elküldjük neked a legfrissebb és legérdekesebb híreket a technológia és a tudomány világából.



This site is protected by reCAPTCHA and the Google Privacy Policy and Terms of Service apply.