Az Aton néven ismert lelőhelyet a Sukari-hegy homokja temette maga alá. A terület a Vörös-tengeri kormányzóságban, Marsza Álám-tól délnyugatra található. Az ásatások 2020-ban kezdődtek, és négyévnyi aprólékos munka eredményeként a kutatók mára teljesen feltárták ezt az ókori aranybányászati központot – írja az Interesting Engineering. A feltárások során a régészek számos, relatíve jó állapotban fennmaradt épületre bukkantak, köztük lakóházakra, műhelyekre, templomokra és adminisztratív épületekre. A legjelentősebb felfedezés azonban egy bányásztábor volt, amelyhez egy teljesen működőképes aranykitermelő létesítmény is tartozott. A helyszínen megtalálták a zúzó- és őrlőállomásokat, szűrő- és ülepítőmedencéket, valamint az arany kvarcerekből történő kinyerésére szolgáló olvasztókemencéket is.

Tényleg elveszett technológia segíthette a Dzsószer-piramis építését Úgy tűnik, a piramis nem egészen úgy épült, ahogy azt eddig elképzelték. Egy új kutatás szerint a munkálatokat egy, a későbbi időkre elfeledett technológiai is segíthette.

Az egyiptomi Turisztikai és Régiségügyi Minisztérium közleményében hangsúlyozta:

„A projekt célja az építészeti elemek feltárása, dokumentálása és helyreállítása volt. A lelőhely egyes részeit az eredeti helyszíntől három kilométerre északra helyezték át, hogy megvédjék őket a Sukari bányában zajló modern bányászati tevékenységtől.”

A lelőhely története III. Amenhotep uralkodásáig nyúlik vissza, aki Kr. e. 1391 és 1353 között kormányozta Egyiptomot. Ez a legnagyobb ismert ókori város, amelyet ebben a régióban fedeztek fel, és új perspektívát nyújt az egyiptomi aranybányászat múltjára.

Kozmikus sugárzással vizsgálják át a gízai nagy piramist A mostani vizsgálat (EGP/Explore the Great Pyramid) lényege, hogy a kozmikus sugárzás felhasználásával olyan alapos bepillantást nyerhessenek a Kheopsz-piramis belsejébe, mint korábban soha.

A későbbi történelmi korszakokból is számos lelet került elő, többek között a római és az iszlám korból származó tárgyak. A kutatók 628 osztrakont (cserépre vésett feliratot) azonosítottak, amelyek hieroglif, démotikus és görög szövegeket tartalmaznak. Emellett Ptolemaiosz-korból származó bronzérméket, terrakotta figurákat, Básztet és Harpokratész apró kőszobrait, áldozati asztalokat, valamint a mindennapi életben használt kerámiákat is találtak.

„A csapat drágakőgyöngyöket és tengeri kagylókból készült dísztárgyakat is talált” – tette hozzá a minisztérium.

A régészek szerint Aton egykor virágzó, multikulturális település volt, amely évszázadokon át működött, és folyamatosan ellátta az egyiptomi dinasztiákat arannyal.

A felfedezésnek köszönhetően rengeteget tanulhatunk az ókori aranybányászati technikákról, valamint arról, hogyan éltek és dolgoztak ezekben az „ipari városokban” az egyiptomi munkások. A lelőhelyet dokumentálták, részben helyreállították, majd a modern bányászati tevékenységek elől biztonságosabb területre helyezték át.

Szabályos gyilkossági rituálén, ritka brutálisan ölhették meg Szekenenré fáraót Egy új kutatás szerint Szekenenré Ta-aa fáraó ritka pórul járt a háborúban, amely a vízilovak miatt tört ki.

Ráadásul egy hathektáros területen teljes méretű másolatot is létrehoztak az egykori bányásztáborról. Itt egy látogatóközpontot alakítottak ki, ahol az ásatások részleteit és a feltárt leleteket is bemutatják. A helyszín mostantól kutatók és látogatók előtt is nyitva áll.

(Kép: az „Aranyváros” bányászati komplexum az ókori Egyiptomban, forrás: egyiptomi Turisztikai és Régiségügyi Minisztérium)