Napjaink földi élelmiszeripara olyan mezőgazdasági elven alapul, amelynek elsődleges célja a lehető legnagyobb mennyiségű táplálék kitermelése a lehető leggazdaságosabb áron. Ám a prioritások rögtön megváltoznak, ha a termesztéshez szükséges víz és fény csupán minimális mennyiségben áll rendelkezésre. Demmig-Adams szerint azonban az űrutazások élelmiszer ellátására a békalencse tökéletes alternatíva lehet: az édesvizek felszínén előforduló növényt Ázsiában számos helyen fogyasztják, a világ többi részén viszont többnyire gyomnövényként kezelik, amely karbantartás hiányában gyorsan elborítja az állóvizeket. Erre azért képes, mert
a békalencse a Föld egyik leggyorsabban fejlődő növénye, fehérjetartalma rendkívül magas, és számos létfontosságú mikrotápanyagot, például antioxidánsokat is tartalmaz.
A kutatócsoport kísérleteik során megtalálta a módját, hogyan növeszthető a békalencse alacsony intenzitású fényviszonyok között anélkül, hogy elveszítené gyors növekedési ütemét, és megőrizze tápanyagtartalmát. A szakértők ráadásul úgy vélik, hogy ha a fény intenzitását még alacsonyabbra veszik, és időnként erősebb villanásokat alkalmaznak, az még több antioxidáns termelésre ösztönzi a békalencsét, és a korábbihoz képest növekedése is felgyorsul. Ezáltal tovább csökken a termesztéséhez szükséges energia, ami ideálissá teszi az űrbéli előállításra. Az antioxidánsok azért is kiemelten fontosak az űrben és minden olyan objektumon, amelyek nem rendelkeznek a földihez hasonló magnetoszférával, mert az erős ionizáló sugárzás miatt az űrhajósoknál magas a kockázata a krónikus gyulladások kialakulásának. A békalencsében termelődő zeaxatin és lutein pedig bizonyítottan javítani képes a sugárzás okozta károsodásokon, és az űrhajósokat gyakran érintő szemproblémákon is.
Az asztronauták tavaly kezdték el saját, innovatív algaalapú bioreaktoruk tesztelését a Nemzetközi Űrállomáson (ISS): a Photobioreactor nevű eszköz a jövőben hozzájárulhat az űrhajósok ellátásához a hosszú felfedezőutakon– írja a Space.com. A Német Űrrepülési Központ (DLR) szerint hasonló megoldásokkal jelentősen csökkenthető az utánpótlások szükségessége a küldetések során. A reaktor 2019. május hatodikán érkezett meg az ISS-hez a SpaceX Dragon kapszulájában, feladata pedig a benne található algák segítségével oxigénné alakítani az űrhajósok által kilélegzett szén-dioxidot. Oliver Angerer, a DLR munkatársa szerint az ilyen fejlesztések a hosszabb űrutazásokon és az idegen égitesteken zajló expedíciók során egyaránt fontosak lehetnek. A kísérletben a Chlorella vulgaris nevű algafajt tenyésztik, amely egyrészt oxigént állít elő, másrészt táplálékként is szolgál. Azzal, hogy a szén-dioxidot képesek élelemmé alakítani, jelentősen csökkenthető a szükséges utánpótlás.
Az alga által létrehozott étel fehérjetartalma pedig olyan magas, hogy akár az űrhajósok élelemszükségletének harminc százalékának is megfelelhet.
Több kutatásban is foglalkoznak az űr-élelmiszerek, valamint az űrhajósok életminőségének javításával, így például azzal a sütővel, amellyel az ISS fedélzetén friss sütit készíthet a legénység a Space Daily beszámolója alapján. Természetesen nem a felhizlalásuk a cél, sokkal inkább a technológia tesztelése. Az eszköz tervezése a Zero G Kitchen és a NanoRacks nevű cég közös projektje, utóbbi munkatársai ugyanis jártasak az űrtechnológiában. A sütőhöz nyers tészta is készült, amit az űrben megsütnek, csak éppen elfogyasztásuk helyett visszaküldik vizsgálatra a Földre. Aki azt gondolná, hogy a súlytalanságban könnyű süteményt sütni, azt ki kell ábrándítanunk, a fejlesztők szerint ugyanis amíg a hagyományos, földi sütőben a forró levegő a gravitáció hatására mozog (a légkeveréssel ezt lehet egyenletesebbé tenni), a forró levegő az űrben azonban nem tud felemelkedni, így a hősugárzó elemeket úgy kell kialakítani, illetve elhelyezni, hogy egyenletesen, mindenhol hő érje a tésztát. Az előzetes modellkísérletek alapján az optimális berendezés henger alakú, a sütésre szánt élelmiszereket pedig középre kell helyezni.
Szintén problémás, hogy a tűznél kevés nem kívánatosabb helyzet adódhat egy zárt űrhajóban, ezért a sütőnek tűzbiztosnak is kell lennie, így a rendszere speciális szigetelést és szellőzést is kapott. Mivel a sütő sikeresen átment a NASA biztonsági ellenőrzésén, minden feltétel adott az éles teszthez. A berendezést az ISS-en felszerelt szabvány műszerpolcba illeszthető majd, és az űrállomás áramforrásáról üzemeltethető. Már csak az a kérdés, vajon milyen formát öltenek majd a sütemények, hiszen gravitáció nélkül lényegében bármilyen irányban nőhet a sütés közben.
A sütő százhetvenhét Celsius-fok meleget ad le, átmérője tíz, hossza huszonkét centiméter, henger alakú, valamint elektromos fűtőszálakkal melegít.
A nyers tésztát szilikon csomagolásban helyezik majd el, a csomagoláson mikroszkopikus lyukacskák vannak, amelyeken át sülés közben a gőz távozni tud, és egyúttal arra is biztosíték, hogy a kész tészta morzsái ne okozzanak problémát az ISS érzékeny berendezéseiben, légszűrőiben. A mostani prototípushoz egy, ezen sütihez készült tálca szolgál, ám később más élelmiszerek sütéséhez is alkalmas tálcákkal gyárthatják majd. A tavalyi teszt során a Double Tree tésztáját készítették el az ISS fedélzetén. Mivel a tészta készítésének gondjaira a sütő önmagában nem nyújt megoldást, a későbbi, hosszú távú űrutazásoknál még ez a kérdés is válaszra vár. (Feltehetően előre kevert tésztákkal, amiket fagyasztva lehetne tárolni.) Jelenleg az ISS fedélzetén korlátozott a fagyasztási kapacitás (és azt is alapvetően a biológiai kísérletek mintáinak tárolására használják), így az űrsütő jelenleg még csak munkát, és nem desszertet ad az űrhajósoknak. Akárhogyan is alakul a tesztelésre szánt szerkezet, a jövő űrhajósainak talán otthonosabbá teszi majd a környezetet a helyben sült finomság.
Elindult a NASA és a SpaceX közös missziója 4 űrhajóssal a fedélzeten
Az ISS parancsnoka elárulta, hogy mi az a kérdés, amit a leggyakrabban feltesznek az asztronautáknak
Így "cserélnek elemet" a Nemzetközi Űrállomáson
(Fotó: Pixabay, IRS Stuttgart)