A csillagászok megtalálták több szokatlan rádiókitörés, FRB forrását

2021 / 05 / 21 / Felkai Ádám
A csillagászok megtalálták több szokatlan rádiókitörés, FRB forrását
A nemzetközi csillagászcsoport nyolc FRB-t (hogy mi ez pontosan, arról lásd a lenti keretes írásunkat) követett vissza a forráshelyére.

Mivel ezek a jelek iszonyatosan gyorsak, ezért a feladat nem volt könnyű, de a Hubble képelemzési módszerével sikerült beazonosítani a távoli galaxisokat, ahonnan ezek a jelek származnak. Sőt nem csak magukat a galaxisokat, de ez utóbbiakon belül is a pontos kiindulási pontokat. Az ezzel kapcsolatos tanulmányt pedig a The Astrophysical Journal már el is fogadta közlésre – számol be róla a CNN.

FRB

Az FRB (fast radio burst) olyan múló impulzus, mely a milliszekundum törtrészétől egészen néhány milliszekundumig tarthat. A jelenség mögött valamiféle nagy energiájú, de jelenleg még nem tisztázott asztrofizikai folyamat áll. Az FRB-k a mi galaxisunkon kívülről érkeznek, és a kiindulópontjukon hihetetlen energiával rendelkeznek. Egy-egy rövid (tehát akár az egy milliszekundum időtartományt sem elérő) impulzus annyi energiával rendelkezik a forrásánál, mint amennyit a mi csillagrendszerünk napja egy évszázad alatt bocsát ki. Persze mire a jel hozzánk elér, sokat veszít az erejéből: a mi naprendszerünkben egy FRB körülbelül olyan erős, mint egy hipotetikus, Holdról érkező mobiltelefonjel ezred része. Az első FRB-t 2007-ben fedezte fel Duncan Lorimer és a tanítványa, David Narkevic. Az FRB-k eredetéről semmit sem tudunk, a magyarázatok a szuper sűrű neutroncsillagok összeolvadásától kezdve a hihetetlen fejlett idegen civilizációk mesterkedéséig széles palettán mozognak.

2007 óta közel 1000 hasonló jelet fedeztek fel, és eddig összesen 15 esetben sikerült visszakövetni a forrást – mind a 15 FRB távoli, fiatal és tömegében jelentős galaxisból indult ki. 5 jel pedig úgynevezett spirálgalaxisból származik, amely a Wikipedia meghatározása szerint a szabályos galaxisok egyik fő csoportja, melyeknél a galaxismagot lapos korong veszi körül, amelyben spirálkarok (ezeknek mindjárt lesz még jelentősége) helyezkednek el. A tejútrendszer, ahol a mi naprendszerünk is található, például ilyen spirálgalaxis.

A beazonosított FRB-k tőlünk 400 millió és 9 milliárd fényévnyi távolságok közt elhelyezkedő spirálgalaxisok karjaiból erednek. Ezeknek a fentebb említett spirálkaroknak a jelentősége abban áll, hogy itt formálódnak a csillagok. A kutatók elmondása szerint a Hubble olyan érzékeny, hogy olyan dolgok is azonosíthatóak a segítségével, amelyeket egy földi teleszkóp képtelen lenne érzékelni – például a Hubble révén vált beazonosíthatóvá bizonyos galaxisok esetén a spirálkarok megléte is. Ezeken a karokon belül pedig a legfényesebb régiók adnak otthont a legfiatalabb, legnagyobb tömegű csillagoknak, majd ahogy távolodunk ettől a régiótól, egyre öregebb csillagokat találunk, melyek már nem ragyognak olyan fényesen. Magyarán az FRB spirálkaron belüli eredőpontja fontos nyomokkal szolgál arról, hogy mi okozhatja ezeket a jelenségeket.

A mostani kutatás szerint a rádiójelek egy olyan zónából érkeznek, ahol a csillagok már nem túl fiatalok, de még nem is igazán öregek. Ennek az a jelentősége, hogy (amint arról a fentebbi, keretes írásunkban már szó esett) korábban úgy vélték, hogy az FRB-ket talán fiatal, szuper sűrű neutroncsillagok összeolvadása okozhatja. Ugyanakkor ilyesmi a spirálkarok azon zónájában történik, ahonnan tehát az új tanulmány szerint nem érkeznek ilyen jelek. A mostani adatok alapján a kutatók arra jutottak, hogy a beazonosított FRB-k nagy valószínűséggel magnetárokból erednek. Ez utóbbi a Wikipedia szerint olyan neutroncsillag, melynek rendkívül erős a mágneses tere, és ez a tér hozza létre azt az óriási elektromágneses sugárzást, mely részben a röntgen-, részben pedig a gamma tartományba esik. Tavaly egyébként felfedeztek egy FRB-t, mely a galaxisunkon belülről eredt, és ennek a forrása egy olyan régió, ahol épp ilyen magnetárok találhatóak. Erről a lentebbi cikkünkben írtunk részletesebben, és a mostani felfedezés tehát ezt a magnetár-teóriát erősíti meg.

Titokzatos rádiókitörést észleltek a Tejút belsejéből Egy csapat csillagász még áprilisban rövid, erőteljes rádióhullám-robbanást észlelt a világűrből, majd azt is azonosították, hogy honnan érkezett: egy hatalmas objektumból a saját galaxisunkban. Ez az első eset a történelemben, hogy a tudósok képesek pontosan meghatározni egy FRB kitörés forrását, és egyben ez a forrás van eddig a legközelebb a Földhöz.

A tanulmányban ismertetett FRB-k a jelenlegi elképzelés szerint tehát fiatal magnetárokból erednek, melyek később neutroncsillaggá válhatnak. Ezeknek az erősen mágneses égitesteknek a felszínén mindenféle kitörések és mágneses folyamatok zajlanak, melyek felelősek lehetnek a rádiójelek kibocsájtásáért.

Hozzá kell azért tenni, hogy minél több ilyen jelet figyelnek meg a kutatók, annál sokfélébbnek tűnnek, magyarán a többféle jelet többféle okra lehet visszavezetni, nem kizárólag a magnetárokra. Ugyanakkor a mostani, illetve a jövőben fellőni tervezett rádióteleszkópok segítségével ezek forrása is meghatározhatóvá válhat majd.

(Kép: Pixabay)

További cikkek a témában:

Ahogy egyre többet tudunk az ismeretlen, űrből érkező jelekről, úgy válnak egyre titokzatosabbakká Sikerült találni egy 157 napos ciklusban ismétlődő jelet, ez a második ismétlődő FRB, amit ismerünk. A helyzet azonban most csak zavarosabb, mint annak előtte.

Az eddigi legnagyobb rádióhullám-kitörést észlelték a csillagászok Mivel a neutroncsillagokról szóló hírek világában nincs olyan, hogy túl sok, itt a menetrendszerű heti felfedezés. Áprilisban a csillagászok rendkívül intenzív rádióhullám-kitörést észleltek az SGR 1935+2154 néven ismert galaktikus magnetárból.

Eltűnt az Univerzum fele, de szerencsére megtalálták A normális, hétköznapi anyag az Univerzum öt százalékát adja a számítások szerint, amivel csak az volt eddig a probléma, hogy a felét nem találta senki. Most viszont egy csapat tudós ráakadt, méghozzá az űrből érkező, rejtélyes rádiójelek segítségével.


Szextechnológiai innovációk, amiket már ma ki lehet próbálni
Szextechnológiai innovációk, amiket már ma ki lehet próbálni
A virtuális valóság ebben az iparágban például már nem is annyira virtuális.
Visszatérés a tett helyszínére az első sikeres aszteroidaeltérítő misszió folytatásában
Visszatérés a tett helyszínére az első sikeres aszteroidaeltérítő misszió folytatásában
A DART misszió során kimozdíttak pályájáról egy aszteroidát. A küldetés azonban még közel sem ért véget. A második felvonásban a szondához magyar szakértők kalibrálják a kamerákat.
Ezek is érdekelhetnek
HELLO, EZ ITT A
RAKÉTA
Kövess minket a Facebookon!
A jövő legizgalmasabb cikkeit találod nálunk!
Hírlevél feliratkozás

Ne maradj le a jövőről! Iratkozz fel a hírlevelünkre, és minden héten elküldjük neked a legfrissebb és legérdekesebb híreket a technológia és a tudomány világából.



This site is protected by reCAPTCHA and the Google Privacy Policy and Terms of Service apply.