A Bitcoin életében a felezés nem más, mint a rendszer kiszolgálásán önkéntes alapon dolgozó, úgynevezett bányászoknak adott jutalom ötven százalékos csökkenése, egy előre meghatározott változás, ami négy évente történik meg. A máig ismeretlen alkotó, Satoshi Nakamoto ezzel több legyet ütött egy csapásra, hiszen a bányászokhoz, rajtuk keresztül a piacra kerülő mennyiség csökkentésével fontos lépést tett a kriptopénz inflációja ellen, illetve - sok befektető reménye szerint - elérte azt is, hogy az árfolyam hosszú távon növekedjen.

A Bitcoin 2009-es indulásakor 50 BTC jutalom ütötte a markát annak, aki előállított egy blokkot, vagyis jóváhagyott egy feljegyzést, ami több tranzakció adatait is tartalmazta. Majd 2012. november 28-án bekövetkezett az első felezés, ekkortól már csupán 25 BTC járt ugyanazért a munkáért, 2016. július 9-én jött a második felezés, azóta 12,5 BTC volt a jutalom, 2020. május 11-én pedig elérkeztünk a harmadikhoz, immár 6,25 BTC-re számíthatnak minden blokk után a bányászok.

Persze Satoshi nem láthatta előre, hogy éppen a koronavírus-járvány okozta gazdasági válság során lesz a harmadik, előre meghatározott felezés, talán mégis sorsszerű, hogy miközben a FED irdatlan pénznyomtatásba kezdett, a semmiből előállítva több ezer milliárd dollárt, a bitcoin piacra kerülő mennyisége a felére csökken, ezzel növelve a kriptopénz értékét.

Nem csupán a kriptopénzek iránt elfogult kockák, mint például a jelen cikk szerzője látja úgy, hogy az USA, és számos további állam válságkezelése elértékteleníti a klasszikus nemzeti valutákat, nemrég egy legendás Wall Street-i befektető, Paul Tudor is bitcoinba fektette húsz milliárd dolláros tőkealapjának közel két százalékát, ugyanebből a megfontolásból.

Mindösszesen 21 millió bitcoin létezhet, egyetlen eggyel sem több, ez szintén olyasmi, amit az alkotó előre meghatározott, ezzel szemben egy olyan úgynevezett fiat, vagyis rendeleti pénzből, mint például az amerikai dollár bármennyi lehet, hiszen csak egy gombot kell megnyomni ahhoz, hogy növeljük a mennyiségét.

Nem nehéz kitalálni, hogy ez inflációhoz vezethet, arról nem is beszélve, hogy az ezekbe a pénzekbe vetett bizalmat is folyamatosan erodálja a korlátok nélküli nyomtatás. Mindez persze nem jelenti azt, hogy a bitcoin lenne a megoldás a gazdaságok minden bajára, az viszont megkérdőjelezhetetlen, hogy a véges, és csökkenő ütemben piacra kerülő mennyiség elejét veszi az inflációnak, és -ha az érdeklődés növekszik- akkor az árat is felhajtja.

Sietve hozzá kell tennünk, hogy a bitcoin még távolról sem alkalmas arra, hogy átvegye bármelyik fiat pénz helyét, ennek számos oka van. Az első, és talán legfontosabb az, hogy még mindig nem kellően felhasználóbarát, annak ellenére sem, hogy viszonylag egyszerű kezelni egy úgynevezett kriptopénz tárcát. A tárcánk címe, amit meg kell adnunk, ha bitcoint várunk valahonnan egy hosszú karaktersor, számok és betűk egymásutánja, bár könnyű kimásolni, majd beilleszteni például egy e-mailbe, ez mégis nehézkesnek tűnik az átlag felhasználó számára.

Arról nem is beszélve, hogy a bitcoin árfolyamának ingadozása, az úgynevezett volatilitás óriási, akár egy óra leforgása alatt is 5-10, vagy akár 20%-ot is csökkenhet, vagy akár nőhet az értéke. Márpedig meginni egy csésze kávét nem könnyű úgy, hogy a rendelés pillanatától a fizetésig változik a pénzünk értéke. Ha mindez nem lenne elég, akkor még azt is látnunk kell, hogy a Bitcoin komoly áteresztőképesség problémákkal néz szembe, a világszerte ismert VISA például másodpercenként több ezer tranzakciót képes lebonyolítani, a Bitcoin legfeljebb hetet. Persze van már megoldás, azonban a másodlagos rétegnek szánt, a tranzakciókat gyorsítani hivatott Lightning Network még nem kellően kiépült ahhoz, hogy megoldja a problémát.

Hosszú út áll még a bitcoin, és általában a kriptopénzek előtt, amíg képesek lesznek a hétköznapokban is alternatívát nyújtani a fiat pénzek helyett, azonban vannak olyan előnyeik, amik stabilabb, kiszámíthatóbb gazdasághoz vezethetnek.

(Fotó: QuoteInspector.com)