"A gazdag országok a bolygó népességének csupán tizenhat százalékát adják, mégis felvásárolták a vakcinák hatvan százalékát"
2021 / 02 / 05 / Perei Dóra
Félreértés ne essék, a jóléti államok sem dúskálnak a vakcinában, ellenben számos országnak egyáltalán nem, vagy csupán elenyésző mennyiség jutott belőle. Nyilván minden kormány a saját állampolgárai érdekeit képviseli, ám szakértők szerint még gazdasági szempontból is érdemes lenne megfontolni egy, az egész világon átívelő oltóprogramot.

Az oltóanyagért folyó verseny legszembetűnöbb példája, hogy amíg a hírek szerint Izrael kétszer annyit fizethetett a Pfizernek a vakcinákért, mint az Európai Unió, az USA pedig a New York Times szerint négyszer annyi oltóanyagot vásárolna, mint amennyi elegendő lenne lakosságának beoltására, addig a fejlődő országok többsége legkorábban 2023-ra juthat vakcinákhoz. A Duke Egyetem legújabb felmérése szerint ugyanis az oltóanyagok több mint hatvan százalékát a gazdag országok kötötték le, holott ezek népessége mindössze tizenhat százalékát adja a világnak. Andrea Taylor, az egyetem kutatója, - aki maga is részt vett az adatok elemzésében - szerint noha egy országban sem állnak hegyekben az oltóanyagok, a tehetősebbek már annyit lefoglaltak, hogy a szegényebbeknek legrosszabb esetben éveket kell várniuk a sorra kerülésre.

Természetes nyájimmunitás vagy vakcináció? Melyik jobb, kontrollálhatóbb, hatásosabb és biztonságosabb? A szakemberek mostanra több stratégiát kigondoltak a COVID-19 járvány terjedésének lassítására, illetve megállítására. Ezek között szerepelt a nyájimmunitás elérése, vagyis a járvány elengedése. Bár egyre több az oltóanyag, az ötlet még most is gyakran szóba kerül, és mindig akadnak olyanok, akik szerint a járvány hamarabb véget érhet, ha a vírus szabad utat kap az egészséges és fiatalabb korosztályban.

"A gazdag országoknál landol a készlet java"

Erről Tedrosz Adhanom Gebrejeszusz, az Egészségügyi Világszervezet (WHO) főigazgatója beszélt múlt pénteki genfi sajtótájékoztatóján. Tedrosz arra kérte az országvezetőket és a gyógyszergyártókat, hogy hagyjanak fel a COVAX nemzetközi kezdeményezés rovására kötött kétoldalú megállapodásokkal. A WHO által létrehozott COVAX program ugyanis megalakulása óta a védőoltás méltányos elosztását szorgalmazza, és fellép annak érdekében, hogy a kis és közepes jövedelmű országok egyenlően részesüljenek a koronavírus elleni vakcinákból. A WHO azt is bejelentette, hogy a COVAX kezdeményezéshez a 2021-re igényelt hétmilliárd dollárból hatmilliárd már összegyűlt. Az összeget a fejlődő országok megsegítésére fordítják, egészen pontosan kilencvenkét érintett országnak segítenek az oltóanyag beszerzésében, hiszen saját erejükből vagy csak korlátozottan, vagy egyáltalán nem lennének képesek erre. És hogy kik állnak elsőként sorba a vakcináért? Az Amerikai Egyesült Államok, az EU-tagállamok, Svájc és Izrael. Az igazgató szerint etikailag is elfogadhatatlan, hogy a gazdagabb országokban még az egészséges fiatalokat is előbb beoltják a szegény országok egészségügyi dolgozóinál vagy veszélyeztetett korú lakosainál. Hozzáteszi: ezzel egyrészt kockára teszik a legkiszolgáltatottabb réteg életét, másrészt hozzáállásukkal a járvány még inkább elhúzódik.

Attól, hogy egy országban visszaszorítják a koronavírust, rengeteg helyen továbbra is fenn kell tartani a korlátozásokat, ezzel pedig a gazdasági károk is súlyosbodnak.

Utóbbit ráadásul az egész világ megérzi majd, nem csak a járvány sújtotta országok. A WHO főigazgatója példaként egy tanulmányt említett, ami szerint a vakcina igazságos elosztása tíz magas jövedelmű ország számára csak 2021-ben százötvenhárom milliárdos bevételt generálhat, ami 2025-ig négyszáz-hatvanhatmillióra nőne. Vagyis a szolidaritás a gazdaság szempontjából is célszerű lépés lenne. Az elosztási egyenlőtlenségek persze nem érték váratlanul a COVAX szakembereit, de igyekeznek mérsékelni a hatását. Többek között azzal, hogy 2021 végére kétmilliárd adagnyi oltóanyagot osztanak szét igazságosan az országok között. A tervük szerint első lépcsőben a program száznyolcvanöt országában a népesség három százalékát beoltották volna, míg a másodikban húsz százalékot. Ehelyett most azt látjuk, hogy a tehetősebb országok a nyájimmunitás minél gyorsabb elérésére koncentrálnak, és hatvan-hetven százalékos beoltottságot tűztek ki célul saját határaikon belül. Az Európai Bizottság például nyárig szeretné elérni a hetven százalékos átoltottságot az Európai Unión belül.

Van megoldás a vakcinahalmozásra, csak vegyünk példát a norvégokról

Jogvédők szerint a gyógyszergyárak is tehetnének a gyorsabb és szélesebb körű oltóprogramokért: meg kellene osztaniuk a WHO-n keresztül a vakcinához kifejlesztett technológiájukat, hogy ezáltal újabb gyártók is piacra léphessenek. A szövetség szerint ez a lépés már csak azért is indokolt lenne, mert

a Pfizernek, a Modernának és az Astrazenecának összesen körülbelül ötmillió dollárnyi támogatást dobtak össze különböző kormányok.

Lawrence Gostin, Georgetown egészségjogi professzora szerint az USA-nak szövetségre kellene lépnie a világ legfejlettebb országaival, és - miután saját egészségügyi dolgozóikat és a veszélyeztetett korosztályt beoltották -, át kellene adniuk többletkészletüket a COVAX-nak, ahol elosztanák a vakcinákat a szegényebb országok veszélyeztetett korú lakosai között. Gostin szerint etikai és politikai megfontolásból az államok kötelessége mindenekelőtt saját polgárainak beoltása, legalábbis egy pontig. Taylor is összetettnek látja a problémát, így szerinte emiatt nem létezik egyszerű megoldás. És bár a szükség azt kívánná, hogy a szegényebbeknek is juttassanak az oltóanyagból, nehéz elképzelni, hogy ezt bármelyik kormány megtenné, miközben még a saját országában sem oltottak be mindenkit. Norvégia azonban mégis meglépte ezt, Dag-Inge Ulstein, az ország terület- és vidékfejlesztéséért felelős miniszterének bejelentése szerint ugyanis náluk egyszerre, fokozatosan indul majd az oltás és a vakcinák elosztása - írja a Vox. A norvég kormány döntése alapján egyszerre etikai és önös érdek, hogy az emberek az alacsony jövedelmű országokban is a lehető leghamarabb hozzáférjenek a vakcinákhoz, máskülönben nagyon hosszú időnek kell eltelnie, mire ezek az országok a lakosság kellő részét beolthatják. Most tehát a többi országon a sor, hogy kövessék a norvég példát.

További cikkek a témában:

A mobilunkkal fogjuk igazolni, hogy megkaptuk az oltást Jegyet, bérletet, oltási könyvet kérjük szépen felmutatni! A Microsoft és az Apple is dolgozik az ügyön.

Mikor kaphatunk végre megfázás elleni oltást? Egy olyan világban élni, ahol a hideg idő nem jelent egyet a megbetegedéssel, orrfújással, fájó torokkal, a kutatók szerint nem lehetetlen elképzelés.

Igencsak furcsa teória kezdett el terjedni a koronavírus-vakcináról A koronavírus terjedése óta már nem először boronálják össze a járványt az 5G-technológiával, ám a legújabb elméletet nem orvosok cáfolták meg, hanem zenészek.

(Fotó: Pixabay)


Kövesd a Rakétát a Facebookon is!
Kövess, üzenj, kommentelj a Rakéta Facebook oldalán!
Ismerd meg a ROADSTER magazint!
AUTÓK - DESIGN - GASZTRO - KULT - UTAZÁS - TECH // Ha szereted a minőséget az életed minden területén, páratlan élmény lesz!
Ezek is érdekelhetnek
HELLO, EZ ITT A
RAKÉTA
Kövess minket a Facebookon!
A jövő legizgalmasabb cikkeit találod nálunk!

Hírlevél feliratkozás

Ne maradj le a jövőről! Iratkozz fel a hírlevelünkre, és minden héten elküldjük neked a legfrissebb és legérdekesebb híreket a technológia és a tudomány világából.