Természetes nyájimmunitás vagy vakcináció? Melyik jobb, kontrollálhatóbb, hatásosabb és biztonságosabb?
2021 / 01 / 23 / Perei Dóra
Természetes nyájimmunitás vagy vakcináció? Melyik jobb, kontrollálhatóbb, hatásosabb és biztonságosabb?
A nyájimmunitás támogatói általában azzal érvelnek, hogy az oltáshoz képest így olcsóbban és gyorsabban megvalósítható a népesség immunizálása, vagy hogy a vírus önmagában természetesebb és erősebb védettséget jelent a vakcinánál, ráadásul kevésbé kockázatos is az ismeretlen/új technológiájú oltásoknál. Az alábbiakban végigvesszük ezen felvetéseket, de spoiler alert: a rendelkezésünkre álló információk alapján egyik sem tűnik megalapozottnak.

Tedros Adhanom Ghebreyesus, az Egészségügyi Világszervezet vezetője - és a járványkutatók többsége - szerint a történelem során még egyszer sem fordult elő, hogy a természetes nyájimmunitás stratégiája mellett döntöttek volna egy járvány megfékezésénél, nemhogy egy világjárvány esetén. Ez ugyanis tudományos és etikai szempontból egyaránt számos problémához vezetne.

A mobilunkkal fogjuk igazolni, hogy megkaptuk az oltást Jegyet, bérletet, oltási könyvet kérjük szépen felmutatni! A Microsoft és az Apple is dolgozik az ügyön.

A COVID-19-járvánnyal kapcsolatban már az is többször elhangzott, hogy hasonló válsághelyzetekben nem pusztán a közvetlen egészségügyi megfontolásokat kell mérlegelni, hanem például a gazdasági hatásokat és a közvetett egészségügyi következményeket is. Magyarán, hogy vajon valóban hatásos módszer-e - egy amúgy is hosszú ideig tartó lezárás után - az emberek mozgásának további mérséklése a vírus terjedésének lelassítására. Arról nem beszélve, hogy az ezzel járó gazdasági visszaesés szintén kihat a lakosság mindennapjaira, pénzügyi helyzetére és egészségi állapotára, gondolunk itt az elmaradt műtétekre, szűrővizsgálatokra. Ezek elég ésszerű érvnek hangzanak ahhoz, hogy a szakértők mérlegeljék a szigorú járványvédelmi intézkedéseket, és megpróbáljanak egyfajta egyensúlyt teremteni annak tekintetében, hogy mi milyen kockázattal és milyen haszonnal jár. Hogy az ez az egyensúly mennyire törékeny, azt jól bizonyítják azok az - elsősorban politikai nyilatkozatok -, amelyek nyíltan támogatják a fertőzés fiatalok körében való terjedését, sőt ezt tekintik követendő stratégiaként, mint amit például Scott Atlas, Donald Trump egyik tanácsadója tett még ősszel. Az efféle megnyilvánulások egyrészt túllépik a még elfogadható kockázat határát, másrészt egyáltalán nem jelentenek hatékony módot a járványkezelésre.

Valójában senki sem védett

A New York Times szerint Atlas hatalmasat tévedett, amikor "jónak" címkézte a fiatalok megfertőződését a koronavírussal, hiszen a járvány a fiatalabb korosztályból is sok áldozatot szedett, másrészt a túlélők is hosszú távú egészségügyi következményekkel állnak szemben.

És minél többen megfertőződnek, annál nagyobb az esélye a ritka, különösen súlyos szövődmények kialakulásának.

Persze bizonyos kockázati tényezők fokozzák a súlyos betegség kialakulását a vírus következtében. Ide tartozik például a túlsúly és a cukorbetegség, de azt is megfigyelték, hogy a vírus általában kevésbé veszélyes a fiatalabbakra és a nőkre. De (és ezt nem lehet eléggé hangsúlyozni), a teljesen egészségesnek tűnő fiatalok közt is előfordultak halálos esetek, az orvosok pedig egyelőre nem tudják megmondani, hogy kinél milyen súlyosságú szövődményekkel jár a fertőzés.

Egy több mint háromezer fős vizsgálat során kiderült, hogy a kórházba kerülő fiatalok között jelentős arányban fordulnak elő nagyon súlyos esetek. A kutatás során vizsgált tizennyolc-harmincnégy év közötti korosztály húsz százaléka intenzív osztályra került, három százalékuk pedig nem élte túl a fertőzést. Míg más vizsgálatok során olyan, az immunrendszer működését érintő génvariánsokat találtak, amelyek kortól függetlenül hajlamosítanak súlyosabb betegségre. Való igaz, hogy a fertőzöttek túlnyomó része nem szorul kórházi kezelésre, az oda kerülők többsége pedig nem kerül intenzívre vagy hal meg. Mégsem jelenthetjük ki, hogy A vagy B korosztály tagjai teljes biztonságban érezhetik magukat, vagyis, hogy ők biztosan nem lesznek súlyos betegek. A nyájimmunitás természetes úton való elérése ráadásul jóval nehezebb, mint amilyennek tűnik. A brazíliai Manaus városa a legnagyobb település volt, ahol korlátozások nélkül terjedt a járvány: a kétmilliós városban mostanra a becslések szerint negyvennégy-hatvanhat százalék átesett a fertőzésen, vagyis lehetséges, hogy itt már elérték a nyájimmunitáshoz szükséges szintet. Csakhogy ehhez a - járványos időszakban - négyszeres halálozási ráta kellett a szokásoshoz értékekhez képest. És ez még csak egyetlen város.

Követhetőség

A nyájimmunitás elmélete az esetek többségében a vakcinációs kampányok, egészen pontosan annak megítélése kapcsán merül fel, hogy a lakosság hány százalékát kell beoltani a járványos előfordulások megszűnéséhez, illetve, hogy azok is védettek legyenek, akik koruk vagy egészségi állapotuk miatt nem beolthatók.

Oltás esetén pontosan lekövethető, hogy állnak a cél elérésével, hiszen jegyzik, hogy hányan kaptak vakcinát.

Ellenben azzal kapcsolatban, hogy  vajon hányan esetek át természetes úton a fertőzésen, a világ összes országában a szakértők csak nagy hibahatárú, pontatlan becsléseket készítettek. A kapott adatok ráadásul a legtöbb régióban (néhány, Manaushoz hasonló centrumot kivéve), messze elmaradnak a járványkutatók által a SARS-CoV-2 kapcsán megállapított minimális nyájimmunitástól, ami hatvan százalékos átfertőzöttséget jelent. Az USA-ban az elmúlt időszakban a fertőzésen átesettek száma átlépte a kilencvenegymilliót, ami huszonhét százalékos átfertőzöttséget jelent (de az sem kizárható, hogy a valódi szám ennél jóval alacsonyabb). Hogy ez miért fontos? Nos, mert ebből látszik, hogy az ország még a nyájimmunitáshoz szükséges arány felét sem érte el, mindennek pedig lassan egy éve, miközben mostanra több mint háromszázharmincezren meghaltak. A természetes nyájimmunitás ráadásul országos szinten kevéssé értelmezhető: az amerikaiak huszonhét százaléka egy becsült átlagérték, a való életben azonban vannak ennél sokkal jobban és sokkal kevésbé átfertőzött közösségek. Szintén probléma, hogy még nem tudjuk, hogy a természetesen szerzett immunitás mennyi ideig véd az újrafertőződés ellen.

Úgy tűnik, a Pfizer oltása a koronavírus új változataitól is véd Van minek örülni, egy új tanulmány szerint a Pfizer és a BionTech Covid19 elleni vakcinája a vírusnak mind a brit, mind a dél-afrikai változata ellen is hatásos.

Persze az oltások kapcsán egyelőre kérdéses, hogy ezek mennyire tartós hatásúak, de az legalább pontosan dokumentálható, hogy ki mikor kapta meg az oltást, így a fertőzések jobban monitorozhatók, és hamarabb kiderülhet, ha mondjuk felbukkan egy, az oltást megkerülni képes vírusvariáns, vagy lejár a védettség. Mindez a természetes fertőzések kapcsán sokkal nehezebben követhető, hiszen a fertőzöttek többségét nem látja orvos, így egy azonosított fertőzés esetén általában nem lehet tudni, hogy az illető korábban találkozott-e a vírussal. Egyes járványkutatók továbbá azt is megjegyzik, hogy a járvány elengedése nem jelenti automatikusan a járványhelyzet végét. A kívánt szint elérésével nem állnának meg az újabb fertőzések, mindössze annyi történne, hogy minden újabb fertőzött átlagosan kevesebb mint egy újabb embert fertőzne meg. Ám ha tegyük fel egymillió aktív fertőzött van, ez még mindig nagyon sok újabb fertőzöttel jár.

Az oltásokkal kapcsolatban az ugyan még nem bizonyított, hogy a fertőzőképességet is mérséklik (utalnak erre jelek, de egyelőre még vizsgálják), de az már korábban kiderült, hogy a később súlyosabbá váló betegekben magasabb a vírusszint már az elején, a fertőző időszakban is, és így nagyobb eséllyel adják tovább a fertőzést. Az oltások pedig igazoltan hatásosak a súlyos esetek számának minimalizálásában, ami a fertőzőképesség szempontjából is ígéretes.

A nyájimmunitás gyorsabban és kontrollálhatóbban elérhető vakcinációval,

ráadásul jóval biztonságosabb is, mint átesni a fertőzésen. A védőoltások hatékonyságában sokan azért kételkednek, mert az oltóanyagokat elképesztően gyorsan, kevesebb mint egy év alatt fejlesztették ki. Ugyanakkor magán a módszeren a szakértők már négy évtizede dolgoznak , ez idő alatt pedig értelemszerűen rengeteg vonatkozó kísérletet lefolytattak, még akkor is, ha az embereken alkalmazható terápiáig csak mostanra jutottak el. Az mRNS-vakcinák sajátossága, hogy olyan molekulákat juttatnak a szervezetbe, amelyekről a vírus kiválasztott fehérjéje szintetizálódik az emberi sejtekben. Ez elsőre talán riasztónak hangzik, illetve a géntechnológiai megoldásokkal szemben van egy alapvető bizalmatlanság, leginkább a hosszú távú hatásokat érintő hiányos ismeretek miatt.

A virológusok szerint azonban ha belegondolunk, a vírus is pontosan ugyanezt teszi, csak sokkal radikálisabban. A vírus fehérjekapszulája tizenkét funkcionális gént tartalmaz, ezeket juttatják be az emberi sejtekbe, hogy a fehérjeszintetizáló rendszer segítségével elkészítse saját másolatait. Ennek során a sejtek minden energiájukat a vírus gyártására fordítják, emiatt nem tudják megfelelően ellátni saját feladataikat. Ez, valamint a vírusfehérjéket megtámadó immunrendszer teszi beteggé a fertőzötteket.

Az új típusú vakcinák viszont csak egy gént juttatnak be a sejtekbe, a koronavírus burkának tüskefehérjéjét kódoló RNS-szakaszt.

Ezt az izomsejtek előbb legyártják, majd kifejezik magukon. Ezt észleli az immunrendszer, majd ennek hatására antitesteket termel ellene. Az antitestek ezután gyorsan mozgósítják az immunrendszert akkor is, ha a tüskefehérje a vírussal kerül a szervezetbe. Az oltás nyomán tehát a sejtek kevésbé terhelődnek, és nem keletkeznek teljes, működőképes, és replikálódni tudó újabb vírusváltozatok (mint a természetes fertőzéskor), az immunvédelem azonban az eddigi kutatások szerint hasonlóan magas szintű vagy még magasabb, mint a fertőzés után. Plusz a vakcinák nem betegítenek meg, és csak mérsékelten, átmenetileg okoznak mellékhatásokat. A szakértők szerint ráadásul, ha az mRNS bekerül a sejtbe, akkor vagy végrehajtja feladatát, azaz létrejön az általa kódolt fehérje, vagy nem, de kárt nem tehet a szervezetben.

Nem tud beépülni az emberi genetikai kódba, és a szervezetben csak pár napig életképes, mivel az RNS nem stabil (ezért is kell alacsony hőmérsékleten tárolni).

Vagyis a legrosszabb, ami történhet, hogy nem vált ki védettséget, de a többi felvetésnek nem sok realitása van. Nem úgy, mint a fájdalomcsillapítóként használt, úgynevezett kismolekulás gyógyszerek, amelyeket előszeretettel fogyasztunk, és amelyek sokkal többféle módon hathatnak a sejtekre.

További cikkek a témában:

Mikor kaphatunk végre megfázás elleni oltást? Egy olyan világban élni, ahol a hideg idő nem jelent egyet a megbetegedéssel, orrfújással, fájó torokkal, a kutatók szerint nem lehetetlen elképzelés.

Hogyan hatnak a COVID-19 ellenes vakcinák és miért oltassuk be magunkat? Egyórás ismeretterjesztő videó laikusoknak is érthető nyelven arról, hogy miért emberi kötelesség beoltatni magunkat, mit tudnak a harmadik generációs oltások, mi a különbség a Pfizer, a Moderna, az orosz és a kínai vakcinák között, és miért kell megállítani a járványt.

Igencsak furcsa teória kezdett el terjedni a koronavírus-vakcináról A koronavírus terjedése óta már nem először boronálják össze a járványt az 5G-technológiával, ám a legújabb elméletet nem orvosok cáfolták meg, hanem zenészek.

(Fotó: Getty Images Hungary, Pixabay)


Igényes és férfias történeteket keresel? A Roadstert neked írjuk!
Olvass bele az egyik legszínvonalasabb hazai magazinba, szeretni fogod! A Roadster egy fantasztikus utazás az élet legjobb területein...
Kövesd a Rakétát a Facebookon is!
Kövess, üzenj, kommentelj a Rakéta Facebook oldalán!
Ezek is érdekelhetnek
HELLO, EZ ITT A
RAKÉTA
Kövess minket a Facebookon!
A jövő legizgalmasabb cikkeit találod nálunk!

Hírlevél feliratkozás

Ne maradj le a jövőről! Iratkozz fel a hírlevelünkre, és minden héten elküldjük neked a legfrissebb és legérdekesebb híreket a technológia és a tudomány világából.