A gazdag országok felelhetnek a pandémia elhúzódásáért
2021 / 05 / 27 / Perei Dóra
A gazdag országok felelhetnek a pandémia elhúzódásáért
Hogy elkerüljék a létező legrosszabb forgatókönyvet, miszerint csak a vagyonos országok juthatnak oltóanyaghoz, még a világjárvány kezdetén megalakult a COVAX, az ENSZ humanitárius oltási programja, 2020 őszén pedig fel is állították első vállalásukat: 2021 végére kétmilliárd vakcinát vásárolnak, és tesznek elérhetővé a fejlődő országok számára.

A dolgok azonban nem a szervezet reményei szerint alakulnak, mostanáig ugyanis alig több mint hatvannyolcmillió adagot, eredeti elképzelésük 3,4 százalékát sikerült szétosztaniuk. A VOX által megkérdezett szakértők három fő okot neveznek meg a probléma kialakulásáért: pénz, oltóanyagellátás, és vakcinairigység. Az alábbiakban összefoglaljuk, mit is értenek pontosan ezek alatt. Mielőtt szó érné a ház elejét, kezdjük rögtön azzal, hogy amennyiben a Covax célkitűzése kudarcba fullad, annak oka nem az akarat vagy a próbálkozás hiánya lesz. Megalakulásuk óta ugyanis százhuszonnégy országban, Argentínától Zambiaig rengeteg országot megpróbáltak elegendő vakcinához juttatni, a gazdag országokat pedig arra ösztönözi, hogy még többet segítsenek nekik. Most viszont bajban vannak. De mi vezetett idáig?

Pénz, oltóanyagellátás, vakcinairigység

Ez a három fő ok, amit a szakértők felsoroltak Sigal Samuel-nek, a VOX újságírójának. Ugyanakkor hozzátették: ezek nem megoldhatatlan problémák.

A WHO a Covax-ot vezető három szervezet egyike. A másik kettő a Gavi Oltószövetség, a vakcinanacionalizmus következtében kialakult egyenlőtlenségek ellen küzdő koalíciót a szegény országokban élők immunizációjáért régóta dolgozó szövetség, valamint a Gates házaspár alapításával létrejött Járványos Felkészültségi Innovációk Koalíciója (Coalition for Epidemic Preparedness Innovations, CEPI). Utóbbi egy olyan alapítvány, amely állami, magán, jótékonysági és civil társadalmi szervezetek adományait veszi fel az újonnan megjelenő fertőző betegségek elleni oltások fejlesztésére irányuló független kutatási projektek finanszírozására.

A Covax lényegében egy befektetési alap, oltásokra értve. Az alapítók ötlete az volt, hogy a magas jövedelmű országok egy közös kasszát nyitnak, hogy a befolyt összegből minél több kutatási-fejlesztési projekt indulhasson oltóanyagok kifejlesztésére. Ez a beruházás egyrészt növelné annak esélyét, hogy az emberek hatékony oltást kapjanak, egyúttal ingyenes oltóanyag-adagok finanszírozását is szolgálná kilencvenkét alacsony jövedelmű ország számára. Ám ahhoz, hogy minden a tervek szerint működjön, a gazdag országoknak is be kellett volna szállniuk a Covax-ba, és elköteleznie magukat amellett, hogy az alapon keresztül kapják saját oltóanyag-adagjaikat, az egyenlő elosztás szellemében. Ehhez képest több ország külön kétoldalú megállapodást kötött olyan társaságokkal, mint a Pfizer és a Moderna, hogy minél nagyobb készletet felhalmozzanak maguknak. Ahogy arról már korábban itt a Rakétán is írtunk, a problémát nem az jelenti, hogy a politikai vezetők elsőként saját polgáraikat akarták beoltatni, hanem hogy sok esetben a szükségesnél jóval több vakcinát felvásárolnak, teljesen elnyomva mindazon országokat, amelyek a világpiacon nem tudtak oltóanyaghoz jutni.

"A gazdag országok a bolygó népességének csupán tizenhat százalékát adják, mégis felvásárolták a vakcinák hatvan százalékát" A Covax nevű kezdeményezés részben azért jött létre, hogy megakadályozza a gazdag országok vakcinafelhalmozását, ehhez képest egyre nagyobb szakadék tátong a fejlett és fejletlenebb országok között.

Amanda Glassman, a Centre for Global Development globális egészségpolitikai igazgatója szerint az oltási nacionalizmus ellehetetleníti a Covax működését, ami továbbra sem rendelkezik elegendő finanszírozással ahhoz, hogy 2021 végéig annyi oltóanyag-adagot vásároljon, amely az alacsony jövedelmű országok húsz százalékának, vagyis - az egészségügyi dolgozók és a legkiszolgáltatottabb csoportok oltását fedezné. Ennek elérése érdekében még további 2,6 milliárd dollár kellene. Glassman továbbá megjegyezte, hogy ha rövid időn belül rendelkezésükre állna ez az összeg, az sem jelentené azt, hogy a következő nap mindenkit beolthatnának, a várakozási idő viszont jelentősen lerövidülne. A Gavi szóvívője szintén a Vox-nak nyilatkozott arról, hogy júniusra a Covaxnak legalább 1,6 milliárd dollárra van szüksége a jelenlegi finaszírozásuk mellett, hogy 2021 végére és 2022 elejére elegendő oltóanyagot juttathassanak a fejlődő országoknak.

Ellenkező esetben a gazdag országok ugyanúgy elszipkázhatják a vakcinákat, ahogy azt 2020-ban tették.

A másik probléma, az oltóanyagellátás akadozása, melynek oka egyrészt a már említett vakcinafelhalmozás az iparosodott államok részéről, ugyanakkor a járvány alakulása is keresztbe tehet a Covax programjának. Ez történt idén tavasszal is, miután India ideiglenesen felfüggesztette az országban gyártott AstraZeneca-vakcinák exportját - írta akkor a Reuters. A CoviShield-vakcina AstraZeneca oltóanyagának az indiai Szérum Intézet (SII) által gyártott kiadása, amiből naponta körülbelül két és fél millió dózis gyártását teszi lehetővé. A COVAX keretében is nagyrészt ezzel a vakcinával segítenék ki a szegény országokat: Elefántcsontpart és Ghána például már fél-félmillió adag indiai gyártású AstraZenecát kapott.

Azonban a Reuters forrásai szerint március végén leállt a vakcinák exportálása, mivel azokat belföldön akarták felhasználni. Ruth Faden, a Johns Hopkins Berman Bioetikai Intézet alapítója,- aki elkészítette a WHO vakcinák kiosztására vonatkozó keretrendszert - szerint itt nemcsak arról van szó, hogy minél több országban több új üzemet építsenek nagyobb termelési kapacitással. Számos mögöttes tényező koordinációja is szükséges- a technológiai know-how és a szakemberek kiküldése a rászoruló országokba, nyersanyagok biztosítása a gyártási szűk keresztmetszetek megelőzése érdekében, valamint a szellemi tulajdonjogok lazítása. Bruce Aylward, az Egészségügyi Világszervezet (WHO) vezető tanácsadója emellett hangsúlyozza, hogy nem elég pusztán növelni a termelést - a legyártott oltóanyagok jó részét el kell különíteni a Covax számára. A tanácsadó azt tartaná ideálisnak, hogy amint a vállalatok megtanulják, hogyan optimalizálják kapacitásukat, biztosítják a Covax-nak az elsődleges jogot minden olyan vakcinára, amely tervük végrehajtását segíti.

Ami pedig a vakcinairigységet illeti, Aylward szerint nem azt várják a fejlett országoktól, hogy rögtön átadják a Covax-nak a frissen beérkezett oltóanyagokat, hiszen nem biztos, hogy például garantálni tudnák az adott vakcinák megfelelő tárolását, sokkal inkább azt szeretnék, hogy ne halmozzák tovább meglévő készleteiket, és adjanak helyet másnak is a sorban. A Vox cikke az Amerikai Egyesült Államokat hozza példaként, ahol jelenleg hetvenhárommillió adag vakcina van raktárkészleten. Érdekesség, hogy júliusra a Duke Egyetem kutatói szerint az országnak valószínűleg legalább háromszázmillió felesleges dózisa lesz - és ez a becslés azt feltételezi, hogy az Egyesült Államok elegendő adagot tart fenn a gyermekek túlnyomó többségének beoltásához. Más szavakkal, minden jogosult vagy hamarosan jogosult amerikai beoltathatja magát, és akkor még mindig marad háromszázmillió adag - gyakorlatilag elegendő ahhoz, hogy extra adagot adjanak az ország minden lakójának.

"Nem a gyerekeket kellene oltani a fejlett országokban a koronavírus ellen, hanem a szegényebb országokba kéne több vakcinát szállítani.

Ott ugyanis még az egészségügyi dolgozókat sem oltották be." Ezt az Egészségügyi Világszervezet főigazgatója nyilatkozta a szervezet május tizennegyedikei ülésén. Miközben az Egyesült Államokban már engedélyezték a tizenkét-tizenöt éves korosztály beoltását a Pfizer-BioNTech vakcinájával, ahogy Európában is már oltják a koronavírus ellen a tizenhat év feletti fiatalokat is, Tedrosz Adhanom Gebrejeszusz szerint jogosan nevezhetjük "morális katasztrófának" a kialakult helyzetet. Ahogy fogalmazott: „Rengeteg gazdag országban, amelyek felvásárolták a vakcinakészletek többségét, alacsony kockázatú csoportokat oltanak be. (…) Az alacsony és közepes jövedelmű országokba eljutott oltóanyag-szállítmányokkal még az egészségügyi dolgozókat sem sikerült immunizálni, miközben a kórházakat elárasztják a páciensek, akiknek sürgősen életmentő ellátásra van szükségük.” Bár Tedrosz megérti, hogy a gazdagabb országok miért szeretnék beoltani a fiatalokat is minél hamarabb, arra kérte őket, gondolják át a helyzetet, és inkább adományozzanak oltóanyagokat a COVAX-nak. Hozzátette: csak úgy menthetnek életeket, ha egyszerre fenntartják a közegészségügyi intézkedéseket és az oltási programokat – ez a kettő ugyanis kéz a kézben jár.

Öröm az ürömben, hogy egyes országok már felismerték a helyzet súlyosságát és tarthatatlanságát, így nemrég például Svédország adományozott egymillió felesleges vakcinát a szegény országoknak. Emellett ebben a hónapban a WHO Alapítvány adománygyűjtő kampányt indított „Go Give One” ("Gyerünk, adj egyet!") néven, amely arra ösztönzi az embereket, hogy mindössze hét dollárért vásároljanak egy adag vakcinát, amivel aztán beolthatnak valakit az egyik szegény országban, természetesen a Covax programon keresztül. A Gavi szóvivője szerint a magánszemélyek körében óriási igény volt arra, hogy hozzájáruljanak ennek a fontos globális kérdésnek a kezeléséhez, ők pedig válaszul létrehozták ezt a kampányt. Ruth Faden jó ötletnek tartja a társadalmi felelősségvállalás ezen formáját, ugyanakkor megjegyezte, hogy a kisemberek hozzájárulása bár fontos, a Covax büdzséjét biztosan nem duzzaszthatja fel eléggé. Ám ez egyébként is a kormányok feladata lenne. Mindazonáltal a kampány talán felnyitja végre a világ vezetőinek szemét, és egyszer és mindenkorra véget vetnek az oltási nacionalizmusnak.

(Fotó: Getty Images Hungary, Pixabay)

További cikkek a Rakétán:

Megszületett a döntés az uniós vakcinaútlevélről, de nem minden beoltott kaphatja meg Az Európai Parlament és Tanács megállapodása értelmében csak az Európai Gyógyszerügynökség által engedélyezett vakcinákat fogják elfogadni, a más oltóanyaggal, így Sinopharm-vakcinával vagy Szputynik V-vel oltottak beengedéséről egyénileg dönthetnek az országok.

A WHO szerint a társadalom jelenleg öngólt lőne magának a vakcinaútlevél bevezetésével Vajon működhet megkülönböztetés nélkül egy vakcinaútlevél? A kérdés egyre több szakértőt foglalkoztat, közülük sokan mégsem az adatvédelemben - pontosabban annak hiányában - látják a legnagyobb rizikófaktort, hanem egy lehetséges új kasztrendszer kialakulásában, ami tovább mélyíti a társadalmi egyenlőtlenségeket.

"A gazdag országok a bolygó népességének csupán tizenhat százalékát adják, mégis felvásárolták a vakcinák hatvan százalékát" A Covax nevű kezdeményezés részben azért jött létre, hogy megakadályozza a gazdag országok vakcinafelhalmozását, ehhez képest egyre nagyobb szakadék tátong a fejlett és fejletlenebb országok között.


Kövesd a Rakétát a Facebookon is!
Kövess, üzenj, kommentelj a Rakéta Facebook oldalán!
Ismerd meg a ROADSTER magazint!
AUTÓK - DESIGN - GASZTRO - KULT - UTAZÁS - TECH // Ha szereted a minőséget az életed minden területén, páratlan élmény lesz!
Ezek is érdekelhetnek
HELLO, EZ ITT A
RAKÉTA
Kövess minket a Facebookon!
A jövő legizgalmasabb cikkeit találod nálunk!

Hírlevél feliratkozás

Ne maradj le a jövőről! Iratkozz fel a hírlevelünkre, és minden héten elküldjük neked a legfrissebb és legérdekesebb híreket a technológia és a tudomány világából.