Michael Ryan, a WHO egészségügyi sürgősségi programjának vezetője beszélt arról nemrégiben egy sajtótájékoztatón, hogy jelenleg nem ajánlott az oltás igazolásának használata az utazás követelményeként, mert egész egyszerűen a világon nem áll rendelkezésre elegendő oltóanyag, és főleg nem méltányos alapon. Hozzátette: az oltottak hivatalos igazolással történő ellátása közegészségügyi szempontból kétségkívül fontos, ugyanakkor az oltás
önmagában nem biztosíthat valakinek nagyobb szabadságot, mint azoknak, akik még várnak a vakcinára.
A WHO álláspontja alapján ez az azért sem lenne célszerű, mert arról egyelőre nincs elég adat, hogy a vakcinák milyen mértékű védettséget jelentenek a koronavírus mutációi ellen. Ahogy Ryan fogalmazott, az egyenlőtlenség és igazságtalanság még mélyebbre ágyazódhat a társadalmi rendszerben, ha továbbra is döntéseket hozunk az emberek feje felett arról, hogy mit tehetnek és mit nem, hová mehetnek és hová nem az oltottságuktól függően, hiszen nincs mindenkinek egyenlő hozzáférése a vakcinákhoz - írja a Fast Company.
A diszkrimináció veszélyeire figyelmeztet David Archard, a Nuffield bioetikai tanácsának elnöke is egy, a The Guradian-en megjelent cikkben: tekintettel arra, hogy az oltóanyag bevezetése prioritási rendszeren alapul, egyeseket hamarabb beoltanak, mint másokat. Plusz, akik úgy döntenek, hogy nem oltatják be magukat a felkínált oltóanyaggal, inkább megvárják az általuk leginkább preferáltat, ők szintén hátrányos helyzetbe kerülnek. Továbbá fennáll a veszélye annak, hogy megbélyegzik azokat a személyeket, akiknek nincs igazolásuk, ahogy azokat is megbüntethetik, akik bizonyos egyenlőtlenségek miatt már eleve hátrányos helyzetből indulnak. Az egészségügyi információkat, például az oltási nyilvántartásokat, általában az NHS tárolja. Az útlevelek adatait azonban megoszthatják külső cégekkel, így okkal merülhet fel a gyanú, hogy azok visszaélnek velük.
A vakcinaútlevél gyakorlati megvalósítása emellett etikai aggályokat is felvet, amelyekkel foglalkozni kell.
Melinda Mills professzor az Oxfordi Egyetem Leverhulme Demográfiai Tudományközpontjának igazgatója, a vakcinaútlevél használatáról és fejlesztéséről szóló jelentés egyik vezető szerzője szerint bizony akad néhány egyértelmű etikai probléma. Szerinte valahányszor ilyesmit vezetnek be, mindenekelőtt azt kell számításba venniük, hogy ki azok, akik ki lesznek zárva az adott programból. Ahogy fogalmaz, ha mondjuk holnap bevezetnének egy vakcinaútlevelet, minden olyan személyt kizárnának, akiket még nem oltottak be, vagy nem férnek hozzá a vakcinához. "Az Egyesült Királyságban az életkor alapján diszkriminálunk" - magyarázza. Az EMEA ügyvezető igazgatója, Brian Young szerint a vakcinaútlevelek nem jelenthetik az egyetlen megoldást, helyette meg kell vizsgálniuk a közlekedési és a tesztelési lehetőségeket azok számára is, akiket még nem oltottak be, így például a fiatalabb generáció tagjait.
Nem csupán az életkorral kapcsolatos aggodalmak feszélyezik ugyanakkor az angolokat, nemrégiben ugyanis több mint kétszázharmincezren aláírtak egy, a vakcinaútlevél bevezetését ellenző online petíciót, mert elfogadhatatlannak tartják, hogy valaki hátrányos helyzetbe kerüljön, ha elutasítja a vakcina beadását. Ed Rayner a BLOK BioScience kereskedelmi igazgatója, a BLOKK nevű digitális egészségügyi útlevél megálmodója noha bízik abban, hogy a jövőben digitális útleveleket használunk majd, az oltási adatok a tanúsítványnak csak egy részét jelentik. Ha valaki ezt még nem kapta meg, kérhet egy tesztet, vagy idővel talán antitest vizsgálatot is. A lényeg, hogy senkit sem akarnak kizárni az utazásból.
Ha pedig már az antitesteknél tartunk, Zania Stamataki, a Birminghami Egyetem vírusimmunológia főelőadója, valamint KK Cheng, a Birminghami Egyetem Alkalmazott Egészségügyi Kutatási Intézetének közegészségügyi és alapellátási professzora a The Conversation-ön publikált cikkükben írnak arról, hogy jelenleg nincs elég információ a már beoltottakkal kapcsolatban, addig pedig szinte lehetetlen megjósolni például azt, hogy vajon az antitestek elegendő védelmet biztosítanak-e az újrafertőződés ellen, vagy, hogy a védőimmunitás küszöbértékei megegyeznek-e fiatal és idős, illetve specifikus csoportokban. Tudniuk kell, hogy hogyan ellenőrizhető az immunitás, hogy megérthessék, meddig adnak védettséget az egyes vakcinák. Enélkül az útlevelek, valamint a fertőzésen átesettek birtokában lévő igazolások
csak arról tájékoztatnak, hogy valakit már beoltottak vagy megfertőztek - nem arról, hogy továbbra is védettek-e.
Arnaud Bernaert, a WEF szakértője optimistán tekint a jövőbe, egyrészt mert az Egészségügyi Világszervezet gyűjti az adatokat az összes elérhető oltásról, felügyeli azok áramlását az egyes országokba, továbbá az összehangolt szabályzásokban is segítenek, így elkerülhető lesz, hogy az állampolgárok két csoportra, oltottakra és nem oltottakra szakadjanak.
(Fotó: Pixabay)