Ám a helyzet mostanra megváltozott, a korábban felhalmozott készletek elfogytak, így egyre több cég korlátozza a termelését, a telefonok ára pedig emelkedni kezdett.
Nos a chipek, vagy ismertebb nevükön félvezetők kicsit az emberi szívhez hasonlítanak: ha egy, az elmúlt évtizedben gyártott (elektromos áramot igénylő) termék nem tartalmazza, akkor az egész egyszerűen használhatatlan. Egy modern autóban például akár több ezer chip is található, és akkor még nem említettük a számítógépeket, vagy a háztartási eszközöket (például digitális mérleg). Vagyis a hiány számos olyan területen problémát okoz, amire az ember talán nem is gondolna. A helyzet ráadásul még rosszabb, ha figyelembe vesszük, hogy bizonyos eszközök megtervezése és legyártása sem lehetséges chip nélkül.
A szakértők szerint idén már aligha normalizálódhat a helyzet, egyrészt a továbbra is hatalmas fogyasztói igény, másrészt az előállítási körülmények komplexitása, illetve a chipgyártás monopolisztikus szerkezete miatt sem.
Elsőként ott van a világ legnagyobb chipgyártója, a tajvani TSMC, amihez globális szinten a félvezetőgyártás több mint fele köthető. Míg a dobogó második helyén a Samsung áll. Ebből is látszik, hogy a chiphiánnyal küzdő cégek keze igencsak meg van kötve, a chipgyártás rendszerének bonyolultsága, valamint magas költségei miatt pedig az sem opció, hogy valaki csak úgy saját termelésbe kezd. Ahogy az sem utolsó szempont, hogy
a félvezetőgyártás nem feltétlenül a legnyereségesebb üzlet.
Az okostelefon-gyártók annak köszönhették szerencsés helyzetüket, hogy ezen alkatrészeket mindig fél évvel hamarabb megrendelték, hogy legyen elég tartalékuk. Felhalmozott készleteik azonban mostanra elfogytak, és ez egyre jobban érzékelhető a cégek számain és bejelentésein.
A világelsők között elhelyezkedő Samsungnak például az előrejelzések szerint húsz százalékos visszaeséssel kell számolnia a második negyedéves értékesítési adatokat tekintve, a Google új telefonja, a Pixel 5a pedig emiatt csak az Egyesült Államokban és Japánban lesz kapható, noha eredetileg nem ez volt a cél. De említhetnénk a Xiaomi készülékét is, melynek eltolódott a forgalmazása Indiában, egy másik árát pedig szinte azonnal megemelték bemutatása után.
A jelenség ugyanakkor nem példa nélküli, az okostelefonok drágulása globális jelenség, az idei második negyedében öt százalékkal emelkedtek a készülékek nagykereskedelmi árai, holott az elmúlt években ez mindössze két százalékos volt.
A félvezető hiány másik hozadéka, hogy a gyártók kevesebb készüléket dobnak piacra: a tavalyi év első hat hónapjában háromszázhetven új okostelefont mutattak be, az idei év ugyanezen időszakában már csak háromszáztizet. Így tehát valószínűleg nem lesz olyan része az ágazatnak, ahol a probléma előbb-utóbb ne érzékeltetné hatását. Míg az első negyedévben globális viszonylatban nézve húsz százalékkal több okostelefont adtak el, mint tavaly, a Wall Street Journal cikke szerint a gyártók a második félévben csak 1,3 százalékos növekedéssel számolhatnak, főként a gyártási gondok miatt.
(Források: WSJ, WSJ, fotó: Unsplash/Rodion_Kutsaev)