A Holdra szállás legnagyobb hőse valójában egy filctoll volt

2020 / 09 / 11 / Perei Dóra
A Holdra szállás legnagyobb hőse valójában egy filctoll volt
Ugyan ki ne emlékezne 1969 kétségtelenül legnagyobb történelmi eseményre, amikor először jártak emberek a Holdon. Világraszóló történetét az elmúlt fél évszázadban már számtalanszor feldolgozták, egy momentumáról azonban csak kevesen hallottak: mégpedig arról, hogy egy filctollon múlt, hogy az asztronauták nem ragadtak a Holdon az idők végezetéig.

Az Apollo-11 küldetés fénypontján, azaz 1969. július huszadikán Neil Armstrong és Edwin "Buzz" Aldrin, az emberiség történetében először landoltak a Hold felszínén, ahol majdnem huszonkét órán keresztül méréseket végeztek, valamint mintákat gyűjtöttek. Már éppen visszamászni készültek az Eagle holdkompba, hogy visszatérjenek a Hold körül keringő Columbia parancsnoki egységébe (ahol már várta őket társuk, Michael Collins), amikor Aldrin a hátára szerelt hordozható életfenntartó rendszer (PLSS) több kilót nyomó csomagjával

beleütközött egy kapcsolóba, és kiszakította azt a helyéről.

A kapcsoló egy fontos megszakítót vezérelt, ami aktiválta a holdkomp hajtóművét, ezért nagy galibát okozott volna, ha felszállás közben csütörtököt mond. Az űrhajósok rádión értesítették az incidensről a küldetésirányító központot, a kapcsoló megszereléséhez azonban semmilyen szerszám nem állt rendelkezésükre, mivel a landoláshoz csak a legszükségesebb holmikat vihették magukkal, hogy ne terheljék feleslegesen a holdkompot.

"A központ megerősítette, hogy a kapcsoló nyitva volt, a hajtómű pedig élesítetlen. Ha nem tudjuk élesíteni, könnyen a Holdon ragadhattunk volna" - idézi fel az eseményeket Aldrin.

Hogy kinek jutott eszébe nem tudni, de valahogyan előkerült az a filctoll, amivel Aldrin nem sokkal korábban felfirkantotta a visszatérés előtti legfontosabb teendőket. Legnagyobb szerencséjükre az eszköz hegye pont belepasszolt a nyílásba, így Aldrin végül azt helyezte be a kapcsoló helyére, és aktiválta vele a megszakítót. A felszállásánál végül minden simán zajlott, ők pedig épségben visszatértek a Columbiára, majd onnan a Földre.


Az ikonikus filctoll

A Duro Pen Company nevű cég által tervezett filctoll az Apollo-8-tól kezdve egészen a program utolsó küldetéséig, az Apollo-17-ig szerepelt a NASA eszköztárában, majd egy ideig még későbbi küldetésekben is. Összesen huszonhét darabot vittek magukkal az Apollo-program űrhajósai a küldetések során, ebből tizenkettő a Holdon is megfordult. A huszonhét filctoll egyike azonban nem tért vissza a Földre, mert az Apollo-17 legénysége útközben elvesztette. A modell egy módosított változata később kereskedelmi forgalomba is került.

(Fotó: Pixabay, National Air and Space Museum / si.edu)


Bárki is lesz az amerikai elnök, a Google és a Facebook nem fognak túl jól járni
Bárki is lesz az amerikai elnök, a Google és a Facebook nem fognak túl jól járni
Donald Trump alelnök-jelöltje, J. D. Vance, és a legvalószínűbb demokrata elnökjelölt, Kamala Harris sem lenne könnyű ellenfél a Szilícium-völgy nagyvállalatainak.
Átírhatja az élet keletkezését az óceán mélyén talált sötét oxigén
Átírhatja az élet keletkezését az óceán mélyén talált sötét oxigén
A bolygón a jelenleg ismert élethez szükséges az oxigén, ami biológiai úton keletkezett fény segítségével fotoszintézissel. Vagy mégsem? Egy mostani, döbbenetes felfedezés szerint az oxigén előállításához sem fényre, sem biológiai folyamatokra nincs feltétlen szükség. Az óceán mélye olyan titkát fedte fel, ami mindent megkérdőjelez.
Ezek is érdekelhetnek
HELLO, EZ ITT A
RAKÉTA
Kövess minket a Facebookon!
A jövő legizgalmasabb cikkeit találod nálunk!
Hírlevél feliratkozás

Ne maradj le a jövőről! Iratkozz fel a hírlevelünkre, és minden héten elküldjük neked a legfrissebb és legérdekesebb híreket a technológia és a tudomány világából.



This site is protected by reCAPTCHA and the Google Privacy Policy and Terms of Service apply.