A Holdra szállás legnagyobb hőse valójában egy filctoll volt

2020 / 09 / 11 / Perei Dóra
A Holdra szállás legnagyobb hőse valójában egy filctoll volt
Ugyan ki ne emlékezne 1969 kétségtelenül legnagyobb történelmi eseményre, amikor először jártak emberek a Holdon. Világraszóló történetét az elmúlt fél évszázadban már számtalanszor feldolgozták, egy momentumáról azonban csak kevesen hallottak: mégpedig arról, hogy egy filctollon múlt, hogy az asztronauták nem ragadtak a Holdon az idők végezetéig.

Az Apollo-11 küldetés fénypontján, azaz 1969. július huszadikán Neil Armstrong és Edwin "Buzz" Aldrin, az emberiség történetében először landoltak a Hold felszínén, ahol majdnem huszonkét órán keresztül méréseket végeztek, valamint mintákat gyűjtöttek. Már éppen visszamászni készültek az Eagle holdkompba, hogy visszatérjenek a Hold körül keringő Columbia parancsnoki egységébe (ahol már várta őket társuk, Michael Collins), amikor Aldrin a hátára szerelt hordozható életfenntartó rendszer (PLSS) több kilót nyomó csomagjával

beleütközött egy kapcsolóba, és kiszakította azt a helyéről.

A kapcsoló egy fontos megszakítót vezérelt, ami aktiválta a holdkomp hajtóművét, ezért nagy galibát okozott volna, ha felszállás közben csütörtököt mond. Az űrhajósok rádión értesítették az incidensről a küldetésirányító központot, a kapcsoló megszereléséhez azonban semmilyen szerszám nem állt rendelkezésükre, mivel a landoláshoz csak a legszükségesebb holmikat vihették magukkal, hogy ne terheljék feleslegesen a holdkompot.

"A központ megerősítette, hogy a kapcsoló nyitva volt, a hajtómű pedig élesítetlen. Ha nem tudjuk élesíteni, könnyen a Holdon ragadhattunk volna" - idézi fel az eseményeket Aldrin.

Hogy kinek jutott eszébe nem tudni, de valahogyan előkerült az a filctoll, amivel Aldrin nem sokkal korábban felfirkantotta a visszatérés előtti legfontosabb teendőket. Legnagyobb szerencséjükre az eszköz hegye pont belepasszolt a nyílásba, így Aldrin végül azt helyezte be a kapcsoló helyére, és aktiválta vele a megszakítót. A felszállásánál végül minden simán zajlott, ők pedig épségben visszatértek a Columbiára, majd onnan a Földre.


Az ikonikus filctoll

A Duro Pen Company nevű cég által tervezett filctoll az Apollo-8-tól kezdve egészen a program utolsó küldetéséig, az Apollo-17-ig szerepelt a NASA eszköztárában, majd egy ideig még későbbi küldetésekben is. Összesen huszonhét darabot vittek magukkal az Apollo-program űrhajósai a küldetések során, ebből tizenkettő a Holdon is megfordult. A huszonhét filctoll egyike azonban nem tért vissza a Földre, mert az Apollo-17 legénysége útközben elvesztette. A modell egy módosított változata később kereskedelmi forgalomba is került.

(Fotó: Pixabay, National Air and Space Museum / si.edu)


Tényleg rémes hatása van az azték halálsípnak az emberi agyra
Tényleg rémes hatása van az azték halálsípnak az emberi agyra
Az agyi szkennelés szerint kifejezetten kísérteties hatással van a síp az emberi agyra, ami a leginkább az uncanny valley jelenségre hasonlít.
422 millió éve kifejlődött sejtből készítettek egy állatot
422 millió éve kifejlődött sejtből készítettek egy állatot
Olyan sejtből nyerték ki a gént, amely ősibb, mint maga az állati élet a Földön.
Ezek is érdekelhetnek
HELLO, EZ ITT A
RAKÉTA
Kövess minket a Facebookon!
A jövő legizgalmasabb cikkeit találod nálunk!
Hírlevél feliratkozás

Ne maradj le a jövőről! Iratkozz fel a hírlevelünkre, és minden héten elküldjük neked a legfrissebb és legérdekesebb híreket a technológia és a tudomány világából.



This site is protected by reCAPTCHA and the Google Privacy Policy and Terms of Service apply.