Arról ugyanis már öt-tíz éve is lehetett elképzelésünk, hogy a kiterjesztett valóság miként változtatja meg, teszi könnyebbé a sebészorvosok munkáját. Ám még akár öt éve is valószínűleg a hasonló elképzelések egy vicces szkeccsként valósultak volna meg legfeljebb a Szilícium-völgy című sorozatban kék halállal és szikrázó vezetékekkel a műtőlámpa alatt. Azóta annyi változott, hogy az elképzelések működnek, hála a HoloLens 2-nek. A HoloLens 2, illetve az erre az eszközre írt orvosi applikáció bemutatására egy teljes napot szántak, mi két műtétbe kukkantottunk bele (meg kell említeni, mindkettő felvételről ment): egy ortopéd térd-, valamint egy ortopéd vállízületi beavatkozásba. A térdműtét a lehető legkevesebb beavatkozással járt, ezért is volt fontos, hogy az orvos a műtéti terület teljes feltárása nélkül minél több információhoz jusson. A HoloLens, illetve a Head-Op elnevezésű applikáció pedig épp ezt tette lehetővé. Az orvos maga előtt, három dimenzióban látta a teljes ízületet, illetve az ízület alkotásában résztvevő csontvégeket. Emellett több, a beteggel kapcsolatos információ is megjelent a Windowsból ismerős ablakokban.

Thomas Gregory professzor, aki a műtétet végezte, és aki a sajtóközlemény szerint az Head-Op-applikáció szellemi atyja, erről úgy nyilatkozott az operációt követő kerekasztal beszélgetés alkalmával, hogy orvosként olyan érzés, mintha a test átlátszóvá válna. Az AR szemüveg és a háromdimenziós modellek mintegy vezették a műtétet, a hologramot hozzá lehetett illeszteni a műtét előtt különböző képalkotó technológiákkal készült felvételekhez is. Valódi evoulció, hogy míg korábban a beteg vizsgálati anyaga, beleértve a képeket csak a műtét előtt volt hozzáférhető, most már a műtét közben is az. Thomas Gregory a technológiára úgy hivatkozott, mint a műtőorvos okostelefonjára: tehát a szerkezet és a szoftver nem váltja ki az emberi intelligenciát, nem arról van szó, hogy gépek kezdenének operálni, egyszerűen rengeteg ajtó kitárul a műtőorvos előtt: nincs szükség teljes feltárásra, valamint a műtét is könnyebb, gyorsabb lesz. Gregory professzor elmondása szerint a digitális sebészet szinte már művészet.

Dr. Jean-Jacques Avranne, a Paris Order of doctors elnöke azt hangsúlyozta, hogy a technológiai fejlődés közben a beteget sem szabad a képletből kihagyni, ebben a konkrét esetben például a beteg adatainak a védelmét kell biztosítani. Kérdés például, hogy a betegek adatai az országon belül maradnak-e, illetve hol tárolják ezeket. Charles Calestroupat, aki a beszélgetés során a francia Microsoftot képviselte, elmondta, hogy a Microsoft kiugróan sokat, egymilliárd dollárt fektet az adatvédelembe, és kiberbiztonságot annyira komolyan veszik, hogy háromezer-ötszáz alkalmazottuk foglalkozik ezzel. Hozzátette azt is, hogy a HoloLens 2-vel a vállalat célja egy ökoszisztéma létrehozása, amely lehetőséget ad a különböző területek szakértőinek, hogy megoldásokat találjanak a különböző problémákra, mint történt ez most a Head-Op-applikáció kapcsán a műtéti beavatkozásokkal.

Raphael Gaillard professzor, idegtudományokkal foglalkozó kutató azt hangsúlyozta, hogy az orvos-beteg emberi kapcsolat sosem tűnhet el a technológiai fejlődés miatt, ennek megőrzésére törekedni kell. A beszélgetésben részt vevő orvosok egyet értettek abban, hogy a technológiai előrelépések centrumában a betegnek kell állnia, a fejlesztéseknek akkor van értelmük, ha azok a gyógyulást segítik.

A technológiára rátérve: a mellékelt képeken is látszik remélhetőleg, hogy a HoloLens 2 nem egy periféria, hanem egy önálló számítógép és headset kombinációja Wi-Fi kapcsolódási lehetőséggel. Ez a műtőben fontos mozgásszabadságot tesz lehetővé, se drótokra, se egyéb idegesítő kiegészítőkre (például kesztyűre) sincs szükség. Az említett Head-Op applikációt az Evolutis cég fejlesztette, akik hasonló sebészeti szoftvereket majdnem négy éve fejlesztenek HoloLensre, de eddig is részei voltak az ortopédsebészeti közösségnek, mert beültethető eszközöket gyártottak korábban. A Head-Op esetén egybként a cég betanulást is biztosít, honlapjuk szerint a HoloLens használatának elsajátítása kétszer fél napot vesz igénybe, amit a Head-Op-applikáció elsajátítása követ (ez utóbbi sebésztechnológiák megtanulását, valamint a háromdimenziós CT-scan-felvételek használatát jelenti). A szoftver használatához ezekre a képzésekre szükség van.

A gyakorlatban tehát a szoftver gyorsan és könnyen működött. A felvételen (így a mellékelt képeinken is) azt láthatjuk, amit az orvos látott a lencsében műtét közben. A különböző alprogramok megnyitása nem ment ugyan pöccre (ilyen technológiánál ezt elvárni nyilván képtelenség), de a töltés rövid időt vett igénybe, és egészében a szoftver stabilan, megbízhatóan működött. Ha pedig ennek köszönhetően a betegekre kisebb megpróbáltatások, valamint a műtét kockázatának a csökkenése vár, akkor ennél jobb felhasználása ennek a technológiának elképzelhetetlen.

További cikkek a Rakétán:

Személyre szabott térdprotézis, kiegészített valóság és robottechnológia – csúcstechnológiájú műtétek Magyarországon A személyre szabott „custom-made” térdprotézis beültetés a világ 8. országaként Magyarországon történt meg. Robot-asszisztált műtétre is került már sor, de további innovációk várhatóak.

Idegháló irányíthatja a jövőben a műtét közbeni érzéstelenítést Gépi tanulással az idegháló 'megtanulta', hogyan reagáljon egy adott helyzetre, és a beteg állapotára odafigyelve alkalmazza a megfelelő érzéstelenítő-adagot.

Új időszámítás kezdődhet az agysebészetben, most először végeztek robotizált agyműtétet Kanadában Bár robot-asszisztenciát, a Westinghouse Electrics PUMA200-át már 1985-ben alkalmazták egy biopszia során, de a mostani műtét mérföldkőnek számít, első lépés lehet a távolsági műtétek bevezetésénél olyan sürgős eseteknél, mint a stroke kezelése.