A klímaváltozás lassítására és a CO2-kibocsátás mérséklésére tett lépéseket a leglátványosabban az autóiparban, a személyautók piacán láthatjuk, érzékelhetjük manapság. Kicsit különösnek is tűnhet, hogy a politika ennyire kipécézte magának ezt a szektort, hiszen az EU-ban az emberi tevékenységből származó CO2-emisszió mindössze negyede származik a közlekedésből:

És ebben még vastagon benne van a repülés, a vasút és a hajózás is:

Az EU, a tagállamok kormányai illetve a világ más országainak politikai vezetései természetesen nem csak az autós szektor CO2-kibocsátását korlátozzák, viszont a médiafigyelem érthető okokból elsősorban ide koncentrálódik. Hisz autója a fejlett világban nagyjából mindenkinek van, repülője, konténerszállító hajója, hőerőműve viszont csak keveseknek. Mindenesetre bármennyire csekély része is az emberiség teljes CO2-emissziójának a személyautós közlekedés, ma már elmondható, hogy

a belsőégésű motoros gépkocsik, a benzines és dízel autók napjai meg vannak számlálva.

Az Európai Unió 2009 óta szigorodó általános érvényű CO2-emissziós szabályozása szerint az idei évtől az autógyártók emissziós flottaátlaga nem haladhatja meg a 95 g/km-es CO2-kibocsátást, ami azt jelenti, hogy az autóknak átlagosan 4,1 literes benzin- vagy 3,6 literes gázolaj-fogyasztást kellene produkálniuk. A többletkibocsátást büntetőadóval sújtja az EU.

Ezt az értéket valójában már egy átlagos méretű, hétköznapi teljesítényű családi autó sem tudja produkálni, ha csak nincs elektromos komponens is a hajtásláncban (hibridek, plug-in hibridek). A gyártók ma ezeknek az autóknak a propagálásával és az elektromos autógyártókkal kötött kvótamegállapodásokkal próbálják kitrükközni a büntetéseket, hogy továbbra is haszonnal tudjanak eladni hagyományos technikával szerelt autókat. De már ez is csak időhúzás.

Az EU-t épp elhagyó Nagy-Britanniában 2030-ig lehet új, tisztán benzines vagy dízel autót vásárolni. A hibridek értékesítésére szabott határidő 2035. Norvégiában már 2025-től tilos lesz belsőégésű motoros új autót eladni! Az EU azon tagállamaiban, amelyek foglalkoznak a teljes tilalom gondolatával, 2030 és 2040 közötti dátumokat fogalmaznak meg a kormányok. Ausztria még ambiciózusabb volt: még tavaly is emlegettek 2020-as határidőt, de ebből egyelőre nem lett tiltás.

Ugyanakkor jó esély van rá, hogy már 2030-ig sem sem tart ki a hagyományos technika. Az EU következő CO2-kibocsátási előírása még kidolgozás alatt áll, de az Euro 7/VII munkanéven emlegetett új szabályozás egyszerűen nem lehet annyira enyhe, hogy egy kompakt vagy középkategóriás benzines vagy dízel autó megfelelhessen neki, még akkor sem, ha hibridhajtású autóról van szó - hacsak nem tölthető külső forrásból is az akkumulátora. Vagyis, ha lesz is tisztán benzines vagy dízel a következő szigorítás után, a rárakodó büntetések miatt jó eséllyel annyire drága lesz, hogy a tisztán elektromos vagy plug-in hibrid modellek mellett talán már nem is lesz racionális döntés a hagyományos technikát választani.

Kristálygömbünk tehát azt mutatja, hogy még legfeljebb tíz évig vehetünk új benzines vagy dízel személyautót. Az első igazán nagy darabszámban legyártott villanyautó, a Nissan Leaf 2010-ben jelent meg a piacon. Az 1886-ban hódító útjára indult benzines autónak annak idején 2-3 évtized kellett, hogy kiszorítsa az utakról a korábbi technikát, a lovaskocsit. Úgy tűnik, az elektromos autónak se lesz szüksége ennél több időre.

Ez is érdekelhet:

Itt a következő elektromos BMW, az iX

Ez lehet az első, kifejezetten elektromos autókra kiszabott adó

2030 után már csak elektromos autót gyárt a Bentley