Szárazföldi halak

A Magyar halgazdálkodási operatív program 3 milliárd forintot adott az Európai Tengerügyi és Halászati Alaptól kapott pénzből a 8,4 milliárd forintba kerülő lazacfarm építéséhez, mely magánberuházásban jön létre. A Zalmon szárazföldi lazactermelő üzem létrehozása így mindössze 6 év alatt megtérülhet. 

Balaicz Zoltán, Zalaegerszeg polgármestere elmondta, hogy

olyan, környezetvédelmi szempontból a szabályoknak megfelelő, egészséges lazacokat tenyésztő üzemet terveznek kialakítani, ahol a tengerekkel ellentétben nincs jelen szennyeződés, gyógyszermaradvány, mikroműanyag, így egészséges halakat tenyészthetnek.

A tervek szerint az üzem megnyitása után évi ezer tonna halat vinnének piacra, feldolgozás nélkül. A beruházás 30 új munkahelyet hozhat létre, és egy új, magyar márkát a prémium minőségű haltermékek piacán. A projektben a jelentős összegű Uniós finanszírozás okán alacsony a kockázat, és az is a befektetők kezére játszhat, hogy a jövőben bármikor betilthatják a vadvízi halászatot vagy a környezetszennyező tengeri lazacfarmokat.

Új technológia, növekvő piac

A világon évente elfogyasztott 150 millió tonna halból 2 millió tonna felett fogy a lazac, noha a hazai fogyasztás jelentéktelennek mondható. A lazac piaca éves szinten 5,5 százalékkal nő. A haltenyésztő kádakat Zalaegerszeg északi területén hozzák majd létre, nem messze az 5G-s járműipari és IoT tesztpályától, mezőgazdasági területek mellett.

Az itt tenyésztett halak szállítása is környezetbarát, zöld módon megoldható, mivel Zalaegerszegről egy nap alatt repülőgép igénybevétele nélkül Európa számos fővárosába el lehet majd juttatni őket.

A lazacfarmon a felhasznált vizet újrahasznosító recirkulációs módszerrel (RAS – Recirculating Aquaculture System) kezelik. Ennek során a vizet csúcstechnológiájú szűrő- és oxigénellátó rendszerek segítségével tisztítják, így újra felhasználhatóvá válik a tenyésztés során. A Zalmon Kft. tengervizet nem igénylő, helyi termelési igényekre szabható rendszert tervez használni, mely a fenntartható, modern és biztonságos haltermelés jövője.

Szennyező anyagok és betegségek nélkül

A tengervíz kiváltása lehetővé teszi a szigorú környezetvédelmi korlátozások betartását, az antibiotikumok használatának mellőzése, és a mikroműanyagoktól mentes környezet pedig biztosítja az egészségesebb és jobb minőségű terméket. A hatékony víz- és energiafelhasználás ugyanakkor környezetkímélő.

A Magyarországhoz legközelebbi szárazföldi lazacfarm egyébként Svájcban található, ahol a haltrágyát az akvapónia szabályai szerint a növénytermesztésben használják fel. A halak tenyésztése Magyarországon 2022-ben kezdődik majd, és mivel a zalaegerszegi halakat 4,5 kilósan, két évesen halásszák majd le, 2024 végén kerülhetnek az éttermekbe az első lazacok. 

Aki szereti a lazacot, az biztosan tudja, hogy ezt a halat gyakorta füstölik, ez a létesülő új üzemben csak egy esetleges későbbi kapacitásbővítés után lesz lehetséges. A füstölt lazac ára természetesen magasabb.

(Forrás: MTI, Agrárágazat Kép: Unsplash)

Ez is érdekelhet:

A növénytermesztés valamiért életképtelen támogatás nélkül Európában, kivéve, ha biotermelésről van szó A magyar kormány is támogatja az ökológiai gazdálkodás brüsszeli terveit, hogy fejlesszük ezt a fontos területet. Az uniós stratégiát forrásokkal és a támogatásokhoz kapcsolódó jogszabályi környezet megteremtésével erősítik.

Interaktív térképre tette a Magyarországot ellepő inváziós növényeket a Szegedi Tudományegyetem Az agresszíven terjedő inváziós növényfajok komoly problémát jelentenek, veszélyeztetik az egészségünket, árvizeket okozhatnak és az őshonos növényfajtáinkat is kiszoríthatják. A Szegedi Tudományegyetem kutatói most régóta hiányzó, új eszközt állítottak csatasorba ellenük.

Befektetést kaphat a magyar fejlesztésű interaktív méhésztérkép A Telekom MagentaKraft mentorprogramjának legsikeresebb projektje Somogyi Attila méhész fejlesztése lett, ami  a méhészeket és a méhlegelővel rendelkező gazdákat köti össze.