A Roszkoszmosz vezetője szerint a Vénusz orosz bolygó
2020 / 09 / 17 / Felkai Ádám
A Roszkoszmosz vezetője szerint a Vénusz orosz bolygó
A bolygók és egyéb égitestek elvileg nem képezhetik egyetlen nemzet vagy személy tulajdonát sem. Ehhez képest mintha kezdene megindulni a verseny a birtoklásukért. Most például az Orosz Szövetségi Űrügynökség vezetője jelentette be, hogy a Vénusz az övék.

A Vénusz sokban emlékeztet a Földre, mind méretében, mind a Naphoz képesti távolságában. A Föld ikertestvérének is szokták nevezni. Csak – ahogy ebben a cikkben is leírtuk, miképp pusztulnánk el a felszínén szkafander nélkül – icipicit forró a számunkra. A planéta most azonban a figyelem középpontjába került, mivel olyan vegyületeket találtak rajta, melyek akár az életre is utalhatnak.

Dmitrij Rogozin, az Orosz Szövetségi Űrügynökség vezetője már augusztusban is hangoztatta (amikor a világ épp a Perseverance marsjáró kilövésével volt elfoglalva), hogy a Vénusz érdekesebb, mint a Mars. A Roszkoszmosz fejének némileg sértődött hangú nyilatkozatait az is okozhatta, hogy a SpaceX cég sikeresen juttatott amerikai űrhajóst a Nemzetközi Űrállomásra, és hozott vissza onnan, ezt a utaztatást pedig eddig az oroszok végezték. Elon Musk ráadásul a sikeres start után nem hagyta ki, hogy odaszóljon (pontosabban: visszaszóljon) egyet az oroszoknak.

Ilyen előzmények után jelentette be Rogozin kedden egy moszkvai kiállításon, hogy a Vénusz orosz bolygó – írja a Moscow Times. Rogozin hozzátette azt is, hogy az ő országa landolt először sikeresen a bolygón. Ezzel amúgy a hatvanas, hetvenes és nyolcvanas évek felderítő küldetéseire utalt. Erre a némileg meglepő nyilatkozatra csak rátett egy lapáttal a Roszkoszmosz, mert a szervezet emlékeztetett arra a hatalmas szakadékra a bolygó felderítésével kapcsolatban, amely az USA és a Szovjetunió közt tátongott, és ami miatt az amerikaiak a Vénusz szovjet bolygónak nevezték – írja az Euronews.


Tüzes Vénusz, vizes Föld

A szovjetek egyébként a Venera űrhajóval tényleg leszálltak a bolygóra 1970-ben, és a Venera 7 huszonhárom percen át küldött vissza adatokat a Földre, mielőtt felmondta a szolgálatot. Az amerikaiak fókuszában pedig sosem állt ez a bolygó, habár vizsgálták műholddal és szondával egyaránt 1978-ban. Az oroszok amúgy mostanság jelentettek be egy saját missziót a Vénuszra, amely a már eltervezett, az amerikaiakkal közösen megvalósítandó Venera-D küldetést követné.

Mint leírtuk korábban, az égtestek tulajdoni viszonyait az 1967-es Outer Space Treaty-ben (Szerződés az államok tevékenységét szabályozó elvekről a világűr kutatása és felhasználása terén) foglaltak határozzák meg. A '67-es szerződés szerint egyetlen ország sem jelentheti be igényét a Holdra vagy más égitestre, éppen úgy, ahogy az Antarktika esetén sem merülhetnek fel területi követelések. Más kérdés, hogy mostanában épp a NASA próbál precedenst teremteni arra, hogy magánvállalatok elkezdhessék az égtestek tudományos és kereskedelmi feltárását.

Nagyon úgy látszik tehát, hogy az űrkutatásba egyfelől kezd visszatérni a klasszikus nemzetállami gondolkodás, amit a Nemzetközi Űrállomás pedig kicsit már meghaladni látszott, és közben az anyagi haszon reménye is kezd felzárkózni a tudományos célok mellé.

(Kép: Wikipedia)


Kövesd a Rakétát a Facebookon is!
Kövess, üzenj, kommentelj a Rakéta Facebook oldalán!
Ismerd meg a ROADSTER magazint!
AUTÓK - DESIGN - GASZTRO - KULT - UTAZÁS - TECH // Ha szereted a minőséget az életed minden területén, páratlan élmény lesz!
Ezek is érdekelhetnek
HELLO, EZ ITT A
RAKÉTA
Kövess minket a Facebookon!
A jövő legizgalmasabb cikkeit találod nálunk!

Hírlevél feliratkozás

Ne maradj le a jövőről! Iratkozz fel a hírlevelünkre, és minden héten elküldjük neked a legfrissebb és legérdekesebb híreket a technológia és a tudomány világából.