A ködöt, a felhőt és a jéghegyet is megcsapolhatjuk a tiszta víz reményében

2021 / 01 / 30 / Perei Dóra
A ködöt, a felhőt és a jéghegyet is megcsapolhatjuk a tiszta víz reményében
A vízhiány egyike a legégetőbb problémáknak, melyek globális szinten veszélyeztetik az emberek jólétét. Az érintett területeken (elsősorban a fejlődő országokban) egyre elkeserítőbb a helyzet, mivel a népességszám emelkedése növeli a tiszta víz iránti igényt, a klímaváltozás miatt azonban a tavak és folyók kiszáradnak, a talajvíz csökken, illetve a mezőgazdasági tevékenységeknek (fokozott gyomirtóhasználat, stb.) köszönhetően az jóval szennyezettebb, mint pár évtizeddel korábban. Mindezen országokban az elegendő vízmennyiség megteremtése egyrészt a fenntartható fejlődés legnagyobb kihívása, másrészt a folyadékhiány nemcsak újra és újra előidézi, de súlyosbítja is a társadalmi konfliktusokat. Ahol pedig végképp tarthatatlan a helyzet, onnan már most is ezrek kényszerültek elvándorolni, az előrejelzések szerint pedig az állapotok néhány évtizeden belül rosszabbra fordulnak. A fentiek ellenére mégsem vagyunk teljesen fegyvertelenek, és bár a technológiának még sokat fejlődnie, de a probléma mérséklésére számos olyan természeti erőforrásokhoz is nyúlhatunk, amikre talán nem is gondolnánk.

Köd előttünk, köd utánunk

A Science Direct cikke szerint a köd víztartalmának begyűjtése kiváló ivóvízforrás lehet, tekintve, hogy annak előfordulása jellemzően igen gyakori még a száraz területeken is, ezért a ködlecsapoló rendszerek praktikus, költséghatékony megoldásnak számítanak a vidéki közösségek ellátásában. A nedvességet speciális kifeszített hálókkal begyűjtik a levegőből, a vízcseppek pedig egy (többnyire alumínium vagy műanyag) tartályban vagy egy elosztó rendszerben gyűlnek össze. A vízgyűjtő módszer sikere nagy százalékban az adott ország földrajzi adottságain múlik, Chilében, Izraelban és a Kelet-afrikai Eritreában például már régóta alkalmazzák. Utóbbiban a rendszer olyannyira hatékonynak bizonyult, hogy egy ezerhatszáz négyzetméteres hálóból akár napi tizenkétezer liter folyadék is nyerhető. A köd lecsapolásának költsége egy köbméternyi vízre lebontva nagyjából egy és három dollár közötti összeget jelent. A költségek ráadásul fokozatosan csökkennek a technológiához szükséges eszközök piacának bővülésével, emiatt egyre több afrikai település használja ezt a ködcsapoló technológiát.

Három napig elemezték a mesterséges havazást, de nem a síturizmus érdekei miatt A háromnapos kísérlet idején összesen mintegy hétszázezer köbméter víznek megfelelő hó hullott, miközben a mesterséges csapadék kialakulását időjárási radar segítségével követték.

Ha nincs felhő, majd csinálunk

Az USA-tól kezdve Ausztráliáig, megannyi ország fordít dollármilliókat a felhőképzés mesterséges folyamatára. Sokan kételkednek ezzel kapcsolatban, de szakértők szerint ezzel a módszerrel sokkal könnyebben és olcsóbban lehet tiszta csapadékot nyerni az égből, mintha tengervízből vonnánk ki sót. Plusz manapság több korszerű, tudományos megalapozottságú technológiából válogathatunk az esőfelhők képződésének, illetve a csapadékkibocsátás elősegítésére. (Nem, az esőtánc nincs köztük.) A megoldások alapja az, hogy valamilyen vegyi anyag használatával elérik a felhők „kifakadását”, a módszerek többsége ugyanakkor nem célzottan próbálja létrehozni az esőfelhőt, hanem a már meglévő képződményekből juttatja földre annak csapadéktartalmát. (Bizonyos felhőtípusok vízgőzzel telítettek, melyek hőmérséklete nulla Celsius-fok körüli, de még nem fagyottak.) A kristályszerkezetbe rendeződött molekulákat különféle vegyületekkel szétrobbantják: leggyakrabban ezüst-jodidot, vagy valamilyen nátriumos vegyületet használnak, mert azok szerkezetileg hasonlítanak a hideg jégkristályokéhoz. A felhőbe juttatásuk pedig vagy repülőgépről, vagy a földről történik. A felhasznált vegyi anyagok, esetenként baktériumok alapvetően teljesen biztonságosak, hatásuk azonban néha kiszámíthatatlan.

Merthogy ennek következtében az esőzések olyan intenzitásúak is lehetnek, ami akár áradáshoz is vezethet.

Sokan a lehulló csapadék szennyezettségétől is tartanak, ám azok nem veszélyeztetik a környezetet, pusztán a folyamat beindításához kellenek.

Mekkora jelentőségűek a felhőprojektek a szárazabb térségekben?

Egyre nagyobb, mivel a klímaváltozás és a népességnövekedés következtében a Föld ivóvíz-tartaléka egyre nagyobb védelemre szorul, ezért minden alkalommal jól meg kell fontolni, hogy pontosan hol és mennyit használnak fel belőle öntözésre – már ha egyáltalán az adott helyen van elég tartalék. Az esőfelhőkkel kapcsolatos kísérletek a második világháború után terjedtek el, manapság pedig a világ számos pontján rutinszerű eljárások folynak a témában. Korábbi adatok szerint százötven országban találkozhatunk esőfakasztó megoldással. Az élenjáró egyébként Kína, ahol az időjárás-befolyásolás állami feladat, és ahol évente kilencvenmillió dollárt költenek erre. Azt pedig, hogy mennyire veszélyes belepiszkálni az időjárásba jól példázza egy 2009-es eset, amikor is tizenkét autópálya került hó alá, emiatt Kína kénytelen volt elismerni, a dermesztő mennyiségű csapadék azért zúdult le, mert rengeteg vegyi anyaggal bombázták a felhők légrétegét.

Vontassuk el, és csapoljuk le a jéghegyeket

Elég furcsa elképzelésnek tűnik egyszerűen "fogni" egy jéghegyet, majd keresztülvontatni az óceánon valamelyik vízhiányos területre, egyes kutatók és politikusok azonban ebben a módszerben is meglátták a potenciált. (Főként az Egyesült Arab Emírségek és Dél-Afrika fontolgatja a jéghegyek vontatását.) A szakemberek egy - jelenleg még csak elméleti síkon létező - négy lépcsős folyamattal magyarázzák, miért lehetséges a jéghegyek mozgatása az óceánokon keresztül. Ehhez mindenekelőtt fel kell kutatni a megfelelő forrásokat és készleteket, ki kell számítani a szükséges vontatási teljesítményigényt, pontosan előrejelezni a szállítás közbeni olvadás mértékét, valamint megbecsülni a komplett folyamat gazdasági megvalósíthatóságát.

Anglia víz alatt: egyre több, egyre hevesebb eső a jövőben Angliában gyakran esik, és a klímaváltozással ez csak rosszabb lesz. A Plymouth-i Egyetem új kutatása szerint a jövőben lényegesen több csapadék hullik majd.

Ha tehát tiszta vizet akarunk önteni a pohárba, gyorsan kell cselekednünk, hiszen sok országban már nem állnak rendelkezésre további hagyományos édesvízforrások a növekvő igények kielégítésére. A gazdasági növekedés korlátozásán túl az ivóvízforrások hiánya több milliárd ember életét veszélyezteti, növeli a konfliktusok kialakulásának esélyét. A nem elegendő vízkészlet mellett súlyos veszélyforrás a fellelhető vizek szennyezettsége és fertőzöttsége is, ami emberek millióinak elhalálozását és súlyos megbetegedését okozza évente. Az UNICEF és a WHO közös jelentése szerint Afrika szubszaharai területein csak minden harmadik ember jut tiszta vízhez.

További cikkek a témában:

A Földön található növények negyven százaléka hamarosan kihalhat A londoni Kew Királyi Botanikus Kertek kutatói szerint a Földön öt növényből és gombából kettőt a kihalás veszélye fenyeget. A veszélyeztetett fajok jelentős sajnos előre sejthető módon miattunk, az emberi tevékenysége miatt került a kihalás szélére.

Nyáron indulhat az első kísérlet, mely kalcium-karbonát légkörbe engedésével változtatna a Föld klímáján A szoláris geomérnökség sokáig tabu volt, de a klímaprobléma sürgőssége változtat a dolgokon. Azonban az, hogy széleskörűen permetezzenek a levegőbe napfényt felfogó és visszatükröző részecskéket még sokkal odébb van, a mostani csak a hatások tanulmányozása érdekében tett kísérlet.

Egyre gyorsabban mozognak a trópusi ciklonok, és ez még csak a jéghegy csúcsa A klímaváltozás miatt több viharra kell számítanunk, plusz most úgy tűnik, hogy azok nem csak gyakoribbak, de gyorsabbak is, sőt bizonyos esetben akár földrengést is okozhatnak. Na de mi is pontosan a viharrengés, és hogyan tehet keresztbe a védekezésnek az 5G?

(Fotó: Pixabay)


Itt tart ma a szexipar, nézz körül a Vágyaim.hu-nál, milyenek 2024-ben az okos-szexeszközök!
memoQ Lányok napja: a pályaválasztásról – nem csak lányoknak
Véget ért a memoQ Lányok napja, ami 2019 óta segíti a pályaválasztás előtt álló lányokat, hogy igazán kiteljesedjenek karrierjükben.
memoQ Lányok napja: a pályaválasztásról – nem csak lányoknak
memoQ Lányok napja: a pályaválasztásról – nem csak lányoknak
Véget ért a memoQ  Lányok napja, ami 2019 óta segíti a pályaválasztás előtt álló lányokat, hogy igazán kiteljesedjenek karrierjükben. Szenzitíven és nyitottan álltak a fiatalokhoz, kérdezték őket a digitális trendekről is: a TikTok az új YouTube, a Facebook régóta a boomereké, chatelni pedig már csak Instagramon szokás – beszámoló
Mikrofarmokkal tervez újfajta életmódot divatba hozni egy amerikai cég
Mikrofarmokkal tervez újfajta életmódot divatba hozni egy amerikai cég
Az árát nehezen hozza be, de állandóan kéznél lévő, vegyianyagmentes zöldségeket biztosít a bárhol elhelyezhető mikrofarm, ami az öntözésen kívül önállóan működik.
Ezek is érdekelhetnek
HELLO, EZ ITT A
RAKÉTA
Kövess minket a Facebookon!
A jövő legizgalmasabb cikkeit találod nálunk!
Hírlevél feliratkozás

Ne maradj le a jövőről! Iratkozz fel a hírlevelünkre, és minden héten elküldjük neked a legfrissebb és legérdekesebb híreket a technológia és a tudomány világából.



This site is protected by reCAPTCHA and the Google Privacy Policy and Terms of Service apply.