A klímaváltozás okozhatja az atomerőművek vesztét

2021 / 06 / 30 / Perei Dóra
A klímaváltozás okozhatja az atomerőművek vesztét
Paul Dorfman, a Londoni Főiskola (UCL) Energetikai Intézetének tiszteletbeli tudományos munkatársa azzal nyitja a The Conversation-ön megjelent tanulmányát, hogy globális viszonylatban ötből két atomerőmű vízpartok közelében működik, legalább százat pedig alig pár méterre a tengerszint fölé építettek. Hogy ez miért probléma?

Például azért, mert közelmúltbeli tudományos eredmények szerint a tengerszint - ugyancsak globális viszonylatban értve - magasabbra és gyorsabban emelkedik az előzetes becslésekhez képest. Néhány évtized múlva a szélsőséges időjárási viszonyok sokkal gyakoribbak és pusztítóbbak lesznek, az erős szelek és az alacsony légnyomás pedig nagyobb viharok kialakulásához vezet, ami komoly fenyegetést jelent a partvonalra épült létesítményekre, így többek között az atomerőművekre is.

Ha ez igaz, akkor miért közvetlenül a tengerek mellett húzták fel az erőműveket?

Dorfman szerint először is amikor anno az emberiség megkezdte az atomerőművek üzemeltetését, (kis túlzással) még senki sem hallott a klímaváltozásról. Másrészt ahogy fogalmaz, működtetésükhöz tetemes mennyiségű vízre van szükség, hiszen ezzel hűtik a reaktorokat. Hozzáteszi, hogy ugyanakkor senki ne gondolja, hogy a parttól távolabb épült erőművek nagyobb biztonságban vannak. A tengerek vízének emelkedő hőmérséklete miatt egyre nehezebb hatékonyan hűteni a reaktorokat, az egyre gyakoribb, intenzívebb szárazság és tűzvészek pedig tovább tetézik a bajt.Ellenállóbbá tenni az erőműveket a globális felmelegedéssel szemben ráadásul több szempontból sem egyszerű, de leginkább azért, mert az csak tovább növeli az amúgy is magas költségeket úgy az építkezés, mint a működtetés és a leszerelés esetén, nem beszélve a nukleáris hulladék szakszerű tárolásáról.

Az USA már megkongatta a vészharangot

Dorfman idézi cikkében az USA Nukleáris Szabályozási Bizottságának (NRC) korábbi közleményét, miszerint az atomerőműveket nem arra tervezték, hogy kibírja a klímaváltozással járó viszontagságokat, emiatt az Egyesült Államokban már több létesítményben is problémák adódtak a beáramló víz miatt. Míg az Amerikai Hadsereg Főiskolájának jelentése nemrég arról számolt be, hogy a klímaváltozás hatásai miatt (beleértve az árvizeket, a tengerszint-emelkedést, a pusztító viharokat és a hideg víz hiányát) hamarosan több erőművet is bezárhatnak (ideiglenesen vagy végleg),

veszélybe sodorva az USA nukleáris kapacitásának hatvan százalékát.

A cikk zárásaként a szakember két dolgot említ: szerinte egy új atomerőmű építése előtt a szektornak meg kellene ismernie az aktuális klímaváltozást vizsgáló modelleket, illetve, hogy azok mennyiben befolyásolják az erőművek jövőbeni működését. Másrészt azzal, hogy az atomreaktorok hamarosan valószínűleg nem használhatóak majd rendeltetésszerűen, érdemes lenne felülvizsgálni az atomerőművek szerepét, hogy azok hogyan segíthetnének a zéró kibocsátás elérésében.

Az atomerőművek hulladékának elhelyezése is problémás

Egy tavalyi vizsgálat alapján a főként az atomerőművek által létrehozott radioaktív hulladékok föld alatti tárolásához használt konténerek a vártnál ugyanis jóval könnyebben sérülhetnek az IFLScience cikke szerint. A szakértők az élővilágra és az emberi egészségre egyaránt veszélyesnek tartják a folyamatot. Csak az Egyesült Államokban

évente kilencvenezer tonna radioaktív hulladékot kell elhelyezni, ez a szám a következő évtizedekben száznegyvenezerre emelkedhet.

A hulladékokat a legtöbb esetben ott tárolják, ahol előállították, Amerikában ez nyolcvan helyszínt takar. A cikk szerint egyébként 1982 óta az Egyesült Államok kormánya több milliárd dollárt költött a költséghatékony, hosszú távú és biztonságos megoldások keresésére, eddig azonban nem találtak megfelelő módszert. Az egyik elképzelés szerint a nevadai Yucca-hegységben korábban kialakított tárolóban helyeznék el a hulladékokat. A régió különleges földrajzi helyzete miatt ugyanakkor a konténereket talajvíz érheti, lassan lebomolhatnak, a szennyeződések pedig kiszabadulhatnak.

Az USA támogatja Japánt, hogy a fukusimai erőmű vizét az óceánba öntsék Dél-Korea, Kína és Oroszország viszont nem örül a tervnek.

Nukleáris hulladék tárolásánál a sugárzó anyaghoz olyan egyéb anyagokat is adnak, melyek különböző, jellemzően üveget vagy kerámiát létrehozó reakciókat indítanak be. Ezt követően fém burkolatot helyeznek a hulladékokra, majd elássák őket.

2023-ban érkezhet a nyomtatott atomreaktormag

Az amerikai Energiaügyi Minisztérium Oak Ridge Nemzeti Laboratóriumának kutatócsoportja 3D-nyomtatással készült atomreaktormagot tervezett. A reaktor ugyan működőképes, de még finomításra szorul, ezért 2023-ban tervezik munkába állítani. Az új technológiával épült atomreaktormag huszonegyedik századi anyagokból épül,

biztonságos működéséről pedig többek között beépített érzékelők és kontrollpanelek gondoskodnak.

A tervezett élesítésig hátralévő szűk két évben a Kurt Terrani atom- és anyagtudós vezette kutatócsoport mesterséges intelligencia segítségével finomhangolja a prototípust, így növelve a megbízhatóságát és a hatékonyságát. A formabontó megoldásról Thomas Zacharia, a kutatóközpont igazgatója úgy beszélt, hogy az 1950-es, -60-as években kidolgozott módszertanra, nyersanyagokra és technológiára alapozó atomenergia-iparág fejlődését az elavult eljárások nem csupán lassították, hanem elsősorban ezek miatt nem sikerült az atomenergia árát csökkenteni az utóbbi öt-hat évtizedben. A magas költségek eredményeképp pedig az Egyesült Államokban az elmúlt húsz évben egyetlen atomreaktor épült. Az alábbi videóban megnézhetjük a nyomtatott atomreaktormag készülését:

Terrani szerint a hagyományos atomreaktor-építés legtöbb időt és pénzt igénylő része az egyes alkatrészek minőségbiztosítási eljárása. A szakember a Wired magazinnak továbbá azt is elmondta, ha bárki atomerőmű építésére adná a fejét, az említett hivatali procedúra akár egy évtizedig is eltarthat és dollármilliárdokba kerülhet mindössze azért, mert minden egyes új alkatrészt már működő tesztreaktorokban validálnak, méghozzá egyesével. Terrani szerint az ódivatú minőségbiztosítási eljárásnál

a mesterséges intelligencia nemcsak idő-, de költséghatékonyabban elláthatja ugyanazt a munkát.

A gázhűtésű reaktor az Oak Ridge-ben az 1940-es évek elején épült, grafitmaggal működő atomreaktor huszonegyedik századi modern változata. Miközben az atomenergia hőskorában épült egykori reaktort röpke kilenc hónap alatt hozták a semmiből üzemképes állapotba, az Egyesült Államokban pillanatnyilag épülő egyetlen új reaktor beüzemelési idejét a legoptimistább becslések is tizenkét évvel későbbre, vagyis 2032-re tippelik. Terrani szerint a 3D-nyomtatás, a mesterséges intelligencia és más modern kori megoldások jelentősen lerövidíthetik ezt az indokolatlanul hosszú időt.

(Fotó: Getty Images Hungary, Unsplash/Dan_Meyers)

További cikkek a témában:

Néhány területen növekszik a maghasadás mértéke a csernobili atomerőműben Harmincöt évvel a katasztrófa után még mindig növekedő neutron értékeket detektálnak az ukrán tudósok, a folyamat méghozzá az egyik hozzáférhetetlen teremben zajlik. Lehetséges azonban, hogy a fisszió magától abbamarad.

Most már tudjuk, miként hatott a csernobili atomerőmű-baleset a túlélők leszármazottaira Az eddigi legnagyobb kutatás zárult le azzal kapcsolatban, hogy a sugárzásnak kitett személyek később született gyerekeinek génjeit károsítja-e a radioaktivitás.

Már 2030-ra megérkezhet az első kereskedelmi fúziós reaktor - állítja egy kaliforniai cég A TAE Technologies bejelentése meglehetősen ambiciózus, de bíznak a saját technológiájukban.


Ismerd meg a ROADSTER magazint!
AUTÓK - DESIGN - GASZTRO - KULT - UTAZÁS - TECH // Ha szereted a minőséget az életed minden területén, páratlan élmény lesz!
Ezek is érdekelhetnek
HELLO, EZ ITT A
RAKÉTA
Kövess minket a Facebookon!
A jövő legizgalmasabb cikkeit találod nálunk!
Hírlevél feliratkozás

Ne maradj le a jövőről! Iratkozz fel a hírlevelünkre, és minden héten elküldjük neked a legfrissebb és legérdekesebb híreket a technológia és a tudomány világából.



This site is protected by reCAPTCHA and the Google Privacy Policy and Terms of Service apply.