DNS a szélben

Azt, hogy a DNS a szabadban is létezhet, már régóta tudjuk, az ilyen örökítőanyagot hívjuk környezeti-DNS-nek (eDNA), eddig azonban csak vizekben gyűjtöttek ilyen mintákat, a levegőből soha. 

"Azt akartuk tudni, hogy kiszűrhetjük-e a környezeti DNS-t a levegőből a szárazföldi állatok jelenlétének nyomon követésére. Arra voltunk kíváncsiak, hogy felhasználhatjuk-e ezt a levegő-DNS-t arra, hogy felmérjük, milyen fajok vannak jelen egy üregben, vagy egy barlangban, ahol nem könnyű megpillantani, vagy fogságba ejteni őket" - mondta Elizabeth Clare, a kutatásból készült tanulmány szerzője, a londoni Mária Királynő Egyetem (QMUL) ökológusa.

Ahhoz, hogy bebizonyíthassák az elméleti feltételezést, egy laboratóriumban elhelyezett csupasz földikutya-telepet használtak, és megkísérelték kimutatni a levegőből az állatok DNS-molekuláit. A kísérletben emberi és csupasz földikutya DNS-t is találtak a levegőben, mind a zárt állattelepen, mind pedig az annak helyet adó laboratóriumban.

"Annak bebizonyítása, hogy a viszonylag nagy testméretű állatok DNS-e a levegőmintákban is kimutatható, drámai módon bővíti a levegőben található eDNS-elemzés lehetőségeit."

"Olyan ez mint a nyomozó a bűncselekmény helyszínén: cigarettacsikket talál, és megvizsgálja a DNS-t, hogy összekapcsolja a bűnözőt a bűncselekmény helyszínével. Az eDNS-el is épp ez történik, kivéve, hogy nem bűnözőket keressünk, hanem ritka vagy egzotikus fajokat"

- mondta Matthew Barnes, a Texasi Technológiai Egyetem ökológusa.

HEPA szűrő

A növényekről tudjuk, hogy pollen és magok formájában szétszórják DNS-üket a levegőben, de az állatvilágban nincs hasonló esemény, vagyis eddig még nem azonosították az esetleges DNS-kibocsátást eredményező viselkedést ebből a szempontból. Könnyen elképzelhető DNS kibocsátás a territóriumukat védő és megjelölő állatok vizeletpermetével, csöpögő nyálával, vagy - például a fákat vakarózásra használó állatoknál -  lehámló bőrsejtjeivel, melyeket a légáramlat messzire eljuttathat.

A kutatók a HEPA szűrőkhöz hasonló szűrőket használtak a csupasz földikutya-telep levegőjének szűréséhez, és ebből sikerült kivonni, majd szekvenálni az örökítőanyagot. Az emberi örökítőanyag természetes szennyeződésként kerülhetett a rendszerbe, az állatokat gondozó személyzettől.

A felfedezett módszer hasznos lehet a nehezen elérhető élőhelyű állatok megfigyelésére olyan módon, hogy a kutatók nem zavarják meg az adott faj életét.

Az eljárás egyelőre csak a jelenlévő fajok azonosítására alkalmas, az egyedszám nem becsülhető így. A kutatók megvizsgálják majd azt is, hogy milyen messzire képes a levegőben utazni a DNS, és jönnek a szabadban végzett mintavételek, tesztek is. A kutatásból készült tanulmány a PeerJ tudományos portálon jelent meg március utolsó napján.

(Forrás: LiveScience Kép: Unsplash)

Ez is érdekelhet:

Növényből állatba vándorló DNS-t találtak Ez az állat úgy győzi le a növényi mérgeket, hogy a növények saját genetikai védelmét használja fel. A mechanizmust valószínűleg egy vírus vitte át a flórából a faunába, több millió évvel ezelőtt.

A mesterséges intelligencia a sosem élt emberek arcai után már sosem létezett DNS-t is generál Az elmúlt években a mesterséges intelligencia egyre több korábban elképzelhetetlen formájú vagy komplexitású tartalom tömeges véletlenszerű generálásával hívta felt magára a figyelmet. Most már komplett, életképes emberhez tartozó DNS-t is képes hamisítani.  

Kiderült hogyan működik a BIR, a DNS hibajavító mechanizmusa Az élőlények sejtjeinek DNS-éről sejtosztódáskor másolat készül, melynek során előfordulnak hibák is, és a szervezet ezeket kijavítaná, ám ez néha betegségekhez vezethet. A rejtélyes mechanizmus teljes lefolyása eddig ismeretlen volt.