A lisztkukac az első hivatalosan is élelmiszernek minősülő rovar az Európai Unióban
2021 / 05 / 06 / Bobák Zsófia
A lisztkukac az első hivatalosan is élelmiszernek minősülő rovar az Európai Unióban
Hétfőn fogadta el az Európai Bizottság a kérelmet a lisztkukac emberi fogyasztásra alkalmas élelmiszerként való forgalmazására. Hogy pontosan hogyan jelenik meg a boltokban, arról az elkövetkező hetekben fogják a szabályokat kialakítani, de valószínűleg őrölve vagy szárított snack falat formájában fogyaszthatjuk majd, kivéve azok, akik allergiásak a poratkára.

1997 május 7-én lépett életbe az Európai Unió első, új élelmiszerekről szóló szabályozása (Novel Food Regulation), amely kimondja, hogy minden olyan emberi fogyasztásra szánt élelmiszert, amelyet az Unió területén belül forgalmazni szeretnének, először szigorú laboratóriumi vizsgálatoknak kell alávetni, amelyet az Európai Élelmiszerbiztonsági Hatóság szakemberei végeznek el. Ha a hatóság nem talál semmilyen problémát a termékkel és zöld utat ad neki, akkor következő lépésként az Európai Bizottság tagjai megvitatják, hogy elfogadják-e a döntést és ha igen, akkor megadják a végső engedélyt a forgalmazásra annak a cégnek, amely beadta a kérelmet. Ezen a tudományos és bürokratikus folyamaton minden olyan élelmiszernek át kell esnie, amelyet az új szabályozás, tehát 1997 előtt nem fogyasztottak hivatalosan az EU-ban.

Ugyan a rovarok sok helyen számítanak elfogadott és kedvelt alapanyagnak, és valószínűleg Európán belül is sokan vannak, akik megkóstolták már valamelyiküket, de a boltok polcain nemigen lehetett eddig találkozni velük, nem számítanak tradicionális, évszázadok óta használt élelemnek errefelé, ezért a hivatalos meghatározás szerint új élelmiszernek számítanak. Bár léteznek most is forgalomban lévő rovarok, mivel egy régebbi szabályozás szerint az egészben árusított rovarok nem estek az új élelmiszerek kategóriájába, de ez 2018 január elsején megváltozott, így, ha mégis látunk egész rovart valamelyik bolt polcán (becsomagolva), az csak azért lehet, mert az új rendszerre való átállás alatti türelmi időszakban speciális feltételek mellett továbbra is engedik az árusítást, de az engedélyeztetési eljárást mindenkinek el kell indítania.

Eddig 15 rovarfajta forgalmazására adtak be kérelmet, ebből 11 már elindult a engedélyeztetési eljárás labirintusában, de amelyik már egészen biztosan megkapta az engedélyt és hamarosan megjelenhet a kereskedelemben, vagyis az első hivatalosan is élelmiszernek minősülő rovar az EU-ban, az, május 3-ától, a lisztkukac.

A lisztkukac a közönséges lisztbogár (Tenebrio molitor) lárvája, és valószínűleg senkinek nem kell bemutatni, mivel eddig is jól ismert része volt az életünknek, akár horgászcsali, akár madáreledel formájában. Mivel a lisztbogarat kártevőként tartjuk számon és egyébként is nagyon könnyen szaporodó, nem túl finnyás vagy érzékeny és a világ minden táját benépesítő bogárfajta, ezért a tenyésztése valószínűleg nem fog gondot okozni a cégeknek, azonban két probléma felmerülhet, ha ipari méretekben szeretnék előállítani a belőlük készült termékeket. Egyrészt, ahogy azt egy 2012-es tanulmányban Dennis Oonincx és Imke de Boer, a holland Wageningen Egyetem kutatói kifejtették, a lisztkukac különösen alkalmas lehet a fehérje iránti egyre növekedő igény kielégítésére, ami 2050-re akár 70%-kal magasabb lehet, mint jelenleg, de az igazán életerős kukacok felnövekedéséhez azért szükség van energiabefektetésre is, mivel megfelelő hőmérsékleten, inkubátorban kell kikelteni őket, valamint répával, szójával, zabbal és egyéb egészséges takarmánnyal etetni.

Emiatt a tenyésztésük Globális Felmelegedés Potenciálja (GWP) kilónként 2,7 kg szén-dioxid, ami nagyrészt a takarmány fuvarozásából származik, a fosszilis energiahasználat (EU) kilónként 34 megajoule, a földterület használat (LU) pedig 3,6 négyzetméter évente, amely természetesen nem a lárvák nagy helyigényét, hanem az etetésükre szánt növények termőterületét jelenti.

Ez ugyan messze elmarad a marhatenyésztés kiadásaitól és üvegházhatású gáz kibocsátásától, de vetekszik például a sertéstenyésztés számaival.

Ha csak a Globális Felmelegedés Potenciál szemszögéből vizsgáljuk a helyzetet, akkor a lisztkukacok által biztosított fehérjemennyiség létrehozása sokkal alacsonyabb szén-dioxid kibocsátással jár, mint ugyanennyi fehérje előállítása tej, csirkehús, sertés vagy marha formájában, viszont a fosszilis energiahasználat sokkal magasabb értékeket mutat, mint bármelyik más állat tenyésztésénél előforduló minimum érték esetében. Ennek ellenére, főként mivel a lisztkukac teljes egészében fogyasztható, nem jár felesleges hulladékkal a feldolgozása, sőt nem is nagyon kell feldolgozni a szárításon vagy őrlésen kívül más módon, ezért a kutatók azt a konklúziót vonták le, miszerint érdemes a bogárra élelmiszerként tekinteni és integrálni a jövőbeli hétköznapi menübe.

A másik probléma a hamisítás lehet, mivel a lisztbogár mindenhol előfordul, ezért tulajdonképpen bárki összefogdoshat és felnevelhet belőlük néhányat (sokkal könnyebben, mintha nagyobb méretű állatokat tenyésztene), de ahhoz, hogy valóban egészséges alapanyag készüljön belőlük, figyelni kell az élelmezésükre, valamint arra, hogy ne hordozzanak betegségeket. Bár minden forgalomba kerülő élelmiszert letesztelnek a hatóságok, de egy ilyen új, eddig csak állateledeleként árusított élelmiszer esetében még csak most kerülnek kialakításra a tenyésztés és forgalmazás szabályai.

Az Európai Bizottság közzétett a honlapján egy rövid ismertetőt a döntés hátteréről, ahol úgy nyilatkoznak, hogy végeredményben azért engedélyezték a rovarok emberi élelmiszerként való árusítását, mivel a világ sok részén fogyasztják, ezért megfelelő alternatív proteinforrás lehet, de hozzáteszik azt is, hogy természetesen mindenkinek a saját döntése, hogy eszik-e lisztkukacot vagy nem. Ezenkívül elmondják, hogy a lisztkukac nem jelent semmilyen egészségügyi veszélyt, kivéve az allergiásoknak:

ha valaki érzékeny a páncélos állatokra (rák, kagyló, egyebek) vagy a poratkára, akkor tartózkodnia kell a fogyasztásától

de ezt előreláthatólag feltüntetik majd a termékek csomagolásán is.

(Fotó: Pixabay, GettyImages/dvanthof)

További cikkek a témában:

A békalencse lehet az űrhajósok szuperélelmiszere A békalencse hasznos tulajdonságai sokak számára bizonyára ismeretlenek, pedig az bolygónk egyik leggyorsabban fejlődő növénye, rendkívül magas fehérjetartalma pedig ideálissá tehet az űrbéli termesztésre. Mindemellett sugárvédelmi szempontból is fontos antioxidánsokat tartalmaz.
Szentjánosbogarak sírja – veszélyben vannak a természet apró lámpásai A mesterséges fények, a rovarirtó szerek és az élőhelyeik összezsugorodása miatt tűnhetnek el végleg ezek az állatok. És a turisták miatt.
A ma zajló globális élelmiszer-termelés képes önmagában tönkretenni a párizsi klímacélokat Az elmúlt három évben a klímatudósok megváltoztatták a klímaváltozás szerintük "biztonságos" határértékének meghatározását. A kívánt hőmérsékleti határértékek elérése így azonnali teendőket jelenthet mindannyiunk számára.


Kövesd a Rakétát a Facebookon is!
Kövess, üzenj, kommentelj a Rakéta Facebook oldalán!
Ismerd meg a ROADSTER magazint!
AUTÓK - DESIGN - GASZTRO - KULT - UTAZÁS - TECH // Ha szereted a minőséget az életed minden területén, páratlan élmény lesz!
Ezek is érdekelhetnek
HELLO, EZ ITT A
RAKÉTA
Kövess minket a Facebookon!
A jövő legizgalmasabb cikkeit találod nálunk!

Hírlevél feliratkozás

Ne maradj le a jövőről! Iratkozz fel a hírlevelünkre, és minden héten elküldjük neked a legfrissebb és legérdekesebb híreket a technológia és a tudomány világából.