Az amerikai Meticulous Research jelentése alapján a rovarfehérje-ipar 2030-ra 7,96, azaz csaknem nyolcmilliárd dollárt érhet. Az iparág jelenleg még feltörekvőben van, de a rovarfarmok termékei már most is ígéretes, értékes, fenntartható, na és persze emberi fogyasztásra alkalmas fehérjeforrást jelentenek. Bár az elgondolás az átlagembertől távolabb állhat, mint Makó Jeruzsálemtől, az iparág mégis rendkívül gyorsan, évente átlagosan 27,8 százalékot növekszik. A mezőgazdasági startupok meg is ragadják a lehetőséget, és folyamatosan próbálnak finomítani a farmok eredményességén, beleértve a költséghatékonyságot is.

Egy parazita jelentheti a kulcsot a vegyszermentes rovarirtás fejlődésében A Microtonus brassicae elsőre egy mutáns darázsnak tűnhet, ám a faj vegyszerek használata nélkül nyújthat segítséget a mezőgazdaságban, ugyanis mint kiderült, remekül szabályozza a káposztafélék rettegett kártevőjének létszámát.

Még érdekesebb, hogy a rovarfehérjefarm koncepciója az elmúlt évben olyan jelentős támogatókat vonzott, mint a McDonald's, a los angelesi Upfront Ventures befektető cég, sőt, még a Robert Downey Jr. tulajdonában álló Footprint Coalition is látott fantáziát a dologban, ezért jelentős összeggel támogatta az ipar további növekedését. Wissam Adli, a Honey Capital kockázatitőke-társaság ügyvezető partnere szerint minden esély megvan arra, hogy a rovarfarmok idővel lehetséges konkurenciái legyenek a jelenleg négyszázmilliárd dolláros élelmiszeriparnak. Többek között azért, mert a hagyományos fehérjeforrások, mint a szója és a halliszt egyrészt károsítják természeti erőforrásainkat, másrészt egyes szakértők szerint az emberiség rég átlépte már a fenntartható termelés határait is. A Honey Capital egyébként egy hongkongi mezőgazdasági startupban, a FlyFarm-ban vásárolt részesedést, ahol fekete katonalegyeket tenyésztenek kisállat-, szárnyas- és haleledel felhasználásra. Napjaink létező rovarfarmjai között (az egyik) vezető pozíciót egy francia mezőgazdasági startup, az Ynsect tartja, melynek összfinanszírozása mostanra elérte a háromszázhetvenkétmillió dollárt.

A jelenleg Európában és Ázsiában működő vállalat célja, hogy 2022-ig megépítse a világ legnagyobb rovartelepét, valamint terjeszkedjen az Egyesült Államokban.

Az Ynsect előtti legbefolyásosabb cég az AgriProtein volt, amit szerepelt a Sunday Times "10 innovátor, akire érdemes odafigyelni" listáján is. Az eredetileg hulladékgazdálkodással foglalkozó vállalat támogatottsága megközelítette a százhuszonhárommillió dollárt, miután felröppent a hír, hogy rovartermesztéssel bővítené feladatkörét.

Illionis-ban épül a világ legnagyobb rovarfehérjefarmja

A chicagói székhelyű Archer Daniels Midland (ADM) élelmiszerfeldolgozó vállalat és a francia InnovaFeed közös bejelentése szerint 2021-ben megkezdődik a világ legnagyobb rovarfehérje-feldolgozójának megépítése az illinoisi Decatour városában – írja az amerikai Forbes. Szakértők szerint ez a lépés sokat lendíthet a társadalom hozzáállásán, és nagyobb bizalmat ébreszthet a tevékenység iránt. Jeffrey Tomberlin, a texasi A&M Egyetem etimológus professzora, aki elsőként kezdte kutatni a rovarfehérje felhasználási lehetőségeit, izgatottan várja a fejleményeket: szerinte valóságos csoda lesz, ha a két cég megvalósítja elképzelését, az új gyár mérete pedig többszöröse lesz minden eddigi hasonló üzemének. Az ADM és az InnovaFeed tervei szerint több milliárd fekete katonalegyet tenyésztenek, illetve használnak majd. Talán kevesen tudják, hogy a rovar lárvája hatékonyan alakítja tápanyagokban gazdag fehérjévé az elfogyasztott szerves anyagokat, emiatt kiválóan alkalmas állati tápláléknak. A cégek évente hatvanezer tonnányi állateledelt állítanak majd elő, és ezen felül négyszázezer tonna műtrágyát.

A lárvák lényegében mindent felfalnak, beleértve a nem komposztálható ételmaradékot is, fehérjetartalmuk pedig százszorosa a hagyományos állatieledel-források fehérjetartalmának.

A gyár megépítése egyúttal növeli a globális rovarfehérje-gyártás szerepét is. Az élelmezési mód széleskörű elterjedésével ráadásul jelentős mértékben csökken az állattenyésztés karbonlábnyoma. (Egy kilogramm marha- és bárányhús előállításához nyolc, egy kiló sertéshúshoz négy, míg a csirkehúshoz 1,6 kilogramm gabona szükséges. Ekkora mennyiségű gabonatermesztés pedig intenzív földhasználatot és vízfogyasztást igényel.) A fekete katonalégy tenyésztési módszere a kétezres évek elejéig ismeretlen volt – ezért is maradt a mai napig alacsony a rovarfehérje felhasználásának aránya, és főként csak startupok kísérleteztek vele. Az InnovaFeed múltja is mindössze pár évre tekint vissza, mégis magáénak tudhatja a világ egyik legnagyobb rovarfehérje-feldolgozóját Franciaországban, Nesle városában. (Az új decatouri üzem a francia gyárban termelt állateledel mennyiség körülbelül négyszeresét állítja majd elő.)

Egy 2019-es tanulmány szerint az amerikaiak több mint fele szívesen vásárolna fenntartható élelmiszereket, az Egyesült Királyságban pedig minden megkérdezett öt személyből három ugyanígy tenne. Ami jó hír tekintve, hogy az élelmiszeripar napjainkban a globális üvegházhatás egynegyedéért felelős.

Ehhez képest az emberi fogyasztásra készülő élelmiszerek nagyjából egyharmada (1,3 milliárd tonna) mégis minden évben kárba vész.

Ennek egy része szemétlerakókban köt ki, ahol nem tud természetesen lebomlani, így a szén-dioxidnál többszörösen erősebb metángáz képződik belőle. A rovarfehérje-ipar szélesebb körű elterjedésének fő problémáját mégsem ez, hanem a magas költségek jelentik. Tomberlin becslése szerint legalább még öt év, mire a rovarfehérje a költségek tekintetében versenyképessé válik a hagyományos állateledel-forrásokkal. Hozzátette, hogy az iparág még túl kezdetleges ahhoz, hogy pontosan megbecsüljék, milyen ütemben csökkennek majd a költségek.

Hogy működnek a rovarfehérje farmok?

A rovafehérjefarmok felépítése és működése nagyban hasonlít a normál gazdaságokhoz: itt tenyésztik, keltetik, nevelik, majd végül begyűjtik az állatokat, hogy aztán étkezési, gyógyászati és kozmetikai célokra felhasználják őket. A farmokon leggyakrabban tücsköt, közönséges lisztbogarat és fekete katonalegyeket tenyésztenek. (Utóbbi például helyettesítheti a halat, mivel mindkettő hasonló aminosav-összetétellel rendelkezik.)

A rovarok emellett gyógyászati célokra is felhasználhatók: egy óriási csótányfarmon a kínai Szecsuánban steril környezetben tenyésztenek csótányokat, melyekből többek között hasfájásra és égési sérülésre alkalmazható gyógyszereket készítenek. És természetesen érdemes megemlíteni a fogyasztási célból tenyésztett, illetve értékesített rovarokat is.

A rovarfogyasztás, vagyis az entomofágia evolúciótörténetünk során már régóta kialakult, sőt még Európában sem ismeretlen.

Olyannyira, hogy manapság egyes rovarokat szuperélelmiszerként emlegetnek, így a tücsköket például gyakran tésztává őrlik, fehérjepor előállítására használják, vagy táplálék-kiegészítőként forgalmazzák. Míg bizonyos országokban a betakarított rovarok szárítva és fagyasztva egyaránt megvásárolhatók.

Tényleg fenntartható?

A rovartenyésztés ökológiai lábnyoma hihetetlenül alacsony, tápértéke azonban rendkívül magas. Széles körben elismert tény, hogy a rovargazdaságok kevesebb erőforrást igényelnek, beleértve a földet és a vizet is, és ahogy fentebb említettük, lárváik még az alacsony minőségű szerves hulladékot is képesek fehérjében gazdag végtermékekké alakítani, amelyek állati vagy emberi fogyasztásra egyaránt alkalmasak. A rovartenyésztés ezen kívül lényegesen kevesebb szén-dioxidot termel a normál állattenyésztéshez képest, arról nem beszélve, hogy a rovarok számos ásványi anyagot és vitamint tartalmaznak. (Az Ynsect ígérete szerint új gyáruk zéró-kibocsátású lesz.) Az ENSZ pedig a jövő kulcsfontosságú fenntartható táplálékának nevezte a rovarokat egy korábbi közleményében.

Mik az előnyei a klasszikus állattartással szemben?

A rovartenyésztés magasabb takarmánykonverziós aránya miatt előnyösebb a hagyományos állattartásnál. Az ENSZ szerint "ugyanolyan mennyiségű fehérje termeléséhez a tücsköknek hatszor kevesebb takarmány kell, mint a szarvasmarháknak, négyszer kevesebb, mint a juhoknak, valamint kétszer kevesebb, mint a sertéseknek és a csirkéknek". Ezenkívül a hagyományos állattenyésztési gyakorlat hatékonysága sokkal nehezebben fokozható, elég ha azt vesszük, hogy

a tehenek átlagosan négyszáz naponta ellenek borjút, míg a fekete katonalegyek egyszerre akár ötszáz tojást is rakhatnak.

A rovarok magas szaporodási aránya és rövidebb életciklusa azt jelenti, hogy a rovartenyésztő cégek a kereslet kielégítéséhez szükség szerint gyorsan felgyorsíthatják a termelést. Állatjóléti szempontból pedig a rovartenyésztés kevésbé stresszes az állománynak, mivel a rovarok természetüknél fogva inkább a kicsi, sötét tereket preferálják, ami könnyen biztosítható.

A technológia lehet az iparág szuperhőse

Nem tudni, hogy a rovarfogyasztás, avagy az entomofágia mellett szóló érvek megváltoztatják-e majd az emberiség kulináris szokásait, annyi azonban bizonyos, hogy az Agritech-hez hasonló vállalatoknak a robotika, az IoT és a felhőalapú szoftvereket, valamint az MI-algoritmusokat együtt kell használniuk a folyamatok modernizálása, az üzemeltetési költségek csökkentése és a kereskedelmi siker elérése érdekében.

További a Rakétán:

Ha segíteni akarunk a méheknek, ne bántsuk a pitypangot! A pitypang a beporzó rovarok legjobb barátja, felejtsük el a gyomirtót és a fűnyírót, mielőtt még kedvenc ételeinket kellene elfelejtenünk - sürgetik az ökológusok.

Ilyen nincs, és mégis van: fogaskerék egy rovarban Az apró ugráló rovar, az Issus coleoptratus fogazott fogaskerekeket használ ízületeiben, hogy pontosan szinkronizálja hátsó lábainak rúgásait, miközben előre halad.

Szentjánosbogarak sírja – veszélyben vannak a természet apró lámpásai A mesterséges fények, a rovarirtó szerek és az élőhelyeik összezsugorodása miatt tűnhetnek el végleg ezek az állatok. És a turisták miatt.

(Fotók: Getty Images Hungary, Wikimedia, Pixabay)